HÁZUNK TÁJÁN

Málnatermesztés
Szerkesztette Porpáczy Aladár
 Mâlnatermesztés
Szerkesztette Porpâczy Aladâr

A mâlna finom illata, különleges zamata teszi ellenâllhatatlannâ.

Az egyszer- és kétszertermo fajtâk elterjedésével nyâr elejétol az
öszi fagyokig friss mâlnât is ehetünk, de kivâloak a feldolgozâsi
lehetoségei is.
A kônyv szerzoi megismertetik az olvasot a mâlna telepitésével,
a fajtahasznâlattaI, a régi és üj hazai és külföldi fajtâkkal, morfo-
logiâjukkal, jellegzetességükkel, tulajdonsâgaikkal, gyümôlcsük
beltartalmi értékeivel.
A mâlna âpolâsârol, nôvényvédelmérôl, a betakaritâs megszer-
vezésérol szolô fejezetek mellett üjdonsâgnak szamit a mâlna
hajtatâsa, amivel a friss fogyasztâsü mâlna érése még korâbbra
hozhato, illetve meghosszabbithato.
A szines fajtaképek és a sok összehasonlitö tâblâzat segit abban,
hogy a mâlnât telepitok a leginkâbb megfelelo fajtât, termesz-
tésmodot vâlasszâk ki.
HÂZUNK TÂJÂN
Málnatermesztés

Szerkesztette
dr. Porpáczy Aladár

mg
MEZÖGAZDA
KIADÓ
írták

Benécsné dr. Bárdi Gabriella

dr. Glits Márton
dr. Kollányi László
Kollányi Gábor
dr. Papp János
dr. Pénzes Béla
dr. Petrányi István

A színes felvételeket
Kollányi Gábor,
a rajzokat
Kis László készítette

©dr. Porpáczy Aladár, 2013

ISBN 978-963-286-671-0

Mezógazda Kiadó
- az 1795-ben alapított Magyar Kónyvkiadók és Könyvterjesztök Egyesülésének tagja -
1036 Budapest, Lajos u. 48-66. B/2.
Felelós kiadó: a kiadó ügyvezetó igazgatója
Felelós szerkesztó: Wenszky Ágnes
Múszaki vezetö: Kórósi Andrea
Megjelent: 14,56 A/5 ív terjedelemben, 28 színes képpel, 34 ábrával

MGK 7113054/13
Tartalom

1. Bevezetés (Porpáczy A lad ár) ................................................................................. 7

2. A málnatermesztés jelentosége (Kollányi G ábor) ............................................. 9

3. A málna éghajlatí és talajigénye (Papp Já n o s) ...................................................15

3.1. Éghajlatigény..................................................................................................15
3.2. Talajigény........................................................................................................16

4. Málnaültetvények létesítése (Papp Já n o s) .........................................................17

4.1. Területkiválasztás és talajvizsgálat (Papp Já n o s) .................................... 17
4.2. Telepítés elötti vegyszeres gyomirtás (Petrányi István) ........................20
4.3. Telepítés elötti vegyszeres talajfertotlenítés (Pénzes B éla) .................. 22
4.4. A bogyós ültetvények telepítés elötti talaj-elokészítése
és trágyázása (Papp Já n o s) .......................................................................... 25

5. A málna alaktana és fejlodési sajátosságai (Papp Já n o s) ................................ 31

6. A málna szaporítása (Kollányi L ászló ) ...............................................................41

7. A málna fajtahasználata és a fajtakiválasztás szempontjai (Kollányi L ászló) ......45

7.1. A fajtaeloállításban jelentös vad fajóle......................................................45
7.2. A fajták kialakulása...................................................................................... 46
7.3. Fajtaismeret és -használat alapjai..............................................................47
7.4. A fajtahasználat alakulása hazánkban (Kollányi L ász ló ) ..................... 49
7.5. A fajtahasználat alakulása néhány fontosabb
málnatermeszto országban (Kollányi G ábor) .......................................... 51
7.6. Termesztett fajták (Kollányi G ábor) .......................................................... 55
7.6.1. Piros gyümölcsü egyszertermö m álnafajták............................. 57
7.6.2. Sárga gyümölcsü egyszertermö m álnafajták............................. 69
7.6.3. Piros gyümölcsü kétszertermo m álnafajták.............................. 70
7.6.4. Sárga gyümölcsü kétszertermo m álnafajták.............................. 75
7.7. Termesztésbol lciszorult fajták (Kollányi G ábor) ....................................76

8. A málnaültetvények müvelésí rendszereí (Papp Já n o s) ..................................79

8.1. Sor- és totávolság..........................................................................................79
 8.2. Toves es sovenymtiveles............................................................................... 81
8.3. Tamrendszer nelkuli es tamrendszer melletti term esztes....................83
8.4. Valtomuveles................................................................................................. 85
8.5. Malnatermesztes sarjakon..........................................................................86

9. A malna telepitese (Kollanyi L aszlo) ................................................................ 89

10. A malnaiiltetveny apolasa (Papp Ja n o s) ........................................................... 93

10.1. A termofelulet szabalyozasa....................................................................... 93
10.1.1. Sarjvalogatas.................................................................................... 94
10.1.2. Az elso sarjnemzedek eltavolitasa............................................... 94
10.1.3. A malnaiiltetveny m etszese.......................................................... 96
10.2. Talajmuveles (Papp Ja n o s) ......................................................................... 101
10.3. Vegyszeres gyomirtas (Benecsne dr. Bardi Gabriella) .......................... 104
10.4. Tapanyag-ellatas (Papp Ja n o s) ..................................................................107
10.5. Ontozes (Papp Ja n o s) ...................................................................................Ill
10.6. Novenyvedelem............................................................................................112
10.6.1. Betegsegek (GlitsM arton) .............................................................112
10.6.2. Kartevok (PenzesB ela) ...................................................................119
10.7. Betakaritas (Papp Ja n o s) .............................................................................131
Gepi szedes (Kollanyi G abor) ....................................................................136

11. Szezonon kiviili malnatermesztes (Kollanyi G abor) ..................................... 143

11.1. A szezon meghosszabbitasanak m odszerei........................................... 143
11.2. Termesztett fajtak ........................................................................................145
11.3. Termesztoletesitmenyek............................................................................145
11.4. Muvelesi rendszer....................................................................................... 146
11.5. Kornyezeti tenyezok szabalyozasa...........................................................148
11.5.1. V ilagitas........................................................................................... 148
11.5.2. Homerseklet....................................................................................149
11.6. Apolasi m unkak.......................................................................................... 149
11.6.1. Hidegkezeles...................................................................................149
11.6.2. Sarjak visszacsipese.......................................................................150
11.6.3. Termekenyiiles............................................................................... 150
11.6.4. Tapanyagellatas.............................................................................. 152
11.6.5. O ntozes............................................................................................ 153
11.6.6. Novenyvedelem.............................................................................. 153
11.6.7. Eres, betakaritas.............................................................................154

12. Szakirodalom 157

 7

1. Bevezetes

A tisztelt olvasö kezeben tartott könyv az 1999-ben megjelent Papp Janos -

Porpäczy Aladärältal szerkesztett, a Mezögazda Kiadö gondozäsaban megjelent
ketkötetes Bogyösgyümölcsüek c. könyv Mälnatermesztes reszenek ätdolgozäsa.
A könyv megjelenese öta több technikai elem, pi. a mälnahajtatäs iränt is többen
erdeklödnek.
A mälna sokäig fö növenye volt bogyösgyümölcs-termesztesünknek. Kör-
nyezeti adottsägaink alkalmasak arra, bogy ezt a rangjät visszahoditsa. A mälna
nepszerüsege mind a fogyasztok, mind a termesztök köreben növekszik. A mäl-
natermesztes beruhäzäsi es termesztesi költsegei magasak ugyan, de a korszerü
termesztesi mödszerek alkalmazäsäval a värhatö jövedelem is hasonlö szintü.
A sikeres termesztes nagymertekben függ a mälna ökolögiai igenyeinek es bio-
lögiai sajätossägainak ismeretetöl. A mälnatermesztes csak korszerü müvelesi
rendszer es termesztestechnolögia alkalmazäsäval lehet gazdasägos.
A mälna kutatäsi es termelesfejlesztesi kerdeseivel kevesen foglalkoznak ha-
zänkban, pedig a gyümölcstermesztesünkben betöltött szerepe es lehetseges
perspektiväja miatt több figyelmet erdemeine. Tekintettel a mälna nagy kezimun-
ka-igenyere, fontos szerepe lehet a foglallcoztatäsban, igy jöl illeszthetö a Daränyi
Ignäc terv celkitüzeseihez. Az üj, ätdolgozott kiadäsban igyekeztünk bemutatni
a mälnatermesztesben bevezetett innoväciökat, a termesztesben engedelyezett,
honositott es hazai nemesitesü üj mälnafajtäkat, valamint a termesztestechno­
lögia üj elemeit.
A kis területigenye es sokoldalü felhasznälhatösäga miatt a mälna igen nep-
szerü. Ez ösztönzött bennünket a könyv ätdolgozäsänäl arra, hogy ne csak az
ärutermelessel foglalkozö gazdäk alkalmazhassäk, hanem a kistermelök nepes
täbora is hozzäjusson a legüjabb ismeretekhez. A könyv hasznos segedanyag lehet
a gyümölcstermesztes oktatäsäban is.
Bizunk abban, hogy a kiadvänyban összefoglalt ismeretek segitseget es bäto-
ritäst nyüjtanak a mälnatermesztessel foglalkozöknak, egyben hozzäjärulnak a
termesztes szinvonalänak emelesehez.

Dr. Porpäczy Aladär

 9

2. A málnatermesztés jelentosége

A málna az egyik legértékesebb, sokoldalúan felhasználható, magas élvezeti érté-

kü gyümölcsünk. A brutto termelési értéket tekintve a bogyósgyümolcsüek közül
a második. Harmonikus íze, kiegyenlített sav- és culcoraránya (Seeram, 2008),
zamata és táplálkozás-élettanilag fontos anyagai kedveltté teszik a fogyasztók
korében. A málna gyümölcs (fructus idaei) beltartalmi összetevöi magas bioló-
giai értékét jelzik (1-2. táblázat). Jelentos ellagénsav-tartalma gátolja a daganatos
betegségek kialakulását. jellegzetes aromája miatt a feldolgozóipar számára pó-
tolhatatlan. Korai érésével a nyár eleji vitaminhiányos idöszak kedveltgyümölcse,
bár a friss fogyasztás idényjellege az érési szezon kiterjesztésével szünöben van.
Alkalmas fajtasorral nyár elejétól az ószi fagyokig szinte folyamatos az érés, míg
az év többi részében hajtatásból biztosítható a gyümölcs az igényes vásárlók-
nak. A magas életszínvonalú országokban, az oszi-téli idoszalcban csemegeként
fogyasztjálc, valamint jelentos a cukrászipari és az éttermi felhasználása is. A fo-
gyasztási szezon széthúzásával évrol évre nö a friss gyümölcs értékesítése.

1. táblázat. A málna gyümolcsének beltartalmi adatai (Tarján-Lindner, 1981)

Beltartalmi összetevök 100 g friss gyümölcsben

Vitaminok
szénhidrát

nikotinsav
fehérje

karotin
hamu

rost

>
ro sN¡
kalória

rsj
in > u CQ~ Cü

2 gramm miiligramm mikrogramm

117 28 1,2 0,8 5,4 86,4 0,6 5,6 - 25 0,4 20 30

Szénhidrát- és cukoralkohol-tartalom

összes
szacharóz glükóz fruktóz szorbit xilit
szénhidrát

g/100 g gyümölcs

3,1 2,0 2,7 7,9 0 0

10 2. A mâlnatermesztés jelentôsége

Beltartalmi összetevök 100 g friss gyümölcsben

Àsvânyi alkotorészek

kalcium vas foszfor kalium natrium magnézium

mg/100 ggyümôlcs

27,3 0,4 45 172 3,9 24

Mikroelemtartalom

rez cink kobalt kröm mangan nikkel

mg/100 g gyumölcs

0,95 2,14 0,03 0,03 0,83 0,33

2. tâblâzat. A gyümölcsszin ôsszefüggése néhâny beltartalmi összetevövel

(Liu at al., 2002)

Fenolok Flavonoidok Antocianinek

Fajta Gyümölcsszin
mg/100 g mg/100 g mg/100 g

Heritage sôtétpiros 512,7 103,4 57,60

Kiwigold rozsaszines-narancs 451,1 87,3 2,56

Anne sârga 359,2 63,5 0,17

A vilâg évi mintegy 515 ezer tonna mâlnatermésének tôbbsége feldolgozasra ke-
rül. A konzervipar szâmâra széles körü felhasznâlhatösâga teszi értékessé. Magas
a rost-, a pektin- és a természetes szinanyag-tartalma. Kivâlö alapanyag gyümölcs-
lé, szörp, dzsem és Iekvâr készitéséhez.
A mélyhütésre alkalmas fajtâk gyümôlcsének tartösitöszer nélküli feldolgoza-
sâban a külön allö bogyök gyorsfagyasztâsânak (IQF) van fontos szerepe. Az igy
elöâllitott ügynevezett gurulös mâlna felengedés utan desszertként fogyaszthatö
vagy cukrâszipari dekorâciôként hasznâlhatö fel. A gyengébb minôségü, puha,
levet eresztö vagy morzsolödott gyümölcsöt tômbbé fagyasztjâk (BQF), majd
masodlagos ipari feldolgozâssal a tej- és az édesipar hasznâlja fel. A szeszipar
erjesztett vagy izesitett alkoholos italokat, pâlinkât, bort és likört lcészit a mâlna
gyümôlcsébôl.
 11

A mälna termesztesere a mersekelt egöv hüvösebb, csapadelcosabb övezete a leg-

alkalmasabb, tehät viszonylag szük terület. A mälnät jelenleg 110-115 ezer hektaron
termesztik a vilägon, zömeben az eszalci felteken. A kedvezö ertekesitesi lehetö-
segeknek köszönhetöen a termöterület az elmült evtizedben 17%-kal emellcedett.
A deli felteke orszägaira a viläg mälnatermesenek csak a 12 szäzaleka esik. Az eszalci
felteke mersekelt egövenek csaknem valamennyi orszägäban termesztik, de a ter-
mesmennyiseg 47%-ät az euröpai orszagok (Oroszorszäg nelkül) adjak. A regiöban
az elmült evtizedben jelentos ätrendezödes következett be. Mig peldaul Lengyelor-
szäg es az Egyesült Kirälysäg malnatermese a dupläjara emelkedett, addig hazanke
es Nemetorszäge a hatodära csöldcent. Az euröpai hagyomanyos termesztök közül
Szerbia szinten jelentösen növelte a termesmennyiseget. Spanyolorszägban a szezo-
non kivüli malnatermesztes terjedesevel haromszorosära emelkedett a termöterület
nagysäga. Eszak-Amerika es Mexiko reszesedese a vilag mälnatermeszteseben 11%-
os. Az Egyesült Allamok termesmennyisege 39%-kal csöldcent avizsgalt idöszakban.
Oroszorszäg 24%-os reszesedese valtozatlan. Äzsia sülya a viläg mälnatermeszte­
seben - a dinamikus ldnai növekedes ellenere - 5%-os aränyäval meg nem jelentos.
A fontosabb mälnatermesztö orszägokat a 3. täbläzat mutatja.

3. täbläzat. A viläg mälnatermesztese 2010-ben

Ätlagos
Rang- Termesmennyiseg Termöterület
Orszäg termeshozam
sor t ha
t/ha

1. Oroszorszäg 125 000 26100 4,8

2. Lengyelorszäg 87 556 20 768 4,2

3. Szerbia 83 870 15171 5,5

4. Chile 2 0 0 9 -es a d a t 61 944 15 883 3,9

5. USA 31 207 5 099 6,1

6. Ukrajna 25 700 5100 5,0

7. Egyesült Kirälysäg 17 000 1770 9,6

8. Kinab 14 500 4 300 3,4

9. Mexiko 14 343 894 16,0

10. Kanada 11 864 2 392 5,0

12 2. A mâlnatermesztés jelentôsége

Âtlagos
Rang- Termésmennyiség Termôterület
Orszâg terméshozam
sor t ha
t/ha

11. Azerbajdzsân 10100 2 500 4,0

12. Spanyolorszâg 10 000 1 700 5,9

13. Bosznia-Hercegovina 7 937 1114 7,1

14. Franciaorszâg 6 406 1191 5,4

15. Bulgâria 6109 1699 3,6

16. Németorszâg 5 212 1127 4,6

17. Magyarorszâg 3184 672 4,7

18. Kirgizisztân 2 300 600 3,8

19. Oiaszorszâg 1 990 287 6,9

20. Norvégia 1 954 289 6,8

Forrâs: FAO, a,bChilealimentos

A hazai mâlnatermesztés a jô termelésszervezés és a fagyasztott, gurulô mâl-

na irant megnôtt kereslet hatâsâra 1991-re érte el csûcspontjât, 27,8 ezer tonna
éves termésmennyiséggel. Ezt kôvetôen az 1990-es évelcben 20 ezer tonna kôrül
stabilizâlôdott, majd az ezredfordulôtôl nagymértékben csôkkent. 2010-ben a
betakaritott gyümôlcs mennyisége mâr csak 3,2 ezer tonna volt (4. tâblâzat).
Az ârumennyiség visszaesését tôbb tényezô együttes hatâsa okozta. A jôvedel-
mezôséget csôkkentette az alacsony felvâsârlâsi ar és a kézi munka drâgulâsa.
A termésbiztonsâgot a szélsôséges idôjârâs és az ôntôzés hiânya rontottâk. Az
ültetvénylétesités és a termesztéskorszerüsités ellen hatottalc az integrâtor gaz-
dasâgok és hütôhâzak megszünése vagy profilvâltâsa, a hazai mâlnakutatâs visz-
szaszoritâsa és a tôkehiâny.
A mâlnatermesztési kôrzetek kialakulâsâban és fejlôdésében az ôkolôgiai
adottsâgok mellett, a termesztési tradiciôk, az értékesitési lehetôségek és az ol-
csô munkaerô jâtszanak szerepet. Hazânkban jelentôs termesztési kôrzetek az
Északi-kôzéphegységben, a Bôrzsôny, a Cserhât és a Matra lejtôin helyezkednek
el (4. tâblâzat). Az orszâgos mâlnatermés tôbb mint a fele ezekrôl a területek-
rôl szârmazik. A mâsik szâmottevô kôrzet Délnyugat-Dunântülon, Somogy és
Zala megyékben talâlhatô. Korâbban jelentôs termôterület helyezkedett el Gyôr
 13

100
' ñT rN ^ LA 00 PA rN ÎN As rN As "Ñ^ rN rN rN rN ^ rN

1 2 ,1
*N s
2 0 0 6 -2 0 1 0

PA a T VID vA rN - o " o o " o o " o " O o o " o

LO
pn
rN
%

OO rN lD LO co *a A l "Ñ^ *A lD rN co O CO "ñT O o •=A CO LO

2 0 06 -20 10

oc7 O ^a rA a T "A lo " CA oo" PA a ? r\T a T A ? oo" ■ LA CA

As A s PN CA
Átlag

A s oo «sf o o -A
l a LA
o As 'A <A CA
LO

O 00 lO <A O CO o p a A s 00 o crL 00 LA rA LA ■ñJ- ^A

- rñ fA LA 'ñT rA 00
<lA 00 a O o
rA
2010

CA rN ^A LO
TA

LA O rsi rN 00 rN "Ñi­ rA O vD 00 As A s O OL ^A A l ^A PA A s
LA rN IN rN LO
c a rA <ÑÍ- vo 'A 'Ñ f
A s CA rñ rr\ rN C Jl
2009

a « rN

r -s. CA As PA CA As rA fA PA "ñJ -
4. táblázat. Magyarország összes málnatermése megyénként (tonna)

LO o LO LO LO *A o 's A
00 o 5 LO *3- CA rN oo A - PN O
LA As IT \ CA
2008

ca L j” ”A rA
LO

O í i-a lD LO rN CA o rN O 'ñ J" CO PA LO lO LA 00 o PA LO

00 ín rÑ rN LA rN
lo As CL ^A LO
0O rN
A s p a
2007

rA CA rvi
LO

rA o 0O As A s ■ Ñl“ rN As rA 'ÑT rN CA A s CA rN A l o t \
vD o LO CA •sA o ON CA ' ñí“ rN LA
■ñJ“ rN PN rN As
rN 00
2006

LA c a lO <Ñj- LA ■ =A PA
A l a i
rN

c
ai 0)
LO
>S
cu
>s cu O)
b o ai >s N
bO
cu
CU
A
a» >s bo LO
LO
E b o ai =o
bO ai
E
CU b 0
ai E
E
c JZ
E L_
-O I
ai o
E
o
Megye

cu
Cl c
os _ CQ o ai
> s E iL bO
L_ cu
> s
bo aioN
Forms: KSH, 2011

bO cu Q_ 'CD
CU cu M O
cu > s cu l/l >s ai
cu E ■M b o >S
> s
>s
bO CU E '5 *
l/ l 4-J
ra 0)
N
l/l
bO
cu E c cu b o
cu o
bO
cu cu
>s
cu A
bO CU
L_ ra
c
ol/ l N
cu
>S
A
b ú
>s LÜ
E
c JZ
O
E cu
E bD
E CU A
bO
JO
ra -O
<
LO
i/i
-M
LO
CU
> s b o CU
b o
cu É -a JZ b>s o E ra
E
>s O b £> cu LO
•a
CU
w
E CU CQ
■ à
LJ CU
ai
E
E
o
L-
'TO
ra 'CU
L- >>
'r a l/ l Ş C i­ E
l/ l Ş Z
E o
CU
E 'Ó o
lL
O
ra E !_ ra "fü fe o Cl c
'CU o LO ra
-M l/ l JO
•o N

o o
N
bO l/ l E > ra L_ '- O ra LO Ia 1 _Z c E u LO LO s_
-O CU o cu a: ’ ra o > s N o CU 'c u 'CU LO 'ra 'ra ai ra
z CL 00 X M X CÛ o l/ l 0Q > Ll. CQ & :z V J CQ —0 > 00
14 2. A málnatermesztés jelentôsége

kôrnyékén, a Bakony nyúlványain, de mára ebben a térségben visszaszorult a

termesztés.
A málna jó értékesítési Iehetósége és megfelelö termésbiztonsága a termesztés
fejlesztését indokolja. Az ültetvénylétesítés beruházási kóltsége viszonylag gyor-
san megtérül. Már a második évben terem, a harmadik évben termöre fordul.
Késon kezd virágozni, ezért a tavaszi utófagyoknak kevésbé van kitéve. A vesz-
szök téli fagykárosodása megfelelö fajtaválasztással és termesztéstechnológiá-
val elkerülhetö. Ontózéssel, árnyékolással az idojárási szélsoségek káros hatásai
csökkenthetök. A jôvedelmezôség a termesztés intenzitásának fokozásával és
a frissfogyasztás idényének széthúzásával növelhetö. A hazai málnatermesztés
hatékonysága közepes. A 4,7 t/ha átlagos terméshozam lényegesen elmarad a
lcorszerü málnatermesztést f'olytató országokétól.
 15

3. A mâlna éghajlati és talajigénye

A vad mâlnafajok tülnyomôrészt a hüvôsebb, csapadékosabb hegy- és dombvidé-

kek lankâit boritô lomblevelü erdôk ôvezetében tenyésznek. A vadmâlna erdôtâr-
sulâsok tagjaként, erdôszélelcen, irtâsokban, folyôk és patakok mentén kedvezô
vizellâtottsâgü talajokon diszlik. Tômeges elterjedési területük a mérsékelt égôv
hüvôsebb és csapadékosabb zônâjâval megegyezô.
A mâlna ôlcolôgiai szempontbôl igényes gyümôlcsfajnak tekinthetô. A mâlna-
fajtâk klimaadaptâciôs készsége korlâtozott, bar a termesztett mâlnafajtâk kôzôtt
ilyen szempontbôl is nagy külônbségek vannak.

3.1. Éghajlatigény

A mâlna kiegyenlitett, hüvôsebb, csapadékosabb és magasabb pâratartalmü kli-

mât szereti. Bâr a mâlna hazânkban mindenütt termeszthetô, mégis gazdasâgos
termesztésének csalc olyan termôhelyen vannak meg a feltételei, ahol a nyâri
hôség és az aszâly nem korlâtozza termôképességének realizâlâsât.
Hazânk silc vidékei a mâlna termeszthetôségének déli hatârai kôzelében he-
lyezkednek el, ezért a magasabban talâlhatô hegy- és domboldalak a legkedve-
zôbb termôhelyek. A mâlna tradicionâlis termôtâjai jôl tükrôzilc a mâlna klima-
tikus igényeit hazânkban.
A mâlna alacsony hôigényü, s mihelyt a tavaszi hômérséklet tartôsan megha-
ladja az 5 °C-ot megindul a rügyelc fejlôdése, de a sarjak nôvekedéséhez 10 °C-nâl
magasabb hômérséklet szükséges (Kollânyi, 1990).
A mâlnafajtâk téli mélynyugalmi âllapotânalc megszüntetéséhez 0, +7 °C kô-
zôtti hômérsékleti tartomânyban 800-1700 ôra hideghatâs szükséges (Crandall
és Daubeny, 1990). Kollânyi (1990) szerint a mâlna mélynyugalmi âllapota hazai
korülmények kôzôtt korân, mâr november végére-december elejére megszünhet,
ezért az ezt kôvetô kényszernyugalmi âllapot alatt a felmelegedések hatâsâra a
rügyelc fejlôdése megindul. A nôvekedésnek induit rügyelc fagyérzékenyebbé vâl-
nak és mâr kisebb lehülések hatâsâra elfagyhatnak.
Hazânkban a term esztett m âlnafajtâk termôvesszôi âtlagos téli lehülé­
sek mellett télâllôak. A jôl beérett termôvesszôk a mélynyugalomban a -20,
-25 °C-os fagyokat rendszerint elviselik. A kényszernyugalmi âllapotban a fel-
melegedéselcet kôvetô tél végi erôsebb fagyok hatâsâra a termôvesszôk csücsi
16 3. A málna éghajlati és talajigénye

része vagy a vesszók nagy része elfagyhat. A fagyok hatására leghamarabb a rü-
gyek alapjainál a szállítószóvetek károsodnak, majd a rügyek is elfagyhatnak.
A fagykárokat szenvedó termovesszók nem hajtanak ki, vagy csak vontatottan és
gyengén. A termovesszók részleges elfagyásának is szerepe lehet a szüret elótti
vesszópusztulásban. Éghajlati szempontból az erósen fluktuáló téli és nyári hó-
mérséklet jelenti a legnagyobb veszélyt a hazai málnatermesztésben.
Az erósen felmelegedó déli lejtókón, valamint az Alfóldón a nagy inszoláció
és a légkóri aszály miatt a málna gyengén fejlódik. A talaj túlzott felmelegedése
a gyókérzet fejlódését is akadályozza.
A málna fényigényes novény. A vadmálna az erdótársulásokban is napfényes
helyen díszlik megfelelóen. Félárnyékos helyre ültetve a málna terméshozama és
a gyümólcs minósége nagymértékben csókken.
A hazánkban termesztett gyümólcsfajok kózül a csapadék mennyiségét és
eloszlását tekintve a málna az egyik legigényesebb. Gyakorlatilag csak a talaj
felsó, 0-30 cm-es talajrétegének vízkészletét tudja hasznosítani. A málna 8 0 0 -
1000 mm kedvezó elosztású természetes csapadékot igényel. Május végétól a
szüret végéig tarto idószak csapadékellátottsága kritikus a málna terméshozama
és a gyümólcs minósége szempontjából.

3.2. Talajigény

A málna talajigénye szorosan ósszefügg éghajlati igényével, mert mint az erdótár-

sulások tagja az egyenletes vízellátottságú, levegós, vályogos kotóttségü, magas
szervesanyag-tartalmú erdei talajokat kedveli. A talaj termóréteg-vastagsága érje
el a 60 cm-t, a talajvíz 100 cm-nél magasabbra ne emelkedjen, az ósszes oldható
sótartalma a 0,1%-ot és CaCC^-tartalma az 3-10%-ot ne haladja meg. A málna a
gyengén savanyú talajokon fejlódik legkedvezóbben. Az optimális vízben mért
pH-érték 6,5, amely 5,5-7,0 tartományban ingadozhat. A 10%-nál m agasabb
C aC 03-tartalmú és a levegótlen talajokon a málna klorózisra érzékeny lesz. Az
agyagos kotóttségü, a szikes és a nagyon erodált talajok nem alkalmasalc a málna
termesztésre.
A málna vegetációs idószak alatt még a róvid ideig tarto, átmeneti vízborítást
sem tud elviselni, ezért vizenyós területekre, vagy ahol a csapadél<víz ósszegyül-
het, ne telepítsük.
A málnaültetvény számára a kedvezóbb lclimatikus adottságú vidékeken a jó
víz- és tápanyag-gazdálkodású homokos vályog és vályog kotóttségü erdei, me-
zóségi és óntéstalajok a legalkalmasabbak.
 17

4. Mâlnaültetvenyek letesftese

4.1. Területkivâlasztâs es talajvizsgâlat

Ha a term eszthetöseg klimatikus viszonyai az adott termesztesi körzetben

kielegitöek es a szükseges közgazdasâgi feltetelek rendelkezesre âllnak, akkor
a bogyös ültetveny helyenek megvâlasztâsa a következö feladat. A klimatikus
viszonyok mellett a talaj termekenysege a bogyösgyümölcsüek termesztesenek
eredmenyessegere hatö âllandö tenyezö. Minel termekenyebb a leendö bogyös
ültetveny talaja, annâl kevesebb trâgyâzâsi râforditâs szükseges a talaj-elökeszi-
tesnel es az evi fenntartö trâgyâzâsnâl. A termekeny talaj ok ezenldvül kedvezöbb
vizgazdâlkodâsi sajâtossâgokkal is rendelkeznek, amelyek nemcsak a csapadek
es a kijuttatott öntözöviz-mennyiseg jobb hasznosulâsât eredmenyezik, hanem
a talaj levegözöttsegere erzekeny bogyösok kedvezöbb fejlödeset is elösegitik.
A bogyös ültetveny helyenek megvalasztâsâhoz a klimatikus adottsâgok es
az azt befolyâsolö ’kitettseg’ elemzese mellett reszletes talajvizsgâlatok elvegze-
se szükseges. A talajvizsgâlatok soran fontos informâciökat kapunk a tervezett
ültetveny talajânak fizikai es kemiai tulajdonsâgairöl, valamint annak terme-
szetes tâpanyag-tartalmâröl. Ezele alapjân következtethetünk arra, hog}^ a kivâ-
lasztott terület egyâltalân alkalmas-e telepitesre es a gyümölcstermö növenyek
tâplâlkozâsâhoz milyen elöfeltetelek âllnak a talajban rendelkezesre. A telepi-
tes elötti talajvizsgâlatra nemcsak akkor van szükseg, ha azt az engedelyezesi
vagy pâlyâzati elöirâsok kötelezöve teszile, hanem minden esetben, mert a nagy
beruhâzâsigenyü bogyös kultürâk termesbiztonsâga ezt megköveteli. Az eddigi
gyakorlatban a bogyös ültetvenyek letesitese elött 5-6 ha-onkent szednek âtlag-
mintât a 0 -2 0 es 2 0 -4 0 cm-es talajretegekböl. Hektâronkent legalâbb hârom
helyröl törtenjen a reszmintâk begyüjtese a talajheterogenitâsböl adödö elteresek
csökkentese erdekeben.
Reszletes laboratöriumi vizsgâlatokhoz szükseges talajmintâk begyüjtese mel­
lett a területre jellemzö pontokon nehâny 100-120 cm melysegü talajszelvenyt
is celszerü feltârni a talaj tipus es a termöreteg sajâtossâgainak meghatârozâsa
celjâböl.
A talajmintavetelt, a vizsgâlatok elvegzeset es a talajtani-agrokemiai szakvele-
menyt akkreditâlt laboratöriumokra celszerü bizni.
18 4. Málnaültetvények létesítése

A bogyósgyümólcsüek telepítését kizáró talajtani paramétereket a 5. táblázat

tartalmazza. Ezek azok a szélsóséges értékelc, amelyek a bogyósok telepítésének
engedélyezését és az eredményes termeszthetóségüket kizárjálc. A termóréteg
vastagsága a talajfelszíntól számított talajmélység, amelyet a nóvények gyóke-
rei zavartalanul használnak. Nagyon fontos a talajvízszint mélysége, amely a
felszíntól való távolságát jelenti a vegetációs idóben. A hazánkban termesztett
bogyósgyümólcsüek tóbbsége ebben a talajrétegben még átmeneti vízborított-
ságot sem képes elviselni jelentós gyókérkárosodás nélkül. Számos patogén ta-
lajgomba, pl. Phytophtora ssp., Verticillium ssp. kártételével fokozottan kell szá-
molni a levegótlen talajokon. A talaj kémiai tulajdonságait tükrózó, a telepítést
kizáró paraméterek kózül az extrém kémhatás és a magas mésztartalom okozza
a legnagyobb gondot a hazai gyakorlatban.

5. táblázat. A bogyósgyümólcs-fajok telepítését kizáró paraméterek

határértékei (MÉM-NAK, 1983)

Talajvízszint Le- Vízben

Termóréteg Szóda-
Gyümólcs- mélység iszapolható pH oldott
vastagsága lúgosság CaC03
faj a felszíntól rész vízben káros só
cm %
cm % %

< 10 < 5
Szam ó ca < 50 < 80 > 0 ,1 5 > 0 ,0 5 >15
> 60 > 8 ,5

< 15 <5
M á ln a < 60 < 100 > 0 ,1 5 > 0 ,0 1 > 10
> 70 > 8 ,0

< 20 < 5
R ib is z k e
< 60 < 100 > 0 ,1 0 > 0 ,0 5 >15
(fe k e te )
> 80 > 8 ,5

< 15 < 5
K ó s z m é te < 50 < 100 > 0 ,1 0 > 0 ,0 1 > 10
> 70 > 8 ,0

A bogyósgyümólcsüek intenzívtermesztése csak magas termékenységü talajokon

folytatható gazdaságosan. A talaj kótóttsége és szerkezete sok mindent elárul az
ültetvény talajának potenciális értékéról. A 6. táblázatban kózólt fizikai paramé­
terek kózül a 30-42 Arany-féle kótóttségi számmal jellemezhetó homokos vályog-
és vályog kótóttségü talajok a legkedvezóbbek a bogyósok termesztésére. Azok a
talajok, amelyek 28 alatti (laza homoktalajok) és 45 feletti (nehéz agyagtalajolc)
4.1. Területkiválasztás és talajvizsgálat 19

Arany-féle kôtôttségi számmal jellemezhetök, nem tekinthetök alkalmasnak a

bogyósok termesztésére. A bogyós ültetvények talajának kedvezó pH-érték tar-
tományára vonatkozó adatokat a 7. táblázat tartalmazza. A bogyósgyümólcsüek
tóbbsége a gyengén savanyú vagy közömbös kémhatású talajokon díszlik Iegjob-
ban. Legkedvezóbb, ha a bogyósültetvényekben a talaj C aC 03-tartalma 5% alatt
marad. Az áfonya - eltéróen a többi bogyosgyümölcstöl - csak az erósen savanyú
talajokon termeszthetö sikeresen.

6. táblázat. A talaj fizikai határértékei (Fekete és tsai, 1967)

Leiszapolható Arany-féle
5 órás vízemelés
rész % kôtôttség

Homok 10-25 25-30 >300

Homokos vályog 25-30 30-37 250-300

Vályog 30-60 37-42 150-250

Agyagos vályog 60-70 42-50 75-150

Agyag 70-80 50-60 40-75

7. táblázat. A bogyósgyümólcs-fajok kedvezó pH-tartománya

(H20-ban mért adatóle)

Gyümölcsfaj Kedvezó pH-tartomány

Szamóca 6,0-7,2

Málna 6,0-6,5

Szeder 6,0-7,0

Fekete ribiszke 6,0-7,0

Piros ribiszke 6,0-7,2

Koszméte 6,0-6,5

A bogyós ültetvények talajának humusztartalma is a talajminóség fontos jellem-

zöje, mert az a talaj fizikai, kémiai és biológiai folyamatait egyaránt befolyásolja.
ilyen szempontból a 1,0%-os humusztartalmat meghaladó homoktalajok és az
1,5-3,5%-os humusztartalommal rendelkezó mezóségi-, erdóségi-, lösz- és óntés-
20 4. Málnaültetvények létesítése

talajok a legkedvezóbbek. Az 1,0% alatti humusztartalom rendszerint kedvezöt-

len talajadottságolcat tükröz, mert az üyen talajok alacsony tápanyag-szolgáltató
és pufferképességgel rendelkeznek, s vízgazdálkodásuk is rossz. A bogyós ültet-
vények tóbbsége hazánkban csernozjombarna, agyag-bemosódásos és rozsda-
barna erdötalajokon, Rahman-féle barnaföldeken és humuszos homoktalajokon
helyezkedik el.
A bogyós ültetvények helyének megválasztásalcor figyelmet kell fordítani az
újratelepítésükkel együtt járó talajuntságra. Amennyiben a területen szamócát,
málnát és szedret termesztettek, úgy 3-5 évig ugyanarra a helyre tórténo újra-
telepítésük kockázatos. Gyakorlati megfigyelések szerint erdóirtások után sem
biztonságos és gyakran nem eredményes a bogyósok telepítése.
Bizonyos elovetemények után 3-4 évig szintén nem ajánlatos bogyós ültetvényt
létesíteni. Ilyen nóvények a burgonya, a paradicsom, a paprika, a tojásgyümólcs és
a dohány. Ezen nóvények után várható a nóvénypatogén gombák és a fonálférgek
károsítása. Ez utóbbiak ellen kóltséges talajfertótlenítéssel védekezhetünk.
Az egyenetlen domborzati viszonyokon belül gyakoriak a lefolyástalan, ezért
túlzottan nedves talajviszonyokat eredményezó ún. fagyzugos területek. Ezek a
területek a fagykárok, a gyókérpusztulások és a veszélyes talajgombák megtele-
pedése miatt a bogyósok telepítésére alkalmatlanok.
A bogyós ültetvények müvelése és az eróziós károk mérséklése szempontjá-
ból azok a domboldalak alkalmasak telepítésre, ahol az 5%-ot meg nem haladta
a lejtés nagysága. A 10% feletti lejtók esetén már rendszerint a rétegvonalakat
követö teraszírozás szükséges, amely a müvelést nehezíti és a termesztés gazda-
ságosságát rontja.

4.2. Telepítés elötti vegyszeres gyomirtás

Abban az esetben, ha az ültetvényt éveló gyomolctól mentes területen létesítettük

vagy a telepítés elötti gyomirtással a kijelólt terület talaját az évelo gyomolctól
hatékonyan mentesítettük, az egyéves gyomnóvényekhez lcépest lassúbb felsza-
porodásuk kóvetkeztében a telepítést követö 3-4 évig nem kell számottevo évelo
gyomosodással számolni.
Ennelc a jelentosége kónnyen belátható, ha figyelembe vesszük, hogy a tele­
pítést követöen a széles hatásspektrumú, így az évelo egy- és kétszikü gyomnó-
vényeket is egyaránt irtó herbicidek használata a bogyós ültetvények nagyfokú
érzékenysége miatt már nem engedélyezett. Az évelo gyomfajoknak pedig ki-
emelkedö, gyakran meghatározó szerep jut az ültetvények gyomegyütteseiben.
Az ültetvény korának elorehaladtával a másodlagos szukcesszió kóvetkeztében
4.2. Telepites elotti vegyszeres gyomirtas 21

egyedszamuk es boritasuk fokozatosan emelkedik, es nagyban hozzajarulnak az

iiltetvenyek korai leromlasahoz.

Telepites elott elofordulo leggyakoribb evelo gyomnovenyek a kovetkezok:

Evelo egyszikuek Evelo ketszikuek

tudomanyos nev magyar nev tudomanyos nev magyar nev

Agropyron repens tarackbuza Artemisia vulgaris fekete urom

Calamagrostis epigeyos siska nadtippan Cirsium arvense mezei acat

Cynodon dactylon csillagpazsit Convolvulus arvensis apro szulak

Poa trivialis sovanyperje Lepidium draba utszeli zsazsa

Phragmites communis nad Rubus caesius hamvas szeder

Sorghum halepense fenyercirok Taraxacum officinale gyermeklancfu

Mivel az iiltetvenyekben felszaporodo evelo gyomnovenyek egy resze mar az

elovetemenyekben es tarloikon is elofordulnalc, telepites elott az egyik leg-
fontosabb feladat a teriilet bejarasa. A bejaras alkalmaval kell felmerni, hogy
az iiltetveny letesitesere kijelolt teriileten kialakult-e, es ha igen, milyen mer-
tekben az evelo gyom osodas. Amennyiben indolcolt, a vedekezest leheto-
leg egy koran lekeriilo noveny begyromosodott tarlojan celszeru elvegezni, iigyel-
ve arra, hogy az esetleges ismetelt kezeles utan is maradjon ido az alkalmazott
gyomirto szerek hataskifejtesere, es a telepites elotti talajmunkak elvegzesere.
A szervalasztas tekinteteben alapveto szempont, hogy az alkalmazott keszit-
meny azon tul, hogy szeles hatasspektrumu, felszivodo, szisztemikus hatasu
levelherbicidnek is kell lennie.
Ilyen a gyomok irtasa szempontjabol drasztikus, radilcalis hatasu herbicidek
a glifozat hatoanyagu Glialka, Glialka 480, Glialka 480 Plus, Glialka 70 WSP,
Glistar, Glyfos, Roundup es a szulfonat hatoanyagu Medallon.
Ha a teriileten kizarolag csak a ketsziku (evelo) gyomnovenyek fordulnak elo,
akkor az MCPA hatoanyagu Aminex Pur, Dicopur M, Dikotex 40 EC, Mecomorn
500 SL, Jambol M, Jambol 750 M, U -46 M Fluid, Mecaphar es a Danacetat her-
bicidekkel erheto el jo eredmeny.
Amennyiben a teriileten mind az evelo egy- es az evelo ketsziku gyomnovenyek
nagy boritassal elofordulnalc, celszeru a ket kiilonbozo hatasu hatoanyagok, il-
letve keszitmenyeik kombinaciojat (pk: Glialka 480 + Aminex Pur) alkalmazni.
22 4. Mâlnaültetvenyek letesitese

A kezeleseket a gyomnövenyele 20-30 cm-es növenymagassâgânâl, illetve in-

dahosszüsâgânâl keli elvegezni. Kivâlö hatâs elerese erdeleeben 4 -5 het eltelte-
vel celszerü a kezeleseket megismetelni. Egyeb leerdeseleben a gyomirtö szerek
engedelyokiratai az irânyadöale, melynek a legfontosabb adatai a keszitmenyele
csomagolöburleolatân megtalâlhatök.

4.3. Telepites elötti vegyszeres talajfertötlenites

Talaj fertötlenitesen tâgabb ertelemben a talajban elöfordulö kârositö szervezetek

ellen irânyulö, a növenyâllomâny telepitese elötti vedekezesi eljârâsokat ertjiık.
Szükebb ertelemben viszont csak azokat a növenyvedelmi kezeleseket nevez-
hetjük talajfertötlenitesnek, amelyek a talajban elö kâros szervezetek szeles köre
ellen irânyulnak, es ezele elpusztitâsa együttal a talajelet alapos megbolygatâsâval,
a hasznos elö szervezetek szeles körenek veszelyeztetesevel is együtt jâr. Ezele
alapjân önmagâban a talajban elö rovarlârvâle elleni kezeleseket meg akkor sem
indoleolt talajfertötlenitesnek nevezni, ha jöl tudjule, hogy a felhasznâlt zoocidele
hatâsa a megcelzott rovarokon tül a talajlaleö izeltlâbüale szeles körere leiterjed.
Igy ilyen esetben indoleolt a talaj rovarölö szeres leezeleseröl beszelnünle. A talaj­
fertötlenites kifejezes hasznalatât fenntartva azolera a leezelesi mödokra ertjüle,
amileor a leezeles hatâsa erinti az egesz talajeletet, hatâssal van a talajlaleö mikro-
szervezetekre, baleteriumokra, gombâlera, fonâlfergelere, izeltlâbüakra es a talaj
gyommagkeszletere is. Teleintettel a talajfertötlenites biolögiai leocleâzatâra, leör-
nyezetvedelmi vonatleozâsaira es leöltsegvonzataira elvegzesenele szülesegesseget,
mödjât alapos szalemai elötanulmâny alapjân âllapithatjule meg.
A bogyösgyümölcsüele telepiteset megelözö talajfertötlenites vagy a növeny­
vedelmi talaj leezeles szülesegessege növenyenkent es termöhelyenleent elterö.
Ebböl adödöan âltalânos ervenyü javaslat nem letezik, a tenylegesen szülese-
ges leezeles mödjât csak a terület talajânak vizsgâlata utân, az elövetemenyek
ism ereteben, a helyi leörülmenyele figyelembevetelevel âllapithatjule meg.
A telepites elötti talajfertötlenites csak akkor jârhat sileerrel, ha a telepitesre
leerülö szaporitöanyag mindazon kârositölctöl mentes, amelyek ellen valöjâban
a leezeles irânyul.
Valamennyi bogyös gyümölcsü telepiteset megelözöen a telepitesre leijelölt
tâbla talajlaleö leârtevö rovarainale felvetelezese feltetlenül szükseges.

A leârtetel elleerülese erdekeben a telepitest megelözöen különösen a pajorok egyedszâ-

ıuânak, korânak, faji hovatartozâsânak megâllapitâsa rendkivül fontos.
4.3. Telepítés elötti vegyszeres talajfertotlenítés 23

Ennek ismeretében dönthetünk a védekezés szükségességérol és módjáról.

A talajlakó kártevok egyedszámának m egállapítása 0,5 m2 felületü, két ásó-
nyom mélységü mintagödrök talajának átvizsgálásával torténik. Amennyiben
a pajorok száma négyzetméterenként 1 idos lárva vagy 3-4 fiatal lárva értékét
eléri, a telepítést megelözöen, vagy akár már az elözö évben az elovetemény ter-
mesztése során indokolt a terrikol kártevok elleni lcémiai védekezés elvégzése.
Amennyiben üzemszervezési és koltségtakarékossági megfontolásból az utóbbi
megoldást választjuk, aklcor a felhasználható rovarölö granulátumok közül csalc
azokat használhatjuk, amelyek az adott elovetemény termesztése során engedé-
lyezettek. A telepítést megelözöen a talajlakó rovarok eilen a diazinon (Diazinon
5 G, 35 kg/ha) és a terbufosz (Counter 5 G, 15 lcg/ha) hatóanyagok használha-
tók. A védekezés idopontjának megválasztásakor törekedjünk arra, hogy a ható-
anyagot tartalmazó granulátumok abban az idöszakban kerüljenek kiszórásra és
talajbadolgozásra, amikor a talajlakó kártevok még a felszínhez kózeli 10-20 cin­
es rétegben tartózkodnak. A talaj lehülésével a mélyebb rétegekbe húzódó lárvák
eilen a sekélyen bemunkált rovarölö szerek hatástalanok. Az említett hatóanyag­
ok a kultúrnóvényre a javasolt dózisban nem fitotoxikusak. A tóbb évig fejlödö
cserebogár pajorok jelenléte esetén a rovarölö szeres talajkezelés elmulasztása
a nóvényállomány, igen súlyos, a késobbiekben már nem hárítható károsodását
vonja maga után.
Jelenlegi ismereteink szerint a telepítés elötti, általános hatású talajfertotle­
nítés elvégzése a bogyósolc közül egyedül a szamóca esetében lehet indokolt. A
talajfertotlenítés indokai közül elsödleges a szam ócát veszélyezteto, fitofág fo-
nálférgek jelenléte. A novénykárosító, endoparazita fonálférgek közül a szár-fo-
nálféreg (Ditylenchus dipsaci), a szamóca-fonálféreg (Aphelenchoidesfragariae),
az ektoparazita gyokéréloskodok közül a vírushordó fonálférgek (Longidoridae)
és a talajfárasztó fonálférgek (Pratylenchidae) tömeges jelenléte fenyeget jelentös
lcártétellel. A fonálférgek közvetlen kártételét mégcsak tetézi az általuk terjesz-
tett vírusos szamócabetegségek gyors megjelenése. A felsorolt fonálféregfajok
és csoportok közül a szár-fonálféreg elofordulásánalc veszélyességét különösen
azért kell hangsúlyozni, mert szabadföldi korülmények között, gyakran gyomnö-
vényeken, továbbá termesztett novényeink széles korén is szaporodva a fertözött
területeken korlátlan ideig fennmaradhat.
Az általános hatású talajfertötlenitö készítmények a kezelt talajrétegben a
fonálférgeken kívül elpusztítják a talajlakó kártevo rovarokat (még a fejlettebb
lárvákat is), emellett herbicid és fungicid, valamint fitotoxikus hatásulc is van.
Az utóbbi elker'ülése érdekében az általános talajfertötlenitö készítményeket
legalább 5-6 héttel a telepítést megelözöen szabad felhasználni. A málna ül-
tetését megelözö talajfertotlenítésre engedélyezett készítmények - Basamid G
(4 0 0 -5 0 0 kg/ha), Ipam (2000 1/ha) - hatékonysága a talaj homérséklettol függ.
24 4. Málnaültetvények létesítése

A kezelés 5 °C alatt, a készítmények gyenge gázosodása miatt hatástalan. Tóbb-

ségük 10 °C talajhómérséklet felett adja a legjobb eredményt. Melegebb talajban
gyorsabban fejtik ki hatásukat és a nóvények a károsodás veszélye nálkül ha-
marabb ültethetók. Szerves anyagban gazdag vagy frissen trágyázott talajon ne
végezzünk vegyszeres talajfertótlenítést. Az általános talajfertótlenítés kizárólag
jól fellazított, elmunkált, finom morzsás szerkezetü, kózépnedves talajon a fella-
zítás, illetve a bedolgozás mélységéig ad megbízható eredményt. Ebból adódóan
a fertótlenített talaj mélyebb rétegeiben tartózkodó fonálférgek túlélhetik a vegy­
szeres talajfertótlenítést és hosszabb-róvidebb ido elteltével elszaporodhatnak.
Ennek elkerülésére fonálférgek kártételéról veszélyeztetett területeken kerüljük
a kétévestól idósebb nóvényállományok fenntartását.
A készítmények kijuttatását, bedolgozását kóvetóen a képzódó gázok eltávo-
zásának megakadályozására a talajfelszínt hengerezéssel tómóríteni lcell. A tó-
mórítést megelózóen kijuttatott 4-5 mm óntózóvíz a felület jobb lezárását segíti
eló. A készítmények talajhómérséklettól, a hatóanyag tulajdonságaitól függóen
eltéró ido alatt fejtik ki hatásukat. A Basamid G 15-20 °C-on 1-2 hét, az Ipam
10-15 °C kózott 8-10 nap alatt fejti ki általános talajfertótlenító hatását. Ezt kó­
vetóen a hatóanyag-maradvány csókkentésére, talajmüveléssel szellóztetjük a
talajt. A nóvényvédó szermaradvány okozta fitotoxikus tünetek elkerülése érde-
lcében, a szellóztetést kóvetóen, minden esetben hatóanyag-maradék jelenlétét
bioteszt módszerrel ellenórizni lcell. A kezelt talajból 15, 20, 25, 50 cm mélység-
ból talajmintát veszünk, majd légmentesen zárható üvegedénybe tesszük. Egy
másik üvegbe kontrollként kezeletlen területról származó talajt helyezünlc. Ezt
kóvetóen cérnára erósített nedves vattacsomón saláta- vagy zsázsamagvakat ló-
gatunk a talaj feletti légtérbe és az edényt lezárjulc. Az edényeket 20-25 °C-on
tárolva, 3 nap alatt elvégezhetjük az értékelést. Amennyiben a kezelt talaj felett
lévó magvak csírázása eltér a kontrolltól, a talajba tilos nóvényt ültetni. A talajt
tovább lcell szellóztetni és ezt kóvetóen a bioteszt ismételt elvégzése szükséges.
Az említett általános hatású talajfertótlenító készítményekkel a tervezett ültetési
ido elótt legalább 5-6 héttel végezzük a kezelést.
A hazai kertészeti gyakorlatban talaj fertótlenítésre engedélyezett nóvényvédó
szerelc mellett megemlítjük, hogy az amerikai szamócatermesztés kózpontjában,
Kaliforniában általános az ültetést megelózó, metilbromid és a klórpikrin 2:1 ará-
nyú keverékét tartalmazó készítményekkel végzett talajfertótlenítés. A talajfer­
tótlenítést annak ellenére elvégzik, hogy a termesztett fajtálc tóbbsége a szamóca
talaj eredetü kórokozóival szemben genetikailag ellenálló. A talajfertótlenítés
hatása bekóvetkezó terméstóbbletet, a nagyobb bogyóméretet, a nóvények na-
gyobb átmérójét a kezelés hatására a talaj eredetü, a nóvényeket elpusztítani nem
tudó, de a nóvények teljesítóképességét csókkentó tényezók szerepének vissza-
szorításával magyarázzák. A szamóca monokultúrás termesztése, a vetésforgóból
4.4.A bogyós ültetvényektelepítés elötti talaj-elókészítéseéstrágyázása 25

adódó termesztéstechnikai higiéne hiánya indokolhatja ezt a kórnyezetvédelmi

szempontból kifogásolható eljárás gyakori felhasználását.
A vegyszeres talajfertótlenítés kóltségei aligha térülnek meg, ha a terület-
re nóvényi szaporítóanyaggal olyan károsítókat hurcolunk be, amelyelc ellen
az ültetés elötti talajkezeléssel védekeztünk. Ilyenkor a fertótlenítés hatására
átalakult talajélet kártevóket korlátozó szerepe legyengül és a behurcolt károsí-
tók természetes konkurenseik hiányában a kártételi folyamat gyors elindítóivá
válhatnak.

4.4. A bogyós ültetvények telepités elötti

talaj-elokészítése és trágyázása

A bogyós ültetvények hozzávetólegesen 2-15 évig ugyanazon helyen dísz-

ló monokultúrák. A bogyósok gyókérzete az ültetvény talajának csak korlá-
tozott tóm egét szövi át, tehát limitált a tápanyag- és vízfelvétel lehetósége.
A bogyósgyiimólcsüek gyókérzetének zöme által hasznosított talajtöm eg gya-
korlatilag a felsó 0-30 vagy a 0 -4 0 cm-es talajrétegre korlátozódik. A tápanyag-
gazdálkodást befolyásoló további biológiai sajátossága a bogyósoknak, hogy a
gyókérzet jelentósebb károsodása nélkül a trágyafélék csak sekélyen dolgoz-
hatók be az ültetvény létesítése után. A talaj-elókészítés a bogyós ültetvény
létesítésének egyik legfontosabb alapozó jellegü tevékenysége.
Az említett okok miatt a leendó bogyós ültetvény talajának szakszerü elókészí-
tése kiemelt feladata a gyümölcstermesztönek. A talaj elókészítésének gondossá-
ga és minósége az ültetvény egész élettartamára kiható tevékenység. Minél ked-
vezóbb a leendó ültetvény talajának termélcenysége, annál kevesebb pótlólagos
ráfordítás szükséges a talaj-elókészítés alkalmával. Agyümölcsös talajadottságai
szakszerü talajmüveléssel jelentós mértékben javíthatók, müvelésre alkalmasab-
bá tehetók.
A telepítésre kijelólt terület talaj-elókészítéséhez tartozik a terület vízrende-
zése, mert a felgyülemló, a mélyedésekben megálló csapadékvagy a felemelkedó
talajvíz a bogyósok termeszthetóségét kizárja. Csalc kisebb felszíni talajegyenet-
lenségelc megszüntetése javasolható, de az is csak termékeny talajjal tórténó fel-
tóltéssel. Az eredeti, természetes talajtakaró megbontása nem engedhetó meg,
mert a terméketlen altalajban a bogyósgyümólcsüelc sínylódni fognak lcedvezót-
len tápagyag- és vízellátottságuk miatt.
26 4. Mâlnaültetvények létesitése

A bogyôs ültetvények telepités elôtti talaj-elôkészitésének feladata a talaj fi-

zikai, agrokémiai és biolôgiai tulajdonsâgainak javitàsa, egyszôval a talaj termé-
kenységének nôvelése. Tâgabb értelemben az ültetvények talaj-elôkészitéséhez
tartozik a nôvényvédelem feladatkôrébe sorolt talajfertôtlenités is, amelyrôl a
4.3. fejezetben kôzôltünk ismereteket.
A telepitésre kivâlasztott terület talaj-elôkészitése ideâlis esetben 2-3 éves
idôszakot is igényel. Külônôsen kedvezô, ha évekkel az ültetés elôtt figyelmet
tudunk forditani az elôvetemények megvâlasztâsâra. Mélyen gyôkerezô, nagy
tômegü gyôkérmaradvânytvisszahagyô pillangôs vagy egyéb takarmânynôvények
és a gabonafélék a legkedvezôbb elôveteményei a bogyôs ültetvénynek. Az elôve­
temények megvâlasztâsânâl fontos szempont, hogy minél kevesebb évelô gyom
maradjon a talajban. Régi gyümôlcsôs vagy erdô utân 2-3 évig célszerü pihentetni
a talajt a mezôgazdasâgi nôvények vagy zôldtragyanôvények termesztésével. Ez a
gyomirtô szerek esetleges felhalmozôdâsa esetén is szükséges.
A gyümolcsosôk talaj-elôkészitésénél a talajlazitâst ôsszekôtjük a tapanyag-gaz-
dâlkodâsi feltételek kedvezô befolyâsolâsâval. Hozzâvetôlegesen a bogyôsokgyôkér-
zetének tôbb, mint 90%-a az ültetvény teljes élettartama alatt a talaj-elôkészités sorân
meglazitott és tapanyaggal feltôltôtt talajrétegben fog elhelyezkedni. Az eltelepitett
csemeték gyôkérzetének gyors regenerâlôdâsâban és fejlôdésében is kiemelkedô
szerepe van a talaj-elôkészités âltal megteremtett kedvezô talajâllapotnak. A talaj
levegôzôttségének, kémhatâsânak és az alsôbb rétegek foszfor- és kâliumellâtottsâga
javitâsânak ezt az ültetvény életében nem ismétlôdô lehetôséget kell kihasznâlni.

A telepités elôtti zôld trâgyâzassal és nagyadagü szervestrâgyâzâssal alapozhatjuk meg

a bogyôs ültetvények talajânak biolôgiai aktivitâsât.

A bogyôsok biztonsagos és eredményes termesztésének alapvetô feltétele, hogy

az ültetvény talajâban megfelelô tâpanyag-tartalékok âlljanak a nôvények rendel-
kezésére, amelyek a szükségleteknek megfelelô tâpanyag-ellâtâst biztositanak.
Amennyiben a gyümôlcsôs talaja a nehezen vândorlô tâpanyagokbôl gyengén
vagy kôzepesen ellatott, ügy a telepités elôtti talaj-elôkészitéssel egybekôtve tar-
talékolô trâgyâzâst kell végezni. A forgatâs a legkedvezôbb alkalom és lehetô-
ség, hog}? a gyôkerek âltal hasznositott talajrétegek foszfor- és kâliumkészletét
gyarapitsuk, amelyek viszonylag hosszabb idôszakon ât kedvezôk a nôvények
tâpanyag-ellâtottsâga szempontjâbôl.
A tartalékolô trâgyâzâs és a talajjavitâs szükségessége és mértéke a telepitésre
kijelôlt terület talajânak részletes laboratôriumi vizsgâlatâval hatârozhatô meg.
A gyümôlcstermesztési gyakorlatban jelenleg a talaj-elôkészités alkalmâval rend-
szerint foszfor és kâlium tartalékolô trâgyâzâst végeznek ôsszekôtve nagy adagü
szerves trâgya kijuttatâsâval.
4.4. A bogyos ultetvenyektelepiteselottitalaj-elokesziteseestragyazasa 27

A tartalekolo foszfor- es kalium-tragyasziikseglet meghatarozasanal a talaj

tenyleges ellatottsagabol indulunk ki. Az egesz teriiletre vonatkozoan kiszamitjuk
a 0 -2 0 cm-es es a 2 0 -4 0 cm-es retegek AL-oldhato P205-, illetve K20-tartalm at,
majd mindket tapanyagra a ket reteg egyiittes atlagat is meghatarozzuk. A talaj
0 -4 0 cm-es retegekre vonatkozo atlagos P2O5- es K20-ertekeket az 8. es 9. tab-
lazatokban talalhato kedvezo foszfor- es kaliumellatottsagi ertekekhez viszo-
nyitjuk. A 0 -4 0 cm-es talajreteg AL-oldhato P20 5 - es I<20-tartalmanak 10 mg/
kg talajszinttel torteno emelesehez ha-kent 60 kg P20 5 vagy K20-hatoanyag
kijuttatasa sziilcseges. Tekintettel arra, hogy a talaj kotottsegetol fiiggoen bizo-
nyos lekotodessel kell a talajban szamolni, ezert a ha-kent kiszamitott es felhasz-
nalando P20 5 es I<20 mennyisegeket tapasztalati szorzofaktorral kell novelni.
A tapasztalati szorzofaktorokat a 10. tablazatban kozoljiik.

8. tablazat. A bogyos iiltetvenyek talajanak kedvezo foszforellatottsagi

hatarertekei (AL-oldhato P20 5 mg/kg) a 0 -4 0 cm-es talajreteg atlagara vonat­
kozoan (Mezogazdasagi Miiszaki Iranyelvek MI-08-1741/1-88)

Arany-fele kotottseg
CaC03%
(K a )

1%alatt 1-5% 5%felett

KA< 30 60-80 80-90 100

KA > 30 80 100 120

9. tablazat. A bogyos iiltetvenyek talajanak kedvezo kalium-ellatottsagi

hatarertekei (AL-oldhato K2O) a 0 -4 0 cm-es talajretegre vonatkozoan
(Mezogazdasagi Muszaki Iranyelvek MI-08-1741/1-88)

Arany-fele kotottseg AL-oldhato K20

(Ka) (mg/kg)

25-30 100-120

30-37 120-160

37-42 160-200

42-50 200-230

50 230-250
28 4. Málnaültetvények létesítése

10. táblázat. A tápanyagok megkótódését figyelembe vevó tapasztalai

szorzófaktorok a tartalékoló foszfor- és káliumtrágya-szükséglet
meghatározásához (MI-08-1741/1-88)

Szorzófaktor

Arany-féle gyengén savanyú

semleges talaj
kôtôttség talaj
a K20 mennyiség > 5% CaC03
(KA) < 5% CaC03
kiszámításához
P20 5 mennyiség kiszámításához

< 25 1.2 1 ,0 1 ,0

2 5 -3 0 1 ,0 - 1 ,1 1 ,0 1 ,2 - 1 ,3

3 0 -3 7 1 ,2 - 1 ,3 1 ,1 - 1 ,2 1 ,4 - 1 ,5

37 -42 1 ,3 - 1 ,6 1 ,3 - 1 ,4 1 ,6 - 1 ,7

4 2 -5 0 1 ,7 - 1 ,9 1 ,5 - 1 ,6 1 ,8 - 1 ,9

50 > 2 , 0 - 2 ,5 1,7 2 ,0

Az 50-100 t/ha mennyiségü szerves trágya lcijuttatása esetén indokolt a tartalé­

koló trágyázáskor a szerves trágya tápanyag-szolgáltatását beszámítani, amelynek
hozzávetóleges adatait a 11. táblázat tartalmazza.

11. táblázat. A szervestrágyázás taápanyag-szolgáltatása mütrágya-

hatóanyagban kg/t (közepes minóségu almos istállótrágyára vonatkozik)

A szervestrágyázás A szerves trágya tápanyag-szolgáltatása

utáni évek (kg/t)

N P20 5 k 2o

1. é v 2 ,5 1,5 4 ,0

2. é v 1,5 1 ,0 2 ,0

3. é v 1 ,0 0 ,5 1 ,0

A kolloidokban szegény homoktalajokon a kálium kimosódhat és elveszhet a

bogyós gyümólcsú nóvények számára, ezért a laza talajokon (30 Arany-féle kö-
4.4. A bogyós ültetvények telepítés elötti talaj-elokészítése és trágyázása 29

tôttségi szám alatt) nem célszerü káliumtartalékoló trágyázást végezni. A fosz-

fortartalékoló trágyázás azonban ebben az esetben is indokolt. A talaj-elokészítés
alkalmával gyakorlati megfigyelések szerint 200-3 0 0 kg/ha P90 5 és 4 0 0 -8 0 0 kg
K20 mennyiségnél több mütrágya kijuttatása nem indokolt, mert ilyen esetben
már a kiválasztott terület talajának alkalmassága lcérdójelezheto meg.
A mútrágya egyenletesebb eloszlása érdekében célszerü egy részüket az elöve-
temény alá kijuttatni és beszántani vagy felszíni terítés után elózetesen tárcsázás-
sal a feltalajba keverni. Ily módon a mütrágya elkeveredése egyenletesebb lesz.
A bogyósgyümólcsüek tôbbsége érzékeny a mütrágya klórtartalmára (12. táblá-
zat), ezért a tartalélcoló trágyázásnál a kénsavas kálium-mütrágyákat részesítsük
elönyben. Amennyiben klórmentes kálium-mütrágya nem használható, úgy a
tartalélcoló trágyázásnál felhasznált kálium-mütrágya mennyiségét csökkenteni
szükséges és az elözö évi talaj-elókészítést tavaszi telepítés kövesse.

12. táblázat. A gyümölcsfajok klórérzékenysége (Hilkenbáumer, 1964)

Gyümölcsfaj A klórérzékenység mértéke

Alma mérsékelten

Körte nem érzékeny

Cseresznye erösen

Meggy mérsékelten

Szilva mérsékelten

Öszibarack mérsékelten

Szamóca nagyon erösen

Málna nagyon erösen

Fekete ribiszke kevésbé

Piros ribiszke nagyon erosen

Koszméte nagyon erosen

A bogyósgyümolcsüek rendszerint jól díszlenek a gyengén savanyú talajokon.

Gyakran elófordul azonban, hogy a kiválasztott terület egyéb talajtani paraméte-
30 4. Malnaultetvenyek letesitese

rei megfeleloek ugyan, de a talaj pH-erteke tul alacsony es varhatoan az iiltetveny

elettartama alatt a tragyazas es ontozes hatasara kemhatasa meg kedvezotlenebbe
valik. Ilyen esetekben sziiksegesse valhat a meszezessel torteno talajjavitas. A talaj
javitasa a tartalekolo tragyazashoz hasonloan leghatekonyabban a talaj-elokeszites
alkalmaval vegezheto el. A meszezes altalaban indokolt, ha a vizben mert pH 6,0-
nal alacsonyabb es a hidrolitos aciditas (Yl-ertek) 4,0-nel nagyobb.
A talajjavitas alkalmaval sztikseges m eszadag meghatarozasa a telepites elott
vegzett talajvizsgalatok alapjan az akkreditalt laboratoriumok feladata. A bo-
gyosoknal veszelyes meg a talaj ok, atmeneti tulmeszezese is, ezert csak a talaj
felso 20 cm-es retegenek javitasahoz sziikseges C aC 03-mennyiseget szorjuk ki a
felszinre es a talaj-elokeszites soran dolgozzuk be a talajba. A hosszabb eletii bo-
gyos kulturalcnal a kesobbi talajsavanyodasa mutragyra mennyisegehez igazitott
kisadagu meszezessel ellensulyozhato. A telepites elotti meszezes a tartalekolo
tragyazashoz hasonloan az elovetemeny ala is elvegezheto.
Tekintettel arra, hogy a bogyosgyumolcsuek gyokerzetenek zome a 0-30 cm-
es retegben helyezkedik el, ezert a talaj elokeszites alkalmaval rendszerint 30-40
cm-nel melyebben nem celszerii megforgatni a talajt. Rendszerint a talajok felso
termoretegenek termekenysege a legjobb, ezert az alsobb talajretegek felszinre
hozasa vag}-’ osszekeveresiik nem indokolt. Amennyiben a felso 30-40 cm-es ta-
lajreteg alatt kozvetleniil az erdotalajokra jellemzo kotottebb felhalmozodasi reteg
talalhato, ugy ajanlatos azok feltorese az ekere szerelt altalajlazitoval. Ez a miivelet
jelentosen javithatja a bogyosiiltetvenyek talajanak viz- es levego-gazdalkodasat.
 31

5. A málna alaktana és fejlodési

sajátosságai

A málna (Rubus idaeus L.) hajtásrendszerének felépítése és annak évi fejlodési

ciklusa jelentósen eltér a tóbbi gyümolcsfajtól. A málnának, mint félcserjének a
fold feletti hajtásrendszere általában két évig él, amely éves zoldhajtásokból az ún.
sarjakból és a másodéves megfásodott hajtásképletekból, a termóvesszókból áll
(1. ábra). A málna gyókérrendszere - a fold feletti hajtásrendszertól eltéróen - évelo.

1. ábra
A málna fold
feletti
hajtásrendszere
(Kolesznyikov,
1966)
1. letermett
vesszó,
2-3. tósarjak,
4-8. gyokérsarjak,
9-10. a talaj
felszíne alatt
elhelyezkedó
gyokérsarj-
kezdemény

A vegetatív úton, fóleg gyokérsarjakról szaporított málna fiatal korban gazdagon

elágazó, nagy gyokérfelülettel bíró járulékosgyokérrendszerrel rendelkezik. Ajá-
32 5. A málna alaktana és fejlodési sajátosságai

rulékos gyökerek a hajtás eredetü gyôkértôrzsôn képzôdnek és helyezkednek el.

A gyôkértôrzs korosodásával a gyökerek életképessége, víz- és tápanyag-felvételi
képessége csökken. A málna gyôkérzetén kialakuló jàrulékos rügyekbôl rend-
szeresen évente nagy tömegben fejlödnek gyôkérsarjak, amelyekkel a gyôkérzet
állandóan megújul.
A málna gyôlcérzetének tôbbsége a sorok kozépvonalától számítva 4 0 -6 0 ern­
es körzeten belül helyezkedik el (Kollányi, 1990), de a ma alkalmazott sortávolság-
ok mellett a málnasorok a második év végére teljesen behálózottak gyökerekkel.
A málna gyôkérzete a szamócánál kissé mélyebben ugyan, de a többi gyü-
môlcsfajhoz viszonyitva sekélyen helyezkedik el. A mâlnatövekhez közel, 0-30
cm-es távolságig a felsô, 0 -2 0 cm-es rétegben legnagyobb a gyôkérsürüség, de a
tövektöl távolabbra is a gyökerek közel 75%-a a felsö 0-30 cm-es talajrétegben
helyezkedik el (13. táblázat). A mâlnagyökerek mélységi elhelyezkedését jelentö-
sen befolyásolhatja a talaj kôtôttsége és a talajmüvelés mélysége is.

13. táblázat. A málna gyôkérzetének mélységi elhelyezkedése

a sorok kozépvonalától 50 cm távolságban feltárva (Papp, 1974)

A gyökerek átméroje és száma

Mélység-
szintek 1-3 mm 4-5 mm összesen
cm
db % db % db %

1-10 82 23,98 - - 82 23,29

10-20 95 27,78 7 70 102 28,98

20-30 79 23,10 1 10 80 22,73

30-40 60 17,54 1 10 61 17,33

40-50 23 6,73 1 10 24 6,82

50-60 3 0,87 - - 3 0,85

342 100,00 10 100 352 100,00

A málnagyokérzet legfontosabb összetevöi az 1,5-2,0 mm átmérojü gyökerek,

amelyek a jó termoképességü málnaültetvényben a gyôkérzet zômét alkotjàk.
A hajszálgyokerek az állandó képzôdés, fejlôdés és elhalás folyamatâban vannak.
Mégis megfigyelések szerint ez a folyamat bizonyos ciklikussâgot mutat, de az
idojárási tényezôk is jelentosen befolyásolják (Atkinson, 1973). A tavaszi erôtel-
jesebb gyôkérképzôdést és fejlôdést a szüret idején egy kevésbé intenziv szakasz
 33

lcovet, majd a nyár második felétól október elejéig ismét eróteljes a gyókerek
novekedése. A világos színü hajszálgyokerek tavasszal és lcora ósszel nagy meny-
nyiségben láthatók a gyókérzet kibontásakor.

2. ábra
A gyókérsarjak
fejlódésésnek folyamata
(Hudson után, 1959)
1. járulékos
rügykezdemények
a gyokéren,
2. fold alatt gyókérsarj-
kezdcmény,
3. a talaj felszínére érve
megkezdódik
a levélképzódés
és az intenzív
gyokérképzés,
4. nóvekedésben lévó
gyokérsarj,
5. hosszanti
novekedését
befejezó gyokérsarj,
lombhullás után
termóvesszó, onálló
gyókérrendszerrel
és a talaj felszíne alatt
jól fejlett alapi
rügyekkel

A málna hajtásai a sárjale a gyókértorzsekból vagy a gyókerekból fejlódnek

(2. ábra). Ósszel a sarjak beérésének idejére a gyokértorzseken kózvetlenül a talaj
felszíne alatt nagyméretü alapi rügyek fejlódnek. Ezeket a rügyeket alapi helyette-
sító rüg^^eknek nevezziik, hiszen feladatuk a sarj újraképzése a kóvetkezó évben.
A belólük képzódótt sarjak a tósarjak. A termóvesszók alapi rügyeiból évente
rendszerint 1-2 tósarj képzódik. A második évi termést az elültetett gyokérsarja-
kon fejlódó tósarjak fogják biztosítani. A tósarjak eredetük miatt mindig szoros
ósszekottetésben vannak az anyatóvel és a gyókérsarjakhoz képest kevesebb és
gyengébben fejlett gyókerekkel rendelkeznek. A tósarj eredetü termóvesszók
34 5. A málna alaktana és fejlodési sajátosságai

termóképessége az eredeti tö életkorának elorehaladásával csökken. A tösarjak

szaporításra rendszerint nem alkalmasak.
A málna gyôlcérzetének teljes felületén képzódhetnek járulékos rügyek és
azokból gyôkérsarjak. A gyôkérsarjak mennyisége az ültetvény korától és a
fajta örökletes tulajdonságától függ. A málna gyôkérsarj képzodésének és nö-
vekedésének sajátos évi ritmusa van (3. ábra). A járulékos rügyek a gyökereken
föleg a szüret utáni idôszaktôl kezdve képzôdnek, amely folyamat egészen a
fagyokig tart.

3. á b ra . A málnasarjak megjelenésének és nôvekedésének éves ritmusa

(Hudson után, 1959)

A tárgyévben képzôdôtt járulékos rügyekböl augusztustól várható az új gyôkér­

sarjak megjelenése. A rügyek tóbbsége azonban ósszel nyugalomban marad és
csak tavasszal hajt ki. Tavasszal tömegesen jelennek meg a termoültetvényben
a gyôkérsarjak, de május közepe után július végéig tarto idöszak alatt, amely
 35

egybeesik az intenzív sarj- és gyümölcsfejlödâssel, valamint a szüreti idöszakkal,

rendszerint nem képzôdnek vagy csak elenyészô mennyiségben gyôkérsarjak.
A járulékos rügyból fejlödö gyôkérsarjak, amikor elérik a talajfelszínt és már
zöld lomblevelet fejlesztenek, akkor a talajban lévô, hajtàs eredetü gyôkértôrzsôn
megkezdik az ónálló gyôkérzet kifejlesztését. A saját gyôkérzet kialakulásával
párhuzamosan a gyôkérsarjak ônàllôsodnak, majd ôsszel levâlasztva az anyatô
gyôkerérol, szaporításra alkalmasakká válnak.
A gyôkérsarjak száma nemcsak a málnafajták örökletes tulajdonságaitól, ha­
nem az ültetvény életkorától is függ. Legtôbb gyôkérsarj az ültetvény 3. és 5.
éves korában képzôdik Az ültetés évében az 1-2 db tösarj mellett ôsszel már 1-2
gyengén fejlett gyôkérsarj is megjelenhet. Rendszerint még a második évben is
viszonylag szerény a gyôkérsarj-produkció. A harmadik évtôl a gyôkérzet össze-
ér az ültetvényben, és látványosan megnö a gyôkérsarjak mennyisége, majd az
ültetvény 5-6. éves lcorától jelentösen csökkenni kezd.

4. á b ra
Négyéves,
gyérülo gyôkérzetü
málnato
(Foto: Papp János)
36 5. A málna alaktana és fejlodési sajátosságai

A gyôkérsarjak az anyatóvel ôsszefüggésben állnak, laza kolóniát alkotnak, de

teljesen onálló élettevékenységre képesek. A málnaültetvény második életsza-
kaszában az onálló gyókérzettel rendelkezó gyôkérsarjak, illetve a gyókérsarj
eredetü termövesszök szerepe megnó a tósarjakkal szemben. Ennek oka, hogy
a málnato ôregedésével a tósarjakat képzô gyôkértôrzs egyes részei elhalnak, s a
rajtuk elhelyezkedö tösarjak, illetve termoveszszók gyér gyókérzettel és gyenge
életképességgel rendelkeznek az idösebb málnaiiltetvényben (4. és 3. ábrák).

5. á b ra . Hatéves, csak tósarjakkal megújuló málnato gyér gyókérzettel

(Foto: Papp János)

A málnasarjak novekedése korán, már rendszerint március kózepén megindul.

A tösarjak hamarabb és intenzívebben fejlodnek, mint a gyôkérsarjak. Az erötel-
jes sarjnóvekedés egybeesik az intenzív gyümôlcsfejlôdéssel és az éréssel, ezért
kritikus a júniusi és júliusi idöszak csapadékellátottsága a hazai málnatermesztés-
ben. A málna sarjnovekedése általában augusztus második felében-szeptember
elején, tehát viszonylag késon fejezödik be. A szüret idejére-végére a sarjak alsó
 37

levelei már elszáradnak a beárnyékolódás kóvetkeztében. A pusztulás mértéke

a hajtáshossz 30-40% -ára is kiterjedhet (Kollányi, 1990). A sarjak csúcsán lévó
levelek gyakran az elsó erósebb fagyokig fennmaradnak.
A virágrügyek differenciálódása a málnánál a sarjak hosszanti novekedésének
megszünése után kezdódik (Williams, 1959). Ehhez az egyszer termo fajtáknál
szükséges a hómérséklet csókkenése és a nappalok róvidülése. A sarjak csúcsán
termo fajták, ósszel a nappalhossz iránt kozombósek. Magyarországon Simón és
társai (1986) augusztus elsó felében találták az elsó virágkezdeményeket a Mailing
Exploit málnafajta sarjain. A virágrügyek kialakulása a sarjak csúcsától az alap felé
haladva kóvetkezik be (6. ábra). A nyugalmi idószakig az egyes virágkezdemé-
nyekgyorsan fejlódnek. Avirágszerveka málna virágában alcropetális sorrendben
alakulnak ki. A mélynyugalom befejezódése után, a felmelegedések hatására a
kényszer nyugalmi állapotban is folytatódhat a virágszervek differenciálódása és
fejlódése.

6. ábra
A Mailing Promise
málnafajta
rügydifferenciáló-
dásának menete
(Williams után 1959)
A s z á m o k a rü g y e k n e k
a te rm ó v e ssz o k
c s ú c s á t ó l s z á m it o t t
s o r r e n d jé t je lz ik

A levelüket lehullatott, beérett sarjak (tó- és gyókérsarjak egyaránt) alkotják a

málna termóvesszóit. A jól fejlett termóvesszok 7-12 mm átmérójüek és hosz-
38 5. A málna alaktana és fejlódési sajátosságai

szúságuk meghaladja a 200 cm-t is. A termóvesszók a második évben már nem
nôvekednek és vastagodásuk is minimâlis. A talajfelszinhez kôzeli 3 0-40 cm-es
vesszórészen a rügyek minoség szerint hajtàsrügyek és rendszerint alva marad-
nak. A termóvesszók kózépsó részén találhatók a legfejlettebb és legterméke-
nyebb rügyek. A csùcs kôzeli 5-10 rügy rôvid izkôzôkon helyezkedik el és fejlet-
len. A málna rügyalapján két rügy található, a mellékrügyek rendszerint ki sem
hajtanak (7. ábra), de néhány fajtánál jelentósek Iehetnek.

7. ábra
A ’Llyd George’ málnafajta
rügyalakítása
(40-szeres nagyítás)
(Williams, 1959/c)
I. fórügy
A) csúcsvirágzat,
B) oldalvirágzatok,
II. mellékrügy

A termóvesszók differenciálódott oldalrügyeiból termóhajtások fejlódnek, ame-

lyek a virágolcon ldvül felleveleket is tartalmaznak (8. ábra). A málnának ósszetett
fürtvirágzata van. Elsóként a fó- és oldalfürtók csúcsvirágai nyílnak, majd utána
bazipetális sorrendben a tóbbiek. A fürtónkénti virágok száma a fajtától és a ter-
móhajtásnak a termóvesszón elfoglalt helyétól függ.
 39

A malna, bar vegetaciojat koran kezdi, de viszonylag keson, majus elso

es m asodik heteben kezd viragozni. A riigyfakadastol a viragzasig 5 4-80
nap telik el (Kollanyi, 1990). Ezen idoszak alatt a malna kb. 700 aktiv ho-fokot
(> +5 °C) igenyel (Botar - Szekely, 1985). A kesoi viragzas miatt a malna a tavaszi
fagyoktol ritkan szenved.
A termesztett malna viragai rendszerint himnosek, jol fejlett termo- es por-
zotajjal rendelkeznek. Crandall es Daubeny (1990) kozleseszerintviragonkenta
kup alaku vacok feluleten mintegy 8 0 -2 0 0 termo talalhato. Crandall (1995) ugy
talalta, hogy egy fejlett es szabalyos alaku malnagyumolcs kialakulasahoz 80-100
termonek a megtermekenyulese sziikseges.

8. abra
A termovesszok
oldalriigyeibol
fejlodott
termohajtasok
(Foto: Papp Janos)

A termesztett malnafajtak viragai ontermekenyulok, jo nektartermelok, ezert a

mehek es a rovarok szivesen latogatjak. A jo megporzas erdekeben hektaronkent
2-5 mehcsalad elhelyezese ajanlatos a malnaiiltetvenyekben.
40 5. A malna alaktana es fejlodesi sajatossagai

A malnagyiimolcs kifejlodesehez a megtermekenyitestol atlagosan 30-35 nap-

ra van sziikseg (Crandall, 1995). A gyiimolcs fejlodeseben az eresig harom szakasz
kiilonboztetheto meg (Kollanyi, 1990). A kotodes utani elso, intenzivnovekedesi
szakasz Hill (1958) szerint 10 napig tart, amilcor a kiilso es belso termeshe) fej-
lodik eroteljesen. A magban kialakul az endospermium. A masodik szakaszban
az embrio fejlodik gyorsan, de a gyiimolcs meretben alig gyarapszik. Ez a folya-
mat a megtermekenyitestol szamitva hozzavetolegesen 10-20 nap kozott zajlik.
A harmadik szakaszban, az utolso 10-15 napban eroteljes a gyiimolcs novekedese.
Kb. 85%-a a vegleges gyiimolcstomegnek ebben a szakaszban alakul ki a sejtek
megnagyobbodasaval. A sejtek es a gyiimolcs meretenek nagyaranyu novelce-
desevel parhuzamosan a zold szinanyagok fokozatosan lebomlanak es a piros
antocianinok, cukrolc, iz- es aromaanyagok felhalmozodnak. Agyumolcsfejlodes
utolso, 10-14 napja alatt a viz- es tapanyag-ellatottsag meghatarozo jelentosegii
a gyiimolcs atlagos tomegere es minosegere. A legnagyobb gyiimolcsok a fiirtok
csucsi helyzetii viragaibol fejlodnek. A kesobben ero gyiimolcsok aprobbak es
rosszabb minosegiiek. A malna apro, csonthejas termesei csoportosan iilnek a
vacokkupon, amelyrol konnyen levalaszthatok.
 41

6. A málna szaporítása

A szaporítás Iegegyszerübb módja, amikor az anyatö körül elötörö felesleges sar-

jakat a talajmüvelés során nem távolítjuk el, hanem hagyjuk kifejlódni és a beérett
sarjakat a nyugalmi idöszakban az anyatörröl leválasztjuk.
A szaporításnak ezt a módját a házikertben saját felhasználásra szánt szapo-
rítóanyag esetében alkalmazhatjuk, de csak akkor, ha fajtaazonos, egészséges
anyatöveink vannak. A kiöregedett házikerti ültetvényünk felújítására is inkább
az ellenörzött szaporításból származó sarjak vásárlását javasoljuk.
Régebben a forgalomba került szaporítóanyag egy része is termôültetvények-
böl, úgynevezett kettös hasznosítású ültetvényekból származott. A termoültet-
vényben meghagyott sarjak elsürüsítik az ültetvényt, felszedésükkor károsodik
az anyatö, ezért a sarjak eloállítása csak a gyümólcstermés rovására tórténhet.
Termoültetvényben úgynevezett engedményes szaporítóanyag eloállítására csak
kivételes esetben van lehetoség.
Jó minoségü, a szabványoknak megfelelö szaporítóanyagot gazdaságosan csak
sarjnevelö anyatelepen állíthatunk elö.
A sarjnevelö anyatelep lényegében egy olyan ültetvény, ahoi az anyatöveket a
termövesszök eltávolításával fokozott sarjképzésre serkentjük. Szaporításra az
anyatövelc gyôkérsarjait használjuk fel.
A sarjnevelö anyatelep három részbol tevödik össze: 1. Elsö éves, fiatal (nem
termo) tábla. 2. Másodilc éves, kitermelhetö tábla. 3. Harmadik éves, csókkent
hozamú tábla, amelyben a gyôkérsarjak az elözö évi kitermeléskor bennszakadt
gyökerekböl fejlödnek.
A málna esetében a sarjnevelö anyatelep egyben az üzemi tôrzsültetvény
(ÜT). A tórzsültetvények létesítésének feltételeit eloírásolc szabályozzák. Üze­
mi tôrzsültetvény csak a kózponti tôrzsültetvénybôl (KT) származó szaporító-
anyagból létesithetô. A tôrzsültetvény nóvényállományával azonos és a virus- vagy
mikoplazma-átvitel szempontjából veszélyes kultúr- és vadfajoktól minimum
1000 m izolációs távolságot kell tartani.
A virus- és baktériumfertozés veszélye miatt nem létesithetô sarjiskola olyan
elovetemények után, amelyeknek a málnával közös vírusbetegségei vannak. Ilyen
nôvény pl. a burgonya, a paradicsom, a paprika, az uborka, a répa. A telepítést
megelözö években elsosorban a kalászosok termesztése ajánlatos.
Ugyancsak a vírusfertozés megakadályozása miatt meg kell vizsgáltatni a kije-
lölt terület talajának fonâlféreg-fertôzôttségét. Erôsebb fertôzés esetén (5 fonál-
féreg/250 g talaj) a telepítés elött fertötleniteni kell a talajt. A talajfertotlenitésre
42 6. A malna szaporitasa

a Basamid G (40-100 g/m 2), Force 1,5 G (7,5-10 g/m 2), valamint az Ipam 40
(3 0 0 -6 0 0 1/ha) hasznalhato. A folyekony fertotlenitoszereket a telepites elott
2 honappal, a nyarvegen specialis injektorral kell a talajba juttatni.
A kivalasztott teriilet talaja legyen melyretegii, szerves anyagban gazdag, jo viz-
ellatasu, laza, gyommentes, semleges vagy enyhen savas kemhatasu.
Telepites elott hektaronkent 50 tonna erett istallotragyat, 70-100 kg foszfor,
2 0 0 kg kalium hatoanyagot tartalmazo mutragyat szorjunk ki. A talajforgatas
utan a teriiletet sziikseg szerint tarcsazzuk vagy talajmarozzulc, es simitoval el-
munkaljuk.
Az anyatovek tenyeszteriiletet a gyokernovekedes merteke, illetve a sorkozok
muvelesi lehetosege hatarozza meg. A telepitest koveto evben a malna gyokerei
60-70 cm-es korzetben halozzak be a talajt. A 60-100 cm-es korzetben mar keves
gyolcer talalhato. A teriilet egyenletesebb kihasznalasa erdekeben a toveket 50-70
cm tavolsagra celszerii iiltetni.
A szaporitasi hanyad novelese, illetve a kezimunkaero-raforditas csolckentese
erdekeben kiilonbozo telepitesi rendszert dolgoztak ki, amelyek kozirl az ismer-
tebbek: soros, ikersoros, pasztas miiveloutas, parcellas stb.
Soros m uvelesnel az anyatoveket a termoultetvenyhez hasonloan 2,5-3,0 m
sortavolsagra es 50-70 cm totavolsagra ultetjiik. A termovesszoket toben eltavo-
litjuk, a sarjakat a sorokban 60-70 cm-es savban hagyjulc meg.
M iiveloutas telepites eseten a javasolt sortavolsag 80-100 cm, a totavolsag
60-70 cm. Minden hatodik-tizedik sor utan 3,54 m szeles miiveloutat hagyunk,
amelyrol a novenyvedelmi munkak elvegezhetok. Az utobbi valtozat gyommen-
tesen tartasa tobb kezimunkaerot igenyel.
Ultethetjiik a malnat osszel vagy tavasszal ekevel ldhuzott barazdaba, de iil-
tethetiink palantazogeppel is. Ultetes utan a sarjakat toben vissza kell vagni es a
vesszoket a tablarol le kell hordani. A vesszocsonkok eltiizelesevel csokkenthet-
jiik a vesszot karosito gombak elszaporodasat.
Az elsoeves iiltetveny apolasa megegyezik az elsoeves termoiiltetveny apolasaval.
Az elso ev oszere tovenkenti 1-2 tosarj es 2-3 tovenkent 1 gyokersarj fejlodik.
A gyokersarjakat felszedhetjiik, a tosarjakat pedig kihajtasuk elott toben vissza
kell vagni, a vesszoket a teriiletrol le kell hordani. Elonyosebb, ha a tosarjakat a
fold alatti gyokertorzs felso reszevel egyiitt tavolitjuk el.
A sarjiskolat kiemelt novenyvedelemben kell reszesiteni. Majus kozepetol kezd-
ve, amikor a sarjak elerik a 30 cm-es magassagot, a vesszok beereseig kethetenkent
reztartalmu szerekkel es sziikseg szerint rovarolo szerekkel kell permetezni.
A m asodik ev oszen a sarjakat kitermeljiik. A felszedest lehetoleg kez-
zel vegezziik. Ha ekevel szantjulc ki a sarjakat, a gyokerzet erosen karosodik
es lenyegesen kevesebb sarj fejlodik a kovetkezo evben, mint kezi felsze-
des utan. Az elso felszedeskor 100-150 ezer sarjjal szamolhatunk hektaronkent.
 43

Felszedes utän a területet letakaritjuk es tärcsäval sekelyen elmunkäljuk.

A telepites utäni harmadik evben a földben maradt gyöleerdaraboleböl üj sarjak
fejlödnek. Az ültetveny äpolasa megegyezik a mäsodeves ültetveny äpoläsäval.
A harmadik ev öszen az ültetvenyt felszämoljuk, a sarjakat ekevel, csemete-
kiemelövel vagy faiskolai ägyas kiemelövel termelhetjük ki. Kiserleteinkben jö
eredmennyel hasznältuk a räzörostäs burgonyaszedögepet.
A gepi felszedes sorän fokozott gondot keil forditani a felszedesi melyseg be-
ällitäsära es a folyamatos ellenörzesere, mert a megcsonkitott gyöleerzetü sarj
telepitesre alkalmatlan.
A mäsodik leitermeles sorän 50-100 ezer db sarjjal szämolhatunk heletäronleent.
A kiszedett anyagot összeszedjük es ärnyeleos, hüvös helyen osztälyozzuk.
Azok a sarjak, amelyeknek föld feletti resze 35 cm-nel hosszabb, 6 mm-nel vas-
tagabb es legaläbb 8 db 60 mm-nel hosszabb gyökere van, ültetesre alkalmasalc.
Az osztälyozott sarjak metszese sorän gyökereket kb. 15 cm-re, a vesszöt leb.
35 cm-re kurtitjuk. 25 darabonkent kötegeljük, cimkezzük es az ertekesitesig
vermelöben täroljuk.
A g>rökersarjak mellett a mälna szaporitäsära a gyökerdugvänyok is jöl fel-
hasznälhatök. A mälna gyökerein sok järulekos rügy kepzödik, amelyekböl az
anyatöröl levälasztott gyökerdarabokon sarjak fejlödnek. Ezzel a mödszerrel
nagyon sok eletkepes gyökerdugvänyt lehet levälasztani egy növenyröl, ezert a
gyökerdugvänyozäs az üj fajtäk elszaporitäsänak egyik leggyorsabb mödszere.
Szaporitäsra az 1,5-2,0 mm-nel vastagabb gyökerek alkalmasak. A vastagabb
gyökereknek jobb az eredese. A vekonyabb gyökereket kb. 15-20 cm hosszüra, a
vastagabbakat 5-10 cm hosszüra lehet felvägni. Elönyös, ha järulekos rügy van a
gyöleeren, de a szabad szemmel nem läthatö rügyleezdemenyeleböl is jöl regene-
rälödnak a dugvänyole. A gyöleeresedö leepesseget az eves ritmus hatärozza meg.
Megfelelö eredmennyel csale az oletöber es märcius leözött megszedett gyöker­
dugvänyok erednele meg.
Az összel megszedett gyökereket azonnal elültethetjüle vagy nedves homole-
ban, illetve hütöleamräban tärolhatjule tavaszig, amileor a szabadföldi ägyäsoleba
kiültethetjük. A dugvänyoleat 25-30 cm sortävolsägra nyitott baräzdäba feletetjüle
es 5-15 cm földdel talearjule.
A mileroszaporitäs leisszämü leiindulö növenyällomäny gyors, köroleozöle-
töl es kärtevöletöl mentes felszaporitäsära alkalmas. A höleezelessel leombinält
merisztema-tenyesztes lehetöseget ad virusmentes leiindulö növenyele elöälli-
täsära. Ez a mödszer a virusole höerzeleenysegen alapul. Magas hömersekleten a
virusole inaletivvä välnale szaporodäsule leäll. A virusmentesiteni leivänt leiindulö
növenyele ezt a magas hömerseleletet - nagy veszteseggel - meg elviselile, söt
leismertekben fejlödnek is. A többhetes höleezeles utän a hajtäscsücs-merisztema
nehäny tizedmillimeter nagyrsägü resze jö esellyel virusmentes lesz. Fertötlenites
44 6. A malna szaporitasa

utan ezt a kismeretu, differencialodatlan szovetet kivagva, majd specialis tapta-

lajra helyezve hajtas nevelheto. A kovetkezo lepesben a megnyult hajtast gyo-
keresedest serkento auxin hormonokat tartalmazo taptalajon meggyokeresitik
(1. kep). A jol regeneralodo fajtaknal hormonmentes kozeget hasznalnak. A steril
tenyesztes vegen - megfelelo edzes utan - a kartevoktol vektorhaloval izolaltan
tarjak a novenyeket. Ebbol a novenyallomanybol virustesztelessel (bio, elisa es
nukleinsav elemzes) valaszthatok ki az egeszseges anyanovenyek.
A tom egszaporitas ezektol a novenyektol indul, altalaban merisztema-
tenyesztessel. A kivalasztott novenyi resz levalasztasa utan a mikroszaporitas
menete hasonlo a fent leirtakehoz, azzal a kiilonbseggel, hogy a gyokereztetest
megelozi legalabb egy hajtasszaporito szakasz.

1 . kep
Mikroszaporitott
’Fertodi Venusz’ malna
(foto: Kollanyi Gabor)
 45

7. A málna fajtahasználata és a
fajtakiválasztás szempontjai

7.1. A fajtaelóállításban jelentós vad fajok

A termesztett málna ose a vadmálna (Rubus idaeus L.) Eurázsia és Észak-Ame-

rika mérsékelt égóvi vidékein egyaránt elterjedt. Leggyakrabban a nyirkosabb
bükkós, gyertyános-tólgyes erdókben, erdószéleken fordul eló, de megtalálható
ligetekben, vízfolyások mentén is. Nagyobb állománya a nyugat-európai lombos
erdókben, illetve a kózép- és kelet-európai magas hegyvidékek erdeiben alakult
ki. Egyes termóhelyi változatai Eurázsia és Amerika északi tülevelü erdeiben
is megélnek és a -4 0 °C-os hideget is elviselik. Ezekból a helyi változatokból
szelektálták a fagyálló amerikai és orosz málnafajtákat.
A vadmálna a területi elszigetelódés kóvetkeztében rendkívül változékony.
Fóldrajzi változatait sokszor ónálló fajként írták le. Európában a Rubus idaeus L.
ssp. vulgatus Arrh. alfaj alakult ki. Az európai vadmálnára jellemzó a szélesebb
levélzet, a molyhos virágzat és a sótétvórós, gyüszü alakú termés. Tipikus képvi-
selóje a Lloyd George fajta. Észak-Amerikában a Rubus idaeus L. ssp. strigosus
Michx alfaj külónült el. Az amerikai vadmálnára jellemzó a vékonyabb, de me-
revebb vesszó, a keskenyebb levélzet, a mirigyszórós virágzat és a világos piros
gombólyded termés. Tipikus képviselói a Turner, Marlboro fajták. Kelet-Ázsiában
további három fajt írtak le, amelyek azonban nem vettek részt a jelenleg termesz­
tett fajták kialakulásában.
A vadmálnával kózeli rokonságban levó, az Idaeobatus alnemzetségbe tartozó
195 faj kózül egy sem fordul eló Európában. A rokon fajok nagyobbik része Délke-
let-Ázsiában (Kina, Korea, Japán) honos, ezért ezen a területen feltételezik a mál-
nafélék géncentrumát. A kelet-ázsiai fajok kózül tóbbnek a termését gyümólcsként
fogyasztják. A Kínában elterjedt Rubus kuntzeanus fajt kínai málnának, a Koreában
honos Rubus crataegifolius fajt koreai málnának is nevezik. Japánban a narancssár-
ga bogyójú Rubus phoenicolasius fajt is termesztik (Kollányi-Kleizer, 2012).
A málna típusú fajok másik géncentruma Észak-Amerikában alakult ki. Leg-
jellegzetesebb képviselóje a fekete málna (Rubus occidentalis L.). A fekete málna
nemcsak a gyümólcs színében, hanem egyéb tulajdonságaiban is külónbózik a
46 7. A málna fajtahasználata és a fajtakiválasztás szempontjai

piros málnától. Eróteljes nóvekedésü, vesszói elágazódóak, fehéren hamvasak, a

szederhez hasonlóan erósen tüskézettek és a hajtások csúcsa meggyókeresedik.
Az alnemzetséghez tartozó fajok eredményesen keresztezhetók egymással. A
fekete málna és a piros málna keresztezésével számos értékes bíbormálna fajtát ál-
lítottakeló. Tóbb fajta (R. coreanus, R. phoenicolasius, R. kuntzeanus, R. biflorus,
R. cockburnianus stb.) eredményesen használtak fel a rezisztencianemesítésben.
A jelenleg termesztett málnafajták zome tobbszorós hibrid, az európai vad-
málna, az amerikai vadmálna és az amerikai fekete málna egymás kózótti keresz-
tezéséból származik.

7.2. A fajták kialakulása

Az elsó m álnafajták kiválasztására feltehetóen a XVII. században került sor.

Elsóként Clusius (1601), majd valamivel késóbb Parkinson (1629) is megemlíti,
hogy a m álnának piros és sárga gyümolcsü változatát is termesztik. Az elsó
fajtaneveket azonban csak az 1718-ban Angliában megjelent pomológiai müben
találhatjuk, amelyben Brookshow az Antwerpeni piros és Antwerpeni sárga
fajtákat ismerteti. Érdemes megjegyezni, hogy egyes angol szerzók (Jennings,
1988) az Antwerpeni sárga fajtát magyar eredetünek tekintik.
A málna termesztése Európán kívül Észak-Amerikában kezdódótt meg leg-
korábban. Az elsó termesztett fajtákat valószínüleg a XVIII. század folyamán
Európából vitték Amerikába. Az elsó amerikai fajtáról egy 1771-ben megjelent
árjegyzélcból szerezhetünk tudomást. W. Princ az európai eredetü Angol piros
és Angol sárga fajták mellett már említést tesz az Amerikai piros fajtáról is. Ez
utóbbi az amerikai vadmálna szelektálásából származik. Az ugyancsak amerikai
McMahon 1806-ban említi elószór; hogy az amerikai vadmálnának piros és fe­
kete gyümolcsü változata is van. Az elsó fekete málna fajtát - amely a Doolitte
volt - 1850-ben hozták forgalomba. A házikertekbe bekerült fekete málna néha
keresztezódótt a piros málnával. Az elhullott magvakból spontán kifejlódótt hib-
ridekre korán felfigyeltek és kózülük tóbb értékes fajtát szelektáltak (Schaffer,
Columbian, Candinal stb.). A fekete és a piros málna keresztezódéséból származó
hibrideket a vesszók jellegzetes színe alapján bíborvesszójü málnának, majd a
késóbbiek során bíbormálnának (purple raspberry) nevezték el.
A XIX. század kózepére a málna már széleskórüen elterjedt a házikertekben
és megjelentek az elsó árutermeló ültetvények. Lelkes kertészek és faislcolások
egyre nagyobb figyelmet fordítottak a term észetes úton létrejótt, kedvezóbb
tulajdonságú változatok kiválasztására és elszaporítására. A szelekció hatékony-
ságát megsokszorozták azzal, hogy a legjobb fajták magvaiból maguk neveltek
7.3. Fajtaismeret es -hasznälat alapjai 47

fei magoncokat. A fajtäk termeszetes keresztezödeset felhasznalva kivälö fajtäk

egesz sorät sikerült kivälasztani. Nehäny ismertebb fajta, amely ebböl az idö-
szakböl szärmazik: Fastolf (1842), Knewett (1847), Superlativ (1877), Hornet
(1858), Billard folyton termö (1868), Turner (1850), Golden Queen (1882),
Marlboro (1884).
A spontan letrejött hibridek silcere nyomän több orszägban megkezdödött
a tervszerü nemesitöi munka. Az elsö m esterseges keresztezest Amerikäban a
Minnesotai Nemesitö Farmon vegeztek 1914-ben, amelynek egyilc eredmenye
a ma is termesztett Latham fajta. Euröpäban, East Mallingban indult meg el-
sökent a tervszerü keresztezeses nemesites az 1920-as evekben. A munka elsö
eredmenyeit olyan fajtäk femjelzik, mint a Mailing promise, Mailing exploit,
Mailing jewel.
A nemesites robbanässzerü fejlödese következteben a szäzad elejere megsok-
szorozödott a mälnafajtäk szäma. A Londoni Kerteszeti Tärsasäg 1826-ban ki-
adott gyümölcskatalögusäban meg csak 23 mälnafajta talälhatö. Ezzel szemben a
New Yorkban 1925-ben megjelent bogyös gyümölcs monogräfiäban Hedrick mär
415 piros gyümölcsü, 94 fekete gyümölcsü mälnafajta es 193 szederfajta leiräsät
es termesztesi erteket közli.
Jelenleg a viläg szämos orszägäban több tucat kutatöintezetben foglalkoznak
mälnanemesitessel es evenkent üjabb fajtäkatällitanak elö. A nagy fajtavälasztek
ellenere az üj, ertelcesebb fajtäk elöällitäsänak a lehetösege meg koräntsem merült
ki. A termesztett mälna genetikailag fiatal gyümölcsfaj, amelynek a termesztesbe
vonäsära csupän 4 0 0 -5 0 0 eve került sor. A meglevö alapanyag nagy vältozekony-
säga, illetve a rokon fajok gazdagsäga es nemesitesbe vonäsa toväbbi lehetöseget
nyüjt üjabb fajtäk elöällitäsära.

7.3. Fajtaismeret es -hasznälat alapjai

A fajtäval szemben tämasztott alapvetö követelmeny a termökepesseg. Apotenci-

älis termökepesseg es a tenyleges termökepesseg között a termöhelyi viszonyoktöl
es a termesztesi mödszerektöl függöen jelentös elteres lehet. A viläg különbözö
orszägaiban elöällitott es elterö eghajlati viszonyok között ertekelt fajtäk csak
közös standard fajta felhasznäläsäval hasonlithatök össze, de az igy kialaldtott
fajtasorrend is vältozhat a termöhelyi viszonyoktöl függöen. A külföldi fajtäk ha-
zai viselkedesere vonatkozö megbizhatö informäciöhoz csak honositöi kiserletek
reven juthatunk.
A termökepesseg mellett a mäsik fontos termesztesi tenyezö a termesbizton-
säg. A ma leginkäbb elterjedt mälnafajtäkat a kiegyenlitettebb, hüvösebb, csa-
48 7. A málna fajtahasználata és a fajtakiválasztás szempontjai

padékosabb nyarú és enyhébb telü óceáni klímazónában állították elö. Hazánk

aszályra hajlamos nyári és eros homérséklet-ingadozásra hajlamos téli idojárás
jelentös lcárt okozhat ezekben a fajtákban.
A termésbiztonság fontos tényezoje a betegség-ellenállóság. A modern málna-
fajtálctól a termesztok elvárják, hogy a fontosabb betegségekkel szemben nagyfo-
kú ellenállóságot vagy legalább toleranciát mutassanak. Nagy lcockázatot jelent
a vesszöt károsító betegségekkel (Leptosphaerla, Didymella, Botrytis) és kárte-
vokkel (Reseliella) szembeni fogékonyság, mivel a hosszú érési idószak miatt a
kémiai védekezés nem ad kielégíto eredményt. Az utóbbi évtizedben járványsze-
rüen terjed a gyokérpusztulás (Phytophtora). A katasztrofális ültetvénypusztulás
megállítására csupán egyetlen út járható, rezisztens fajták termesztése. Fontos
tényezo a vírusos megbetegedéseklcel, illetve a vírusokat terjeszto levéltetvekkel
és fonálférgekkel szembeni rezisztencia, mivel üzemi korülmények között a ví-
rusfertözött novények nem gyógyíthatók.
A termelö és a felhasználó szempontjából egyaránt fontos a gyümolcsméret.
A gyümölcs méretének a novekedésével arányosan emelkedik a szedési teljesít-
mény és csökken a betakarítás koltsége. A gépi betakarítás elterjedésével csök-
kenni fog a gyümolcsnagyság jelentosége, helyette elotérbe kerül a könnyü leráz-
hatóság, rövid érési ido és kemény húsállomány.
Jelenleg és még inkább a jövöben a termékboség és az ezzel együttjáró érté-
kesítési nehézségek idején a termoképesség mellett egyre nagyobb jelentosége
lesz a minoségnek. A fogyasztó és a feldolgozó egyaránt a kiváló, söt különleges
minoségü terméket igényli. A gyümölcs minosége összetett tulajdonság, ame-
lyen belül az egyes tulajdonságok fontossága a felhasználás módjától függöen
változik.
A frissen fogyasztott gyümölcs esetében a szép küllem, a nagy bogyó, sok eset-
ben fontosabb mint a gyümölcs íze. A nagy bogyójú fajták világszerte kiszorítot-
ták a termesztésbol a kisebb bogyójú, de jobb ízü fajtákat. A vásárlók elönyben
részesítik a kozéppiros fajtákat. Fontos kovetelmény a kemény húsállomány, a jó
szállíthatóság.
Mélyhütésre a tetszetös, kozéppiros, fényes, kemény húsú, zamatos, kozépnagy
bogyójú fajták alkalmasak. Különleges igény, hogy a mélyhútott gyümölcs a fel-
engedés után is viszonylag jól tartsa meg állományát, alakját.
Konzei-vipari feldolgozásra a sotétebb bogyójú, nagyobb szárazanyag és szín-
anyag-tartalmú, intenzív illatú és zamatú fajták keresettek.
A kiskerti termesztésben nagyobb mértékben érvényesül a fogyasztók ízlését
tükrözö használati érték. Elönyben részesíthetik a különleges színü (sárga), za­
matú, nagyon korai vagy nagyon késoi érésü fajtákat.
7.4. A fajtahasználat alakulása hazánkban 49

7.4. A fajtahasználat alakulása hazánkban

Arról, hogy mikor lcezdödött meg a málna termesztése hazánkban, pontos ada-
tunk nines. Elsoként Lippay (1664) különbözteti meg a termesztett málnát a
vadon termötöl.
Az elsö híradást követöen széles körü elterjedésérol még jó ideig nem beszél-
hetünk. A nálunk öshonos, a Kárpátokban nagyobb tömegben termo vadmálna
gyüjtôgetésbol származó gyümölese még sokáig kielégítette a hazai igényeket.
A málna termesztése az elsö világháborút követö idöben lendült fel, amikor
erösen lecsökkent a magasabb hegyekböl begyüjthetö mennyiség.
Az elsö általánosan elterjedt fajta a Fastolff, a Goliath, a Hornet, a Knewett-
féle óriás, a Marlboro és a Superlativ, valamint a kétszer termo Lloyd George és a
Billard folyton termo volt. A konzervipar igényét legjobban a sôtétebb gyümôlcsü
Lloyd George fajta elégitette ki. A friss gyümôlcsigény kielégítésére a kiváló mi-
nôségü, jól szállítható Knewett, illetve ennek termôhelyi változata, a Nagymarosi
fajta tünt ki. Ez utôbbi fajta kiváló zamatú, guruló minôségü gyümölese alapozta
meg a magyar málna hírnevét a világpiacon.
Az elsö üzemi ültetvényeket az ötvenes években még a házikertekben és a
kisgazdaságokban legjobban bevált régi fajtákból telepítették. Egyidejüleg széles
körü, honosítói és nemesítoi munka induit meg az üzemi termesztés igényeinek
jobban megfelelö fajták kiválasztására. Elsoként a Mailing Promise, majd néhány
évvel késobb testvérfajtája, a Mailing Exploit szaporítása induit meg. Az 1960-as
évektôl a nagy gyümôlcsü bötermö Melling Exploit fajta fokozatosan kiszoritotta
a termesztésbôl az apróbb bogyójú Nagymarosi és a kevesebbet termo Lloyd Geor­
ge fajtàkat. Széles körü elterjedését nagyban elösegitette, hogy a megnôvekedett
export lehetôségek háttérbe szorították a minoségi kôvetelményeket.
A két Mailing fajta mellett szám os más külföldi fajtával is folytak honosí­
tói kísérletek. A fajták kiválasztása során újabb fontos szempontot jelentett az
idöközben kialakult hütöipar speciális igénye. A vizsgált fajták vagy termoké-
pességben (Mailing jewel, Glen Clova, Newburgh, stb.) vagy gyümôlcsminoség-
ben (Mailing Landmark, Mailing Delight, Bolgarszki Rubin) vagy gyümölcs-
méretben (Latham, Chief, Haida, Wádenswill piros stb.) elmaradtak a standard
Mailing Exploit fajtától, ezért nem terjedtek el. Kivételt képez a Hütöipar által
Findus 27 néven behozott Canby fajta, amelyböl tetszetös gyümölese és jó ter-
molcépessége miatt több üítetvény létesült. Ma már csak elvétve található meg
a termesztésben.
A hazai nemesítésü fajtajelöltek közül ígéretesnek látszott a bötermö, nagy
bogyójú F. 228-as jelölt, amely minoségben is felülmúlta a standardot. Széle-
sebb körü elterjedését gyengébb termésbiztonsága akadályozta meg. Az F. Hun-
50 7. A mâlna fajtahasznâlata es a fajtakivâlasztâs szempontjai

gâria fajta szâm os kedvezö tulajdonsâga ellenere halvânypiros gyümölcse miatt

nem terjedt el.
Az üjabb honositöi kiserletekben szereplö fajtâk közül a W illamette fajta
bizonyult a legjobbnak, amely 1991-ben reszesült âllami minösitesben. A böter-
mö, tetszetös gyümölcsü fajta különösen konzervipari celokra alkalmas. A vele
egyidöben kipröbâlt fajtâk közül ket jugoszlâv fajta, a Gradina es a Podgorina,
ket norveg fajta, a Veten es a Norna, valamint az amerikai Meeker fajtâk lât-
szottak perspektivikusnak. A fenti fajtâk közül a Gradina üzemi kipröbâlâsa
is javasolhatö. A Meeker fajta gyümölcse kivâlö minösegü, de telâllösâga nem
kielegitö.
A fenti idöszakban került elöâllitâsra a hazai nemesitesü ’Fertödi zam atos’ faj­
ta, amely nagy termökepessege mellett, a hütöipar minösegi igenyeit is lcivâlöan
kielegiti. A fajta elterjedtsege szeles körü, reszarânya az üzemi termesztesben
80-85% -os. A fontosabb hazânkban termesztett mâlnafajtâk termökepesseget
a 14. tâblâzat szemlelteti.

14. tâblâzat. A fontosabb termesztett fajtâk termökepessege (Sarröd, 2004)

Termesmennyiseg1 Bogyötömeg
Fajta
(t/ha) (g)

Mailing Exploit 10,6 3,7

Fertodi karmin 13,6 3,3

Fertodi zamatos 12,7 3,0

Fertodi Venusz 11,9 4,3

Willamette 9,3 3,2

13 ismetleses kiserlet (20 tö/parcella), a termesmennyiseg t/ha-ra szâmin)'a

A90-esevekben hazai vizsgalat ala vontfajtalc (’Glen Ample’ ’Chilliwack’, ’Comox’,

’Nootka’, ’Resa’, ’Rubaca’, ’Rutrago’, ’Rusilva’, ’Tulameen’) koziil allami elismeresben
a ’Glen Ample’, ’Comox’, ’Resa’, ’Rubaca’ es ’Tulameen’ reszesultelc.
A hazankban nemesitett botermo, feldolgozasra ajanlott ’Fertodi karmin’
2000-ben, a valasztekbovito sarga gyiimolcsu ’Fertodi aranyfiirt’ 2002-ben ka-
pott allami minositest. Az igeretesnek latszo ’Fertodi zenit’ fajta meg vizsgalat
alatt all. A 2007-ben elismert ’Fertodi Venusz’ fajtat termesztoletesitmenyben
es szabadfoldon eg^^arant termesztik a friss piaci igenyek lcielegitesere alkalmas
gyiimolcse miatt.
7-5. A fajtahasznalat alakulasa... 51

7.5. A fajtahasznalat alakulasa néhâny fontosabb

mâlnatermesztô orszâgban

O roszorszâg mâlnatermesztését és fajtavâlasztékât nehéz a teljességében âtte-

kinteni. Oroszorszâg eurôpai területein Kurszlc, Voronyezs, Moszkva, Szentpé-
tervâr kôrnyékén és az Ural hegység kôzépnyugati térségében, valamint Szibé-
ria egyes részein termesztik a mâlnât. A telepitésre javasolt fajtâk nagy szâma a
sole eltérô adottsâgü területhez igazodik. Oroszorszâgban a régi sajât nemesi-
tésü fajtâk kôzül hasznâlatban van még a ’Novo Kuzmin és az eurôpai részeken
bevâlt ukrân ’Novokitaevszlcaja’. Az ültetésre ajânlott üjabb fajtâk: Aborigen,
’Pereszvet’, ’Guszar’, ’Volnica’, ’Patricija’, Arbat’, ’Tarusza’, ’Iszpolin’, ’Rubinovüj
Giant’. Koraisâgukkal a ’Bryanszlc’ ’Bryanszk kaszkad’, ’Lazaruszkaja’, ’Me­
teor’ és a ’Prima’, nagy gyümôlcsükkel a ’Krasza Rosszii’, ’Gordoszt Rosszii-1’,
’Izobilnaja’ és a ’Preleszt’ fajtâk tünnek ki.
Az elmült években a sarjontermô fajtâk telepitése is terjedôben van. Ezelc kô­
zül a legismertebbek az Avgusztina’, ’Brilliantovaja’, ’Gerald’, ’Bryanszk divo’,
’Evrazija’, Abrikoszovaja’, ’Babe leto’ és a ’P-34’.
A lcülfoldi fajtavâlasztékbôl korâbban a nyugati orszâgrészben a ’Preussen, a
’Bolgarszki rubin’ és a ’Newburgh’, a keleti részeken a fagyâllôbb amerikai és
kanadai fajtâkat (’Latham’, ’Turner’, ’Muskoka’) telepitették.

Ulcrajnâban a kôzépsô és a nyugati orszâgrészekben jelentôs a mâlnatermesztés.

Âllami nyilvântartâsba 16 fajtât jegyeztek be. A mâr bevâlt ’Novokitajvüszka’
mellett, a ’Fenomen’, ’Perszeja’, ’Marija’, ’Olga’, ’Odarka’, ’Lazarivszka’, ’Szanja’,
’Szjajvo’, ’Szpinyica’, ’Guszar’ és ’Bryszvna’ fajtâkat ajânljâk ültetvénylétesi-
tésre.

Lengyelorszâg a legjelentôsebb eurôpai mâlnatermesztô orszâg. Az ültetvények

tôbb mint 80%-a délkeleti orszâgrészben Krakkô, Lublin, Kielce és Rzeszôw
térségében talâlhatô. A 90-es évek elejéig szinte kizârôlag lcülfoldi fajtâkat
termesztettek, sajât fajtât addig nem âllitottak elô. Korâbban a vezetô fajta
a ’Latham’ volt, amely mâra mâr kiszorult a termesztésbôl. Helyét a ’Mailing
Seedling Z’, ’N om a’, ’Veten’, ’Mailing Jewel’ fajtâk foglaltâk el. Üjabb telepi-
tésekre az egyszertermô lengyel nemesitésü ’Beslcid’, ’Nawojka’ és ’Laszlca’,
valamint a skôt ’Glen Ample’ fajtâkat javasoljâk. Az elmült években a fogyasz-
tâsi szokâsok vâltozâsâval, a sarjon termô fajtâkbôl (’Polana’, ’Polka’, ’Polcusa’,
’Benefis’, ’Polesia’) létesitett ültetvények arânya fokozatosan nôt. Vâlasztékbô-
vitésre kinâlt sârga gyümôlcsü lengyel fajta a ’Poranna Rosa’.
52 7. A malna fajtahasznâlata és a fajtakivâlasztâs szempontjai

Szerbia mâlnatermesztéseaz orszâg kôzépnyugati régiôjâban (Macva, Kolubara,

Zlatibor, Moravica, Raska) ôsszpontosul. Kisméretü, âtlagosan 0,2-0,3 ha
nagysâgü, csalâdi müvelésü ültetvények a jellemzôek. Korâbban a ’Mailing
Promise’, a ’Mailing Exploit’ és a ’Willamette’ fajtâkat egyarânt telepitették. Ma
mar a jobb gyümôlcsminôségü, virusbetegségeknek ellenâllobb ’Willamette’
fajta részesedése eléri a 95%-ot. Kisebb jelentôségü a ’Meeker’ fajta 4%-os
arânya a termesztésben. Termesztési kisérletek folynak a ’Fertôdi zam atos’,
’Tulameen’, ’Glen Am ple’ és a folytontermô ’Polka’ és ’Heritage’ fajtâkkal.
A betakaritott gyümolcs 45-50% -ât gurulôs mâlnaként gyorsfagyasztjâk.

Chile a déli félteke egyetlen jelentôs mâlnatermesztô orszâga. Az orszâg kôzépsô

régiôiban (Biobio 44%, Araucania 25%, Los Lagos 8%) jelentôs a termesztés.
Az atlagos méretü ültetvények nagysâga 0,8 hektâr. Az ârutermô ültetvények
81 szâzalékâban a kétszertermô ’Heritage’, 15 szâzalékban a ’Meeker’ fajtât ter-
mesztilc. Kis felületen termesztik még a ’Chilliwack’, ’A mity’, ’Skeena’, ’Otras’,
’Glen Clova’ és ’A utumn Bliss’ fajtakat. A termés 85%-ât fagyasztjâk.

A m erikai Egyesült  llam okban a legnagyobb termôtâj a Csendes-ôceân

partvidékén Kalifornia, Washington és Oregon âllamokat foglalja magâba.
Az elmül évtizedben a friss piacra termesztett gyümolcs utâni kereslet nôve-
kedésével Kalifornia jelentôsége megnôtt. A mâsik jelentôs mâlnatermesztô
âllam Washington, az itt termett gyümolcs tôbbségét a hütô- és a konzervipar
hasznâlja fel. Oregon âllamban az osszes m âlnatermésnek a 2 szâzalékât
âllitjâk elô.
A hosszü ideig termesztett régi ’Cuthbert’ és ’Newburgh’ fajtâlcat elôszôr a
’Washington’, majd a ’Willamette’ és a ’Meeker’ vâltottâk fel. Jelenleg a ’Meeker’
fajtât termesztik a legnagyobb termôfelületen, igy a feldolgozott gyümolcs
58 szâzalékât teszi ki. Jelentôs a szerepe ’Chemainus’, ’Cascade Bounty’ és
’Wakefield’ fajtâknak is a feldolgozâsra szânt mâlna termesztésében. Kisebb
felületen ültetik még az egyszertermô ’Cowichan’, ’Coho’, ’Boyne’, ’Nova’, ’K81-6’,
’Taylor’, ’Festival’ és ’Killarney’ és a sarjontermô ’Caroline’, ’Heritage’, ’Polana’,
’Red River’, ’Double Delight’ és ’Summit’ fajtâkat. Feketemâlnât - tôbbnyire a
’Munger’, ’Jewel’ fajtâkat - Oregon és kisebb mértékben Washington âllamok­
ban termesztenek.
A mâsik kisebb jelentôségü termôtâj az USA észak-keleti Atlanti-ôceâni part­
vidékén helyezkedik el. Az itt termesztet fajtâkkal szembeni legfontosabb
kovetelmény a télâllôsâg. A korâbban vezetô ’Latham’ fajta mellett, a jelenleg
létesülô ültetvényekbe a ’Boyne’, ’Prelude’, ’Reveille’, ’Killarney’, ’Titan’ és ’Nova’
fajtâkat ajânljâk.
7.5. A fajtahasználat alakulása... 53

Egyesült Királyságban az elmúlt években a friss fogyasztásra szánt málna utáni

kereslet emelkedésével együtt nött a termöterület. A közvetlen fogyasztásra
termelt gyümölcs aránya 80-90% -os. Az Egyesült Királyságban korábban ki-
zárólag saját nemesítésü fajtákat termesztettek. Ilyenek voltak az egyszertermö
’Norfolk Giant’, ’Mailing Exploit’, ’Mailing Jewel’ és ’Glen Clova’, valamint a
kétszertermó ’Lloyd George’ fajták. A kiegyensúlyozottan kedvezö tulajdon-
ságú ’Mailing Jewel’ és ’Glen Clova’ fajták részaránya a termesztésben még
mindig nagy. Termoképessége és gyümolcsminosége alapján termesztésre ja-
vasolják az egyszertermö ’Glen Ample’, ’Glen Rosa’, ’Glen Shee’, ’Glen Doll’,
’Glen Magna’, ’Brice’, ’Joan Irene’ és az ’Octavia’ fajtákat. Sarjon termök közül
az Autumn Bliss’, ’A utumn Treasure’, ’imara’, ’Joan J’, ’Joan Squire’ és ’Marcela’
fajtákat ültetik.
Aszezonon kívüli termesztés igényeinek megfelelö, elterjedten termesztett faj­
ták a skót ’Glen Lyon’, a kanadai ’Tulameen’ és az USA-ban eloállított ’Driscoll's
Maravilla’.

Kínában a málnatermesztés az északkeleti (Heilongjiang, Jilin, Liaoning) és

a kozép-keleti tartományokban (Peking, Shandong, Hebei, Shanxi, Henan)
összpontosul, lcisebb mértékben a kozépnyugati (Sichuan, Qinghai és kozép-
keleti Shandong, Jiangsu és Anhui) tartományokban is létesülnek ültetvé-
nyek. 2 0 0 0 elött az üzemi termesztés jelentéktelen volt, ekkor az Oroszor-
szágból szárm azó ismeretlen eredetü fajtákat ültették (’Zaohong’, ’Tüskétlen
piros’). A házikertekben a ’Fengmanhong’ fajta volt a legelterjedtebb. Az el­
múlt években dinamikusan fejlödö málnatermesztést a lcülföldi fajták ala-
pozták meg. Az északkeleti régiókban 2500 hektáron, a kozépso régiókban
1800 hektáron termesztenek málnát. Fö fajták a ’Fertódi zam atos’, ’Meiguo
22’, ’Tulameen’, ’Willamette’, ’W ucihong’. Kisebb felületen termesztik még a
’A ozhouhong’ és ’Heritage’ fajtákat. A termés 90 %-át fagyasztás után Euró-
pában értékesítik.

Mexilcóban az elmúlt évtizedben megtizszerezödött az eloállított gyümölcs

mennyisége. A kedvezö klímát kihasználva, védett termesztéssel októbertol-
májusig, hagyományos termesztésmóddal az év fennmaradó idoszakában biz-
tosítható a friss málna. A termés tobbségét az Egyesült Államokban értékesí­
tik. A termotájak az ország magasabban fekvö északi (Chihuahua) és kozépso
államaiban (Morelos, Hidalgo, México, Jalisco, Michoacán) helyezkednek el.
A ’Meeker’, ’Tulameen’, ’Willamette’, ’A mity’, ’Heritage’ és ’Summit’ fajtákat
telepítik. Hajtatásraa kiváló gyümolcsminoségü egyszertermö ’Tulameen’, ’Ge­
orgia’, valamint a folytontermö ’A mira’, ’Gloria’, ’Holyoke’, ’Isabel’, ’Maravilla’,
’Marcianna’, ’PS-1049’ és ’Tola’ fajtákat javasoljálc.
54 7. A malna fajtahasznâlata és a fajtakivâlasztâs szempontjai

K anadâban a legnagyobb termôtâj a Csendes-ôceân déli partvidékén helyez-

kedik el. Az ôsszes termés 85 szâzalékât itt takaritjâlc be. Kisebb jelentôségü
termesztés folyilc Québec és Ontario âllamokban is. Fontosabb termesztett
fajtâk ’Meeker’ (34%), ’Cascade Bounty’ (28%), ’Chemainus’ (23%), ’Saanich’,
’Tulameen’, ’Cascade Delight’, ’Malahat’, ’Cowichan’ és ’Jeanne d”Orléans’.

Skandinâvia. Norvégiâban a hatvanas évek elején hoztâlcforgalombaa ’Norna’,

a ’Synga és a ’Veten’ fajtâkat. Ezek kôzül a széleslcôrüen a télâllô, jô gyümôlcs-
minôségü ’Veten’ fajta terjedt el, és tôbb mint 30 évig a fô fajta maradt. Mos-
tanra a ’Glen Ample’ vette ât a helyét a friss piacra és a feldolgozâsra termelt
gyümôlcsben egyarânt. Friss piaci értékesitésre termesztik még a skôt ’Glen
Moy’ és az üjabb norvég nemesitésü ’Hitra’, ’Stiora’ és ’Tambar’ fajtâkat.

Svédorszâgban hosszü ideig tôbbnyire a ’Veten’ fajtât telepitették, de az elmult

néhâny évben a ’Glen Ample’ fokozatosan âtvette a helyét. Kisebb felületen
termesztik az ’A lgonquine’ és a ’Glen Prosen’ fajtâkat is.

Franciaorszâg nagy termesztési hagyomânnyal rendelkezik. Az elmült évszâ-

zadban még szâmos fajtât âllitottak elô. Néhâny régi fajta még megtalâlhatô
a kertekben. Az ârutermô ültetvényekben ma mâr zômében lciilfôldi fajtâkat
termesztenek. Napjainkban a ’Meeker’ a fô egyszertermô ârufajta, kisebb rész-
arânyban termesztik még a ’Glen Moy’, ’Mailing Exploit’ és ’Tulameen’ fajtâkat.
A folytontermôk kôzül elterjedten telepitik a ’Heritage’ és kisebb mértékben
az ’A utumn Bliss’ fajtâkat.

N ém etorszâg jelentôsége a mâlnatermesztésben csôkkent, de az üj fajtâk elôâlli-

tâsâban még mindig fontos szerepet toit be. A régebbi nemesitésü fajtâk kôzül
vilâgszerte elterjedt a ’Deutschland’, ’Preussen’ és a ’Winkler Sâmling’. Eurôpa-
szerte elszôrtan ma is termesztik a nagybogyôjü, késôi érésü ’Schônemann’
fajtât. Ném etorszâgban nagyobb területen term esztett fajtâk a ’Meeker’,
a ’Schônemann’ és a ’Tulameen’. Kisebb területen termesztésben vannak a
’Rusilva’, ’Rubaca’, ’Rumiloba’, ’Rutrago’, ’Glen Ample’ és ’Glen Magna’ fajtâk. A
sarjontermôk kôzül az ’A utumn Bliss’, ’Heritage’, ’Himbo-Top’, ’Sugana’, ’Polana’
és ’Polka’ fajtâkat ültetik.
7.6. Termesztett fajták 55

7.6. Termesztett fajták

A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplö, államilag elismert termesztett és termesz-

tésból kiszorult, fontosabb egyszer- és kétszertermo málnafajták felsorolása - az
érési idöszak feltüntetésével - a 9. és a 10. ábrákon található.

Hónap június július augusztus szeptem ber Oktober

Fajta
dekád 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3

Resa

Fertödi Vénusz

Mailing Prom ise

Mailing Exploit

Fertödi aranyfürt

Fertödi kármin

W illam ette

Nagymarosi

Com ox

Gradina

Rubaca

Glen Ample

Tulam een

Fertödi zam atos

9. ábra. Egyszertermö és alkalmi kétszertermo málnafajták érési ideje

56 7. A málna fajtahasználata és a fajtakiválasztás szempontjai

10. ábra. Kétszertermo málnafajták érési ideje

7.6. Termesztett fajták 57

7.6.1. Piros gyümôlcsü egyszertermó málnafajták

Comox
Nemesítói jelzés: BC 74-12-42
Minósítési fokozat: Államilag elismert árufajta, 2002.
Szárm azása: H. A. Daubeny állította eló a BC 64-9-81 (Crestón x Willamette) x
Skeena fajták keresztezésével 1974-ben. Brit-Kolumbia Kutató Ál-
lomás (PARC, BC), Vancouver, Kanada. Bevezetése 1987-ben induit.
Bolera erós nóvekedésu, jól sarjadzó, életerós. Sarján a tüskék barnás-bíborvó-
ros színüek, elhelyezkedésük nagyrészt az alapi részre korlátozódik. Elágazódásra
nem hajlamos, hosszú, felálló sárgásbarna vesszót nevel.
Gyümolcse kózépnagy vagy nagy, kúpos, kózéppiros színú, csillogó. Egyen-
letesen fejlódó. Kemény húsállományú. A szürkepenészes gyümolcsrothadásra
kevésbé érzékeny. Pultontarthatósága hosszú. A résztermések kózepes méretüek,
jól osszetartók. Eretten kónnyen szedhetó. A fürtje a termés súlya alatt lehajló.
Kellemes zamatú.
Termesztési értéke. Kozépes érésü, a ’Willamette’ után kezd néhány nappai
érni. Bótermó. A vesszóbetegségekre és a fitoftórás gyókérrothadásra fogékony.
Kéregrepedésre hajlamos. A mozaikvírus levéltetú vírusvektorával szemben re-
zisztens. Friss piacra és feldolgozásra egyaránt allcalmas. Géppel is betakarítható.

2. kép. Comox (foto: Kollányi Gábor)

58 7. A mâlna fajtahasznâlata es a fajtakivâlasztâs szempontjai

Fertödi kârm in
Szinonim nev: Marla®, nemesitöi jelzes: F. 6348/77
Minösitesi fokozat: Âllamilag elismert ârufajta, 2000.
Szârm azâsa: A Fertödi Kutatö Intezetben Kollânyi Lâszlö es munkatârsai szelek-
tâltâk a Canby x F. 6210/120 hibrid magoncaiböl 1987-ben.
Bokra közeperös növekedesü, gyenge közepesen sarjadzö. Vesszöje merev, vö-
rösesbarna, kisse hamvas, ritkân elâgazödö. Az alsö egynegyed reszen hosszü,
vilâgos tüskekkel sürün, felette aprö lila tüskekkel ritkân tiiskezett.
Gyümölcse megnyült tompaküp alakü, egysegesen közepnagy meretü (3,3 g).
Szörözöttsege miatt kârminpiros ârnyalatü. Hüsa lcözepes âllomânyü. Kivâlö
mâlnazamatü, kellemesen edes izü. Sav-cukor arânya âtlagosan 1/2,5-höz. Âl-
lagât hosszan megörzi, târolhatösâga jö. Reolögiai tulajdonsâgai szâllitâsra is
alkalmassâ teszik.
Termesztesi erteke. Nagyon bötermö, kiegyenlitetten terem. Termökepesseg-
ben es termesbiztonsâgban felülmülja a Standard ’Fertödi zamatos’ fajtât. Közep-
korai eresü, jünius elsö harmadâba kezd erni, a szezon jülius közepeig tart. Vesz-
szöje telâllö, a vesszöbetegsegekre közepesen erzekeny. Geppel is betakarithatö.
Friss fogyasztâsra es konzervipari feldolgozâsra is alkalmas. Gyorsfagyasztâsra
kevesbe ajânlott.

3. kep. Fertödi kârinin (foto: Kollânyi Gâbor)

7.6. Termesztett fajták 59

Fertödi zam atos

Szinonim név: F. 4, nemesitöi jelzés: F. 6241/4
Minosítési fokozat: Államilag elismert árufajta, 1986.
Szárm azása: A Fertödi Kutató Intézetben Kollányi László és munkatársai szelek-
tálták az F. Hungária x Canby magoncaiból 1971-ben.
Bokra erös nóvekedésü, közepesen sarjadzó. Vesszöje vastag felálló, csúcsa
lehajló, elágazódásra nem hajlamos. Színe kózépbarna, közepesen tüskézett.
A tüskeszíneasarjon liláspiros. Egyenletesvízellátottságnál kéregrepedésre nem
hajlamos. Merevfürtjei közepes hosszúságúak, avesszök csúcsán rövidek.
Gyümölcse kôzépes méretü (3,0 g), gömbölyded, élénkvôrôs, fényes, tetsze-
tös. Részterméskéi nagyok, jól tapadnak egymáshoz, morzsolódásra nem hajla­
mos. Kemény húsállományát és színét az érés folyamán és a szedés után is sokáig
megörzi. Harmonikus sav-cukor arányú, határozott málna zamattal. A bogyók
megjelenése egységes, tetszetös. Kitünö minôségü, piacos termést ad. A guruló
gyümölcs aránya eléri a 90 %-ot.

4. lcép. Fertödi zamatos (foto: Kollányi Gábor)

Termesztési értéke. Kôzépkésoi érésü. Rendszeresen és böven terem. Termö-

képessége a ’Mailing Exploit’ fajtáéhoz hasonló. A bogyónagyság a vesszö teljes
hosszában közel azonos, aszályos évelcben a túl hosszúra hagyott vesszök vé-
gén aprósodhat. Sarjai viszonylag ellenállók a gombás betegségekkel (Botrytis,
60 7. A mälna fajtahasznälata es a fajtakivälasztäs szempontjai

Didymella, Leptosphaera) szemben. Vitalis fajta, a gyengebb ökolögiai adottsägü

területeket is jöl tolerälja. Termövesszöi rugalmasak, sarjai kevesbe serülekenyek,
a bogyöi a vacokküpröl könnyen levälaszthatök, kemenyek, ezert termese mäl-
nakombäjnnal is jö minösegben betakarithatö. Agepi szedes vesztesege alacsony
(10-15%). Melyhütesre, konzervipari celra es friss piacra egyaränt a legkereset-
tebb fajta. Kedvezö tulajdonsägai miatt hajtatäsra is alkalmas. Fö ärufajtänk.
Häzikertekbe is szivesen ültetik.

Fertödi Venusz
Szinonim nev: Venus®, nemesitöi jelzes: F. 6740/22
Minösitesi fokozat: Ällamilag elismert ärufajta, 2007.
Szdrmazdsa: komplex eredetü. A Fertödi Kutatö Intezetben Kollänyi Läszlö es
munkatärsai ällitottak elö 1994-ben. Szülök: F. 6266/9 x Gien Moy.
A fajta elöällitäsäban a fekete mälna {R. occidentalis L.) is reszt vett.
Bokra a fajhibridekre jellemzö hatärozott vegetativ belyegelcet visel. Vesszöje
vastag, mereven felällö, ritkän tüskezett. Sarjän a tüskek barnäs-biborvörös szi-
nüek. Csak megfelelö vizellätottsägnäl nevel megfelelö szämü, hosszü hajtäst.
Felüjulökepessege jö. Fürtje hosszü, ivesen lehajlö.

5. lcep. Fertödi Venusz (fotö: Kollänyi Gabor)

7.6. Termesztett fajták 61

Gyümölcse kozéppiros szinü, különösen tetszetös, teljes vesszön nagy, több-

nyire nagyon nagy (átlagosan 4,3 g tömegü), kozéppiros, hosszú - átlagosan 32
mm - kúpos, nagy résztermésekbol álló. Konzisztenciája a bogyó nagy mérete
és leves húsa ellenére is jó. íze kellemes aromájú, frissíto, harmonikus sav-cukor
aránnyal (1/1,6). C-vitamin-tartalma (24,2 mg/100 g) duplája a vizsgált málna-
fajták átlagának. Könnyen szüretelhetö, mert bogyójaavacokkúpról leváló, nem
morzsolódó. Pulton-tarthatósági ideje jó. Színét és állományát sokáig megórzi a
szedés után is.
Termesztési értéke. Az egyik legkorábbi fajta, a ’Fertódi zam atos’ elótt 14-
18 nappal kezdodik az érése. Kevés szedést (4-6) igényel, mert az érésmenete
gyors. Szedési teljesítménye jó. Nagyon bótermó, de a termóhelyre és a termesz-
téstechnológiára igényes fajta. A magas mésztartalmú talajokat nem kedveli.
Sarjai a túlzott nitrogéntrágyázás hatására nem tudnak beérni, ekkor a vastag
vesszói tartos -18 °C hómérséklet alatt a fagytól károsodhatnak. Egyenlótlen
vízellátottságnál kéregrepedésre hajlamos. Lisztharmatnak ellenálló. Friss fo-
gyasztásra, konzervipari célra és mélyhütésre is alkalmas. Korai érése miatt
a primor piac vezetó fajtája lehet. Házikerti és üzemi termesztésre egyaránt
ajánlott. Hajtatásra is alkalmas.

Glen A m ple
Nemesitöi jelzes: SC RI 7815B8
Minösitesi fokozat: Ällamilag elismert ärufajta, 2006.
Szärm azäsa: R. J. McNicol es D. L. Jenning szelektälta a SCRI 7326E1 x SCRI
7412H16 hibrid magoncaiböl 1981-ben. A fajta kialakitasäban ’Gien
Prosen es a ’Meeker’ fajtäk vettek reszt. Sköt Gyümölcs Kutatö In-
tezet (SCRI), Invergowrie, Dundee, Skoda, Egyesült Kirälysäg.
Bokra erös növekedesü, felällö habitusu. Vesszöje hosszü, merev, teljes hosz-
szäban tüsketlen. Bösegesen sarjadzö, jo felüjulökepessegü fajta.
Gyümölcse mutatös, nagymeretü, szeles tompaküp alakü, közeppiros, fenyes.
Resztermesei nagyok. Közepkemeny hüsü, jöl szällithatö. Botrytis fertözes-
re enyhen erzekeny, pulton-tarthatösägi ideje hosszü. A vacokküpröl könnyen
levälaszthatö. Tartös hüvös idöben kisse morzsolödik. Harmonikus izü, kivälö
malnazamatü. Fürtje közephosszü, merev, enyhen felällö.
Termesztesi erteke. Korakesöi eresü. Bötermö. A nagy mälna-leveltetü virusvek-
torra rezisztens. A takäcsatkafelek kärositäsa eilen vedekezest igenyel. A mälna
pollennel terjedö bokrostörpüles virusära fogekony. A gom bäs vesszö- es levelbe-
tegsegekre közepesen erzekeny. A gyökerrothadässal szemben csak kismertekben
ellenällö. Hidegebb telekena vesszöi kärosodhatnak. Termesbiztonsäga közepes.
Friss piacra es konzervipari celra egyaränt alkalmas a gyümölcse.
62 7. A málna fajtahasználata és a fajtakiválasztás szempontjai

6. kép. Glen Ampie (foto: Kollányi Gábor)

Gradina
Minósítési fokozat: Államilag elismert árufajta, 2004.
Szárm azása: Gyümólcstermesztési Kutató Intézet, Csacsak, Jugoszlávia (Szerbia).
Mailing Exploitx Rubin fajtakeresztezéssel P. D. Misic állította eló
1962-ben.
Bolera kózéperós nóvekedésü, kózepesen sarjadzó. Vesszóje hosszú, gyakran
elágazódó, világosbarna, sótétlilás-barna tüskékkel kózepesen fedett. Fürtje kó-
zéphosszú vagy hosszú.
Gyümólcse kózépnagy (3,2 g), oválisan kúpos, szabályos alalcú. Kózéppiros,
túléretten sótétpiros színü, tetszetós. Arésztermései jól tapadnalc, morzsolódásra
nem hajlamos. Jó konzisztenciájú. Jól szállítható. íze kellemes, aromás, magas
savtartalom jellemzi.
Termesztési értéke. Késólcózepes érési idejü. Bótermó. Jó ókológiai alkal-
mazlcodó lcépességü. A téli fagyolc nem károsítják. Egyenetlen vízellátásnál
kérge kózepes mértékben repedezik. Üzemi és házikerti termesztésre egyaránt
alkalmas.
7.6. Termesztett fajtâk 63

7. kép. Gradina (fotô: Kollânyi Gâbor)

M ailing Exploit
Nemesitôi jelzés: 51/84
Minôsitési fokozat: Âllamilag elismert ârufajta, 1970.
Szârm azâsa: Newburgh x (Lloyd George x Pyne”s Royal) fajtakeresztezéssel
N. H. Grubb âllitotta elô 1936-ban. East Mailing Kutatô Âllomâs,
Maidstone, Kent, Anglia. Nagy-Britanniâban 1949-ben hoztâk for-
galomba.
Bokra erôs nôvekedésü, nagyon erôsen sarjadzô. Vesszôje hosszü, ivesen le-
hajlo, kôzepesen hajlamos az elâgazôdâsra, alul szürkés-vilâgosbarna szinü, kô-
zepesen tüskézett, tüskéje rôzsaszin. Fürtje hosszü, csüngô, torékeny, a szél kart
tehet benne.
Gyümôlcse nagy vagy nagyon nagy (3,7 g), tompa küp alakü, kôzepes âllo-
mânyü, lédüs. Enyhén fényes, kôzéppiros, tülérve lilas ârnyalatû. Kellemes édes
izü, külônleges aromâjü. Résztermései nagyok, egymâshoz jôl tapadôk, morzso-
lôdâsra éretten nem hajlamos. A vacokküprôl konnyen levâlik. Gyalcori szedést
igényel, mert gyorsan puhul.
64 7. A mälna fajtahasznälata es a fajtakivälasztäs szempontjai

Termesztesi erteke. Bötermö, kedvezö täpanyag- es vizellätottsäg mellett nagy

termeshozamra kepes. Korai eresü, a ’Fertödi zamatos’ elött 8-12 nappal kezd erni.
Termesbiztonsaga közepes. Meszklorözisra nem hajlamos. Vesszöi a Botrytis, a
Didymella es a Leptosphaera gombäk fertözesere erzekeny. Gyümölcse melyhütes-
re es feldolgozäsra egyaränt alkalmas. Rosszul szallithatö, mert tülerve megpuhul.
Fogekonya szüretutani szürkepenesz fertözesre. Gepi betakaritäsra nem alkalmas,
ilyenkor a gurulö minösegii gyümölcs aranya nem haladja meg 60-65%-ot. Az 1970-
es evek közepetöl több mint egy evtizedig a fö termesztett arufajta volt hazänkban,
majd a jobb gyümölcsminösegü, bötermö ’Fertödi zamatos’ fajta vette ät a helyet.

8. kep. Mailing Exploit (fotö: Kollänyi Gabor)

R esa
Szinonim nev: Lucana®
Minösitesi fokozat: Ällamilag elismert arufajta, 2004.
Szärm azasa: Szülöi ismeretlenek. Renate es Heinz Sauer szelektälta a nemetor-
szägi Appenweierben.
Bokra. Közepesen sarjadzö fajta, a vesszöje vastag, felällö, közephosszü vagy
hosszü. Keves, aprö, sötetszinü tüskevel boritott. Fürtje es kocsänya egyaränt rövid.
7.6. Termesztett fajtäk 65

Gyümölcse közepnagy meretü, közeppiros szinü, nagyon fenyes, tetszetös.

Alakja enyhen küpos, gömbölyded. A vacokküpröl könnyen levälö, morzsolödäsra
nem hajlamos, könnyen szedhetö. Resztermesei nagyok. Hüsa közepesen ke-
meny. Gyorsan tülerö bogyöja miatt gyakori szedest igenyel. Pultontarthatösäga
rövid. Közepes mälna aromäjü, alacsony savtartalmü, edes, ledüs.
Termesztesi erteke. Termeshozama közepes. Nagyon korai eresü, az elsök között
kezd erni. A nyäri fogyasztäsi szezonja elnyujtott. Fakultativ ketszertermö, gyakran
a nyäri termes 30%-ät elerö mäsodtermest nevel szeptemberben. Közepesen foge-
kony a szürkepeneszes gyümölcsrothadäsra. A növenyvedelemre lcülönösen nagy
gondot keil forditani, mert a vesszöbetegsegekre hajlamos. Viz- es täpanyagellätäsra
igenyes. Vesszöi fagyerzekenyek. Friss fogyasztäsra es melyhütesre is alkalmas a
gyümölcse. Häzikerti es üzemi termesztesre egyaränt ajänlott fajta.

9. lcep. Resa (fotö: Kollänyi Gabor)

R ubaca
Szinonim nev: Niniane
Minösitesi fokozat: Ällamilag elismert fajta, 2004.
Szärm azäsa: G yüm ölcsterm esztesi Intezet, M üszaki Egyetem München-
Weihenstephan, Freising, Nemetorszäg. A Rutrago x Latham faj-
takeresztezessel ällitotta elö H. Schimmelpfeng. Forgalomba 1997-
ben került.
66 7. A mâlna fajtahasznalata és a fajtakivâlasztâs szempontjai

Bokra közepes nôvekedésü, gyengén sarjadzö. Vesszöje vastag, mereven felallö,

rövid izközü, tüskékkel közepesen boritott. Kéregrepedésre hajlamos.
Gyümölcse kôzépnagy méretü, küp alakû, kôzéppiros, tülérve bordö szinü,
enyhén fénylo. Kemény hüsâllomânyü, könnyen szedhetö. Szürkepenészes rot-
hadâsra kevésbé hajlamos, gyümölcse jöl târolhatô. Kissé savanykâs, kellemesen
malna illatü és aromajü.
Termesztési értéke. Korakésoi érési idejü, jô termésbiztonsâgü, közepes ter-
moképességü fajta. A vesszôbetegségek kis mértékben kârosithatjâk. Ellenâll a
gyôkérpusztulâst okozö Phytophthora frag ariae var. rubi gombânak. Hâzikertbe
ültetik. Friss fogyasztâsra és feldolgozâsra egyarant alkalmas.

10. kép. Rubaca (fotö: Kollânyi Gâbor)

Tulam een
Nemesitoi jelzés: BC 80-28-53
Minôsitési fokozat: Âllamilag elismert ârufajta, 2002.
Szârm azâsa: H. A. Dauben és A. Anderson allitottâk elô a Nootka x Gien Prosen
fajtâk keresztezésével 1980-ban. Brit-Kolumbia Kutato Âllomâs
(PARC, BC), Vancouver, Kanada. Piaci bevezetése 1989-ben induit.
7.6. Termesztett fajták 67

Bokra kôzéperos nôvekedésü, erösen sarjadzó. Vesszöi gyengén tüskések. Fürt-

je és kocsánya hosszú tôrékeny.
Gyümölcse nagy, vagy nagyon nagy (4,1 g), szabályos hosszú kúp alakú, sok
résztermésból álló, kôzéppiros színú. Nagyon kemény húsú. Kiváló gyümölcsmi-
nôségü. Résztermései közepes méretúek. Jól szállítható és tárolható. İze finom,
kellemes málna aromájú.
Termesztési értéke. Korakésoi érésü idejü, a Fertödi zamatost általában egy
héttel elözi meg. Bötermö. Az érési idöszaka egyik leghosszabb. Hidegebb tele­
mken vesszöi károsodhatnak, tavasszal a rügyei nem hajtanak ki. Az elsö sarjak
eltávolításával csökkenthetö a fagykár, mert a vékonyabb áttelelo vesszök kevés-
bé fagyérzékenyek. Rezisztens a mozailcvírus levéltetú vírusvelctorával szemben.
Érzélceny a vesszobetegségekre, különösen a didimellás vesszofoltosságra. Meg-
felelö nóvényvédelem hiányában gyakori a vesszopusztulás. Termésbiztonsága
közepes. A gyokérpusztulást okozó fitoftórás fertozésre mérsékelten fogékony.
Lisztharmatnak ellenálló. Hajtáscsúcsszáradásra hajlamos. Üzemi és házikerti
termesztésre egyaránt megfelelö. Géppel is betakarítható. Kiváló gyümölcsmi-
nôsége hajtatásra is alkalmassá teszi a fajtát.

11. kép. Tulameen (foto: Kollányi Gábor)

68 7. A mâlna fajtahasznâlata es a fajtakivâlasztâs szempontjai

W illam ette
Minösitesi fokozat: Âllamilag elismert âmfajta, 1991.
Szârm azâsa: Newburghx Lloyd George magoncaiböl G. F. Waldo szelektâlta 1936-
ban. USDA Corvallis, Oregon, USA. 1943-ban keriilt forgalomba.
Bokra erös növekedesü, szetterülö, bösegesen sarjadzö. Vesszöje vekony vagy
közepvastag, hosszü, gyakran elâgazödö, szürkesbarna szinü, szörös, sürün tüs-
kes. Fürtje rövid vagy közephosszü, töresre nein hajlamos.
Gyümölcse közepes meretü (3,0 g), szeles, küp alakü, kisse szörös. Szine
sötetvörös, közepesen csillogö, tülerve lilasbordö, ezert gyakori szedest igenyel.
Hüsallomanya kemeny. Kellemes, enyhen savas zamatü, intenziv illatü.
Termesztesi erteke. Közepkorai eresü, rövid fogyasztasi szezonü. Bötermö, ter-
mökepessege a ’Fertödi zamatos’ fajtaehoz hasonlö. Gyakran nevel összel masod-
termest a sarjvegeken. Vesszöje telâllö. A termesbiztonsâga a vesszöbetegsegek
miatt közepes. A fitoftöms gyökerrothadassal szemben közepesen ellenâllö, a
boleros törpülest okozö virussal szemben rezisztens. Gyümölcse konzervipari
feldolgozâsra kivâlö, felhasznalhatö melyhütesre is, de a fagyasztott gyümölcs
szine felengedve kisse sötetre valtozik. Fenytelen, sötet szine a friss piaci erteke-
sitesnel is kedvezötlen. Geppel jö minösegben betakarithatö. Elsösorban üzemi
termesztesre javasolt fajta.

12. kep. Willamette (fotö: Kollânyi Gabor)

7.6. Termesztett fajtak 69

7.6.2. Sarga gyumolcsu egyszertermo malnafajtak

Fertodi ara n yfiirt

Nemesitoi jelzes: F. 6280/56
Minositesi fokozat: 2002 ota allamilag elismert, kiilonleges igenyt kielegito va-
lasztekbovito fajta.
Szarm azasa: a Fertodi Kutato Intezetben Kollanyi Laszlo es munkatarsai al-
litottak elo 1978-ban. Kialakitasaban az ’A ntwerpeni sarga’, a ’St.
Walfried’ es a ’Mailing Exploit’ fajtak vettek reszt.
Bokra kozeperos novekedesu, jol sarjadzo. Sarjai vilagoszoldek, zold tiiskevel
kozepesen boritottalc. Vesszoje hosszu, ivesen lehajlo.
Gyumolcse kozepnagy, tompa kupos, tetszetos. Szine halvanysarga, az eres
elorehaladtaval borostyan szinii. Husa leves, nagyon edes, alacsony savtartalom
jellemzi. Sav-culcor aranya kedvezo (1/3,1). Szedeskor kozepesen kemeny, majd
gyorsan puhul.
Termesztesi erteke. Kozepkorai eresu, a ’Mailing Exploit’ fajtaval azonos ido-
ben kezd erni, az eresi idoszaka julius elso feleig tart. Termokepessege kozepes.
Vesszobetegsegekre fogekony. Friss fogyasztasra kellemes edes ize miatt lcivalo.
Hazikerti telepitesre javasolhato kiilonleges igenyt kielegito fajta.

13. kep. Fertodi aranyfiirt (foto: Kollanyi Gabor)

70 7. A malna fajtahasznalata es a fajtakivalasztas szempontjai

7.6.3. Piros gyumolcsii ketszertermo malnafajtak

A utum n Bliss
Szinonim nev: Blissy, nemesitoi jelzes: 3676/78
Minositesifokozat: Allamilag elismert arufajta, 1998.
Szarm azasa: komplex eredetu fajta. Pontos szarmazasat nem hoztak nyilvanos-
sagra. Kialaldtasaban a piros (Rubus idaeus var. strigosus (Michx.)
Maxim), afekete (R. occidentalis L.), esasarkkori malna ( R. arcticus
L.), valamint a ’Mailing Landmark’, a ’Mailing Promise’, a ’Lloyd Ge­
orge’, a ’Pyne’s Royal’, a ’Burnetholm’ es a ’Norfolk Giant’ fajtak is
resztvettek. Angliabanaz East Mallingi Kutato Intezetben Elizabeth
Keep,]. H. Parker, es V. H. Knightallitottakelo 1974-ben. Forgalma-
zasa Nagy-Britanniaban indult 1983-ban.
Bokra kozepesnovekedesu, magassaga nem haladjam ega 1,5-1,7 metert. Sarja
merev, de a termes sulya alatt lehajlo, tamrendszert igenyel. Vesszoje kozepesen
tiiskes. Sarjadzokepessege kozepes, intenziv tapanyagellatasnal nagy.
Gyumolcse kozepnagy, tompakup alaku, sotetpiros, kozepesen kemeny husu.
A bogyotomege atlagosan 3,1 gramm. ize kozepes, mersekelt malna aromaval.
Resztermesei nagyok, egymashoz erosen tapadok. Eretten a gyumolcssiiveg kony-
nyen levalaszthato a vacokkuprol. Pulton valo eltarthatosaga jo. Kesei gyiimolcset
gyakran karosltja a sziirkepeneszes rothadas.

14. kep. Autumn Bliss (foto: Kollanyi Gabor)

7.6. Termesztett fajták 71

Termesztési értéke. Valódi kétszertermó fajta. Másodtermését a sarjain neveli. Éré-

si idénye nagyon hosszú, június kozepétól egészen október elejéig tart. Kétéves
termesztésmódnál az elsó és a másodtermése ósszefolyik. Bótermó, de az ósszes
produktuma kevesebb, mint a vezetó vesszón termo málnáké. Erósen fogékony a
pollennel terjedó RBDV virus fertózésére. A10 génes rezisztenciája ellenállóvá teszi
a mozaik vírust terjesztó ósszes európai málna-levéltetü vírusvektorral szemben.
Házikerti és üzemi termesztésre is alkalmas fajta. Géppel is betakarítható.

Zeva H erb stern te

Szinonim név: Zeva Remontant, Zeva 3, Zefa 3.
Minósítési fokozat: Államilag elismert választékbóvító fajta, 1997.
Szárm azása: Svájc, Wádenswil, Mezógazdasági Kutatókózpont (FAL), 1952. Szü-
lók: (Romy x Indian Summer) x Romy.
Bokra eróteljes nóvekedésü, kózepesen sarjadzó. Az intenzív nóvekedési sza-
kaszban a sarj csúcsa antocianinos elszínezódésü. Vesszóje sárgásbarna színü.
Elágazódásra hajlamos, kózepesen tüskés, támrendszert igényel.
Gyümolcse nagy, átlagosan 3,7 g tómegü, megnyúlt kúp alalcú, nagy részter-
mésekból álló. Sótétpiros színü, fényes bogyója, kózepes húsállományú. Kel-
lemes ízü.

15. kép. Zeva Herbsternte (foto: Kollányi Gábor)

72 7. A malna fajtahasznalata es a fajtakivalasztas szempontjai

Termesztesi erteke. Ketszertermo fajta. A vesszoin junius kozepetol erleli a

gyiimolcset. Oszi termese augusztus kozepetol a fagyokig erilc. Kozepes termo-
kepessegu. Friss fogyasztasraajanlott, de magas szinanyagtartalma miatt befozesi
celra is megfelelo. Jo gyiimolcsminosege melyhiitesre is alkalmassa teszi. Termes-
mennyisege az ’A utumn Bliss’ fajtaenal kisebb. Hazikerti termesztesre allcalmas
valasztekbovito fajta.

Fertodi k etszerterm o
Nemesitoi jelzes: F. 23
Minositesi fokozat: Valasztekbovito fajta. Allami elismerest 1994-ben kapott.
Szarm azasa: a Fertodi Kutato Intezetben Kollanyi Laszlo es munkatarsai allitot-
tak elo a Cayuga x St. Walfried fajtakeresztezessel.
Bokra eros novekedesu erelyu, bosegesen sarjadzo. Termovesszoje lcozepesen
hosszu, csucsa lehajlo, kozepesen tiiskes.
Gyilmolcse kozepes meretu, 3,2 g tomegii, tompakup alaku, sotetvoros, gyen-
gen fenyes. Kozepesen kemeny husu, joizu.
Termesztesi erteke. Nyari es oszi eresi idoszaka hatarozottan elkiilonul. Ma-
soderese augusztus harmadik dekadjatol a fagyokig tart. Oszi termese csapade-
kos idoben sziirkepenesszel fertozodhet. Kozepes termokepessegii. Gyiimolcse
nyersfogyasztasra es feldolgozasra egyarant allcalmas.

16. lcep. Fertodi ketszertermo (foto: Kollanyi Gabor)

7.6. Termesztett fajták 73

Autum n C ascade
Nemesitoi jelzes: 4395/65
Minositesi fokozat: Allamilag elismert (2006), valasztekbovito fajta.
Szarm azasa: Anglia, East Mailing Kerteszeti Kutato Intezet, 1976. Komplexerede-
tu fajhibrid. Eloallitasaban a ’Lloyd George’, ’Zeva Herbsternte’ faj-
ta k e sa Rubus idaeus var. strigosus (Michx.) Maxim, R. occidentalis
L., R. circticus L., R. odoratus L. fajok vettek reszt.
Bokra kozepes novekedesi erelyii es sarjadzokepessegti. Vesszoje kozepesen
hosszu, egyenesen alio, gyakran elagazodo, kozepbarna szinii, antocianosan be-
mosott. Alul erosen, feliil ritkan tiiskes.
Gyumolcse nem egyseges nagysagu es alalcu. Merete kozepnagy vagy nagy,
formaja szeles tompakup vagy kup. Resztermesei nagyok. Kozeppiros, tulerve
sotetvoros szinii, kozepesen fenyes. Husa kemeny, aromaja kozepes.
Termesztesi erteke. Ketszertermo fajta. Elso erese junius kozepetol, julius ko-
zepeig tart, majd a sarjvegeken, augusztus kozepen lcezd erni. Termokepessege
20%-kal elmarad az ’A utumn Bliss’ fajtaetol. A fitoftoras gyokerrothadasra foge-
kony. Gyumolcse nyersfogyasztasra es feldolgozasra egyarant alkalmas.

17. kép. Autumn Cascade (foto: Kollányi Gabor)

74 7. A malna fajtahasznalata es a fajtakivalasztas szempontjai

Polana
Szarm azasa: Heritage x Zeva Herbsternte. J. Danek es Z. Pasiu nemesitette a
Brzeznai Gyumolcs Kiserleti Allomason Lengyelorszagban. Forga-
lomba 1991-ben keriilt.
Bokra kozepes novekedesi erelyii, jo megujulo kepessegu. Sok, kozepesen hosz-
szu sarjat fejleszt. Vesszoje voroses-kozepbarna szinu, apro, sotet tiiskekkel ritkan
boritott. Oldalhajtasok kialakulasa gyakori.
Gyilmolcse kozepnagy meretu, szeles kup alaku, husa kozepes konzisztenci-
aju. Fenyes, kozeppiros szinu, tulerve megsotetedik. A nyari gyilmolcse izletes,
aromaban gazdag. Vacokkuprol konnyen levalaszthato, szedes kozben nem seriil.
Gyumolcsrothadasra nem erzekeny.
Termesztesi erteke. Sarjain az erese augusztus elejen - 2-3 nappal az Autumn
Bliss’ fajtae utan - kezdodik es egeszen a fagyokig tart. Kedvezo tapanyag- es
vizellatottsag mellett nagy termeshozamra kepes. Az oszi friss piacra lcivalo.
Hazikerti es iizemi termesztesre egyarant megfelelo fajta.

18. kep. Polana (foto: Kollanyi Gabor)

7.6. Termesztett fajtak 75

7.6.4. Sarga gyumolcsii ketszertermo malnafajtak

Golden Bliss
Szinonim nev: All Gold, Allgold
Minositesi fokozat: 2 0 0 0 ota allamilag elismert, kiilonleges igenyt kielegito, va-
lasztekbovito fajta.
Szarm azasa: Autumn Bliss’ spontan sport. Nagy-Britanniaban szelektaltak 1994-
ben.
Bokra kozepes novekedesu, boven sarjadzo. Tuskeje es hajtasa antocianos el-
szinezodestol mentes, vilagoszold. Sarja a termes sulyaalatt lehajlo, tamrendszert
igenyel. Vesszoje kozepesen tiiskes.
Gyumolcse kozepnagy, atlagosan 3,2 g tomegu, szeles, kup alaku, kozepes al-
lomanyu, sarga szinii. Ize kozepes, alacsony sav-, magas cukortartalom jellemzi
(1/1,8). Az elszaradt bibeszalak a gyiimolcs tetszhetoseget rontjak.
Termesztesi erteke. Ketszertermo fajta, m asodterm esetaugusztus elejen kezdi
erlelni. Eresi szezonja oktober elso dekadjaig tart. Botermo, termesmennyisege az
’A utumn Bliss’ fajtaehoz hasonlo. Erosen fogekony a pollennel terjedo RBDVvirus
fertozesere. Keso oszi gyiimolcset gyakran karositja a sziirkepeneszes rothadas.
Friss piacra es hazikertbe egyarant megfelelo. Melyhiitesre es konzervipari celra
nem alkalmas.

19. kep. Golden Bliss (foto: Kollanyi Gabor)

76 7. A malna fajtahasznalata es a fajtakivalasztas szempontjai

7.7. Termesztesbol kiszorult fajtak

M ailing P rom ise

Nemesitoi jelzes: 51/79
Minositesi fokozat: Allamilag elismert fajta, 1958. A fajtafenntarto keresere a
Nemzeti fajtajegyzekbol toroltek.
Szarm azasa: Newburgh x (Lloyd George x Pyne’s Royal) fajtakeresztezessel N.
H. Grubb allitotta elo 1936-ben. East Mailing Kutato Allomas,
Maidstone, Kent, Anglia. Nagy-Britanniaban 1945-ben hoztalc for-
galomba.
Bokra eros novekedesu, bosegesen sarjadzo. Vesszoje mereven felallo, a csu-
csanal enyhen visszahajlo, sargasbarna szinu, kozepesen tiiskes.
Gyiimolcse tompakup alaku, nagymeretu (3,5 g). Kozepes konzisztenciaju.
Husa leves, lcellemesen edes, kevesbe aromas. Szine kozeppiros, tulerve lilaspiros,
g^^engen fenyes. A bogyok egyenetleniil ernek, a csucsuk neha zold marad.
Termesztesi erteke. Korai eresu. Botermo. Termesbiztonsaga kozepes. Vesszo-
foltossagra erzekeny. A jo vizellatottsagu, tapanyagban gazdag talajokat kedveli.

20. kep. Mailing Promise (foto: Kollanyi Gabor)

7.7. Termesztésbôl kiszorult fajtâk 77

N agym arosi
Minôsitési fokozat: Âllamilag elismert fajta, 1964.
Szdrm azàsa: Magyar téjfajta. Korâbban ’Knewett-féle oriâs’ néven került forga-
lomba, de nem azonos a ’Knewett’ fajtäval. Valöszinüleg a Németor-
szâgban ’Winkler Sämling’ és a Norvégiâban ’A sker’ néven elterjedt
fajtäval azonos.
Bokra közepes nôvekedésü, közepesen sarjadzö. Vesszöje mereven felâllo, vi-
lâgosbarna, erôsen tüskés. A tüske a szarhoz hasonlo szinü.
Gyümölcse aprô (2,1 g), vilagospiros, fényes, gömbölyded, közepes lcemény,
kivâlo zamatü. Résztermései nagyok, egymäshoz szilârdan tapadôalc. Kivâlo mi-
nôségû, gurulös mélyhütôtt mâlna elôâllitâsâra alkalmas. Közepes hosszüsägü,
elägazödö fürtjein a gyümölcskocsänyok hosszüak.
Termesztési értéke. Közepes érési idejü, 6-10 nappai a ’Fertödi zam atos’ elött
kezd érni. Gyenge-közepesen termö. Szedési teljesitménye a kisméretü bogyöi
miatt alacsony. Gyümölcse nyersfogyasztâsra, mélyhütésre és feldolgozâsra kivâ-
lo. Apro bogyoja, alacsony hozama és gyenge ölcolögiai alkalmazkodoképessége
miatt kiszorult a termesztésbôl. Elöször a bötermö, nagy gyümôlcsü, ’Mailing
Promise’, majd annale testvérfajtaja a ’Mailing Exploit’ vette ât a helyét.

21. kép. Nagymarosi (fotö: Kollânyi Gâbor)

 79

8. A málnaültetvények müvelési
rendszerei

A málnanóvények minden évben megújítják fóld feletti hajtásrendszerüket,

rendszerint a szükségesnél nagyobb mennyiségü és hosszúságú hajtásprodukci-
óval. A termóvesszókón fejlódó termóhajtások tovább sürítik a málnaültetvényt.
A megválasztandó müvelési rendszer a málnaültetvényekben alapvetóen sza-
bályozhatja a fényviszonyok alakulását, a termófelület nagyságát és az ápolási
munkák elvégezhetóségét, végsó so ron a területegységenkénti terméshozamot
és a gyümólcs minóségét.

8.1. Sor- és tótávolság

A málna müvelési rendszerének legfontosabb eleme az ültetvényben alkalmazott

sor- és tótávolság. A málnatermesztésben a sortávolság meghatározása a legfon­
tosabb feladat, m ertaz ültetvényekben a fényviszonyokat, a talaj ónárnyékolását,
nagyrészt a meghagyható sarjak, illetve termóvesszók számát és a müvelhetóséget
is alapvetóen befolyásolja. Hazánkban az elmúlt három évtizedben az árutermeló
málnaültetvényekben a sortávolságot a használatos erógépek méreteihez igazí-
tották, amely kóvetkeztében a sortávolság a kívánatosnál szélesebb volt. A sortá­
volság nóvelésével a mr-ként szükséges termóvesszószám csalc széles területü és
sürü nóvényállományú sorokkal volt bóvíthetó.
Az ültetvény második évétól a málna gyókérzete a teljes területet behálózza,
ezért mindenütt képzódik gyókérsarj. A kordonos sóvény müvelésnél a málna tó-
távolságának csalc ültetésnél és rendszerint csak az ültetvény elsó két évében van
jelentósége, mert a késóbbiekben a sorban ósszefüggó sarjkolónia alakul. A toves
müvelésnél a nóvényi sorban is a tó területére korlátozzuk a sarjak számát. Olyan
kertekben, ahol gyókérsarjakat korlátozás néllcül meghagyják, ott a málnás már
a második év végére bozótszerüvé válilc.
Hazai okológiai adottságaink szerint árutermeló zárt ültetvényekben a málna
1,0-1,4 m2 tenyészterületet igényel (Kollányi, 1990). A fertódi kísérletek szerint
a négyzetes telepítés adta a legmagasabb hozamot (lásd 15. táblázat).
80 8. A málnaültetványek müvelési rendszerei

15. táblázat. A telepítési rendszerek és müvelésmódok hatása

a termésmennyiségre. (Kollányi, 1968)

Sor- és
1961-1963. évi terméseredmény
totávolság

m t/ha %

1,0x1,0 18,6 100,0

Telepítési 1,5x0,7 14,9 80,4

rendszer
2,0x0,5 11,8 63,6

(2,4+0,6)x0,7 9,4 50,8

gyalogmíívelés 12,4 100,0

Muvelésmód
támrendszeres 14,9 120,8

Hazánkban évtizedeken keresztül a hagyományos területegységenként termesz-

tési körzetekben 1,0x1,0 m-es sor- és totávolságra telepítették a málnát fogatos és
kézi müvelés mellett. Az 1960-as évektol erösebben sarjadzó és fejlödö fajtákat
kezdtek termeszteni és a széles nyomtávolsággal rendelkezö traktorok használata
mellett 2,5-3,0 m-es sortávolságot alkalmaztak. A sorok szétnyitásával kedvezöt-
lenül alakultak a mikroklimatikus viszonyok és egyre nehezebb volt a m2-ként
szükséges termovesszószám beállítása. Ennek kovetkezményeként csökkent a
málna átlagos terméshozama.
Hazánkban napjainkban - figyelembe véve okológiai adottságainkat és a
termesztett fajták biológiai sajátosságait - a keskeny nyomtávolságú trakto­
rok alkalm azása mellett 1,80-2,00 m sortávolság és 0,50 m-es ültetési td-
távolság javasolható a kordonos málnaiiltetvényekben. Nagyobb erógépek
alkalm azása esetén a sortávolság 2,20 -2 ,4 0 m-re növelhetö és a totávolság
0 ,4 0 cm-re is csökkenthetö. Míg áruterm elo málnaiiltetvényekben Nagy-
Britanniában a fajták nôvekedési és sarjadzási erélyétol függöen 1,75-2,10 m
sor- és 0 ,6 0 -0 ,7 5 cm-es totávolságokat alkalmaznak (Turner, 1977), addig
az USA Csendes-óceáni partvidékén és Új-Zélandban, ahoi erös a fajták növe-
kedése a sortávolság 2,40-3,00 m, a totávolság 0 ,6 0 -0 ,9 0 m (Crandall, 1995).
A málnaiiltetvényekben gépi betakarítás esetén a minimális sortávolság 3,00 m.
8.2. Töves és sôvénymiivelés 81

8.2. Töves és sôvénymüvelés

A mâlnaültetvények müvelési rendszerének mâsik meghatârozô eleme, hogy

a nôvénysorolcon belül hogyan kezeljük a sarjakat és a termövesszöket. Ebböl a
szempontböl lcét alapvetö müvelési formât különböztethetünk meg, a töves és
sôvénymüvelést. Mindkét müvelési formânak tôbbféle vâltozata terjedt el, de ezelc
mindegyike az emlitett két alaptipusra vezethetô vissza.
A töves müvelés hazânkban a legrégibb müvelési möd a mâlnatermesztésben.
A 60-as évek elejéig hazânkban szinte kizârolag ezt allcalmaztâlc a Nagymarosi
tâjfajta termesztése mellett a szük sortâvolsâgü ültetvényekben. A töves mü-
velésnél csalc az eredeti ültetési hely körül hagyjâk meg a fejlödö sarjakat és a
két tö között talajmüvelés sorân rendszeresen eltâvolitjâk azokat. Csak ilyen
médon, m esterségesen tarthato fenn egyedileg a töves müvelés. A töves mü-
veléshez 0,7-1,0 m tôtâvolsâgra szükséges ültetni a mâlnât. A kezdeti években
25-30 cm-es, majd a negyedik évtôl kezdödöen 3 0-50 cm-es âtmérojü körben
hagyjuk meg a talajböl elötörö tö- és gyôkérsarjakat.
A töves müvelést a gyôkérsarjképzodés idoszakâban csak âllandô beavatko-
zâssal lehet fenntartani. Ez a többször ismétlodô müvelet nagyon munkaigé-
nyes beavatkozâs. A töves müvelés elterjedtebb a gyalogmüvelésnél és a karos
tâmaszrendszer mellett alkalmazzâk leggyakrabban. Az ültetés elso és mâsodik
évében minden mâlnaültetvényben tôbbé-kevésbé a töves müvelés valösul meg,
mert a sarjak között a tôsarjak az uralkodok. A töves müvelés a kiskertek ideâlis
müvelési formâja, mert a termövesszök és a sarjak a tö körül körkörösen, egyen-
letesen helyezkednek el, kedvezö megvilâgitâsban és a talaj beârnyékoltsâga is
a legjobb.
A sôvénymüvelést korszerü mâlnamüvelési rendszernek tekintjük. Az âru-
termelö széles soros telepitésekben âltalânosan alkalmazzâk vilâgszerte. Ennél,
mivel egyedileg nem kezeljük a tövelcet, sürübb tôtâvolsâg is alkalmazhatö.
A sôvénymüvelésnél a totâvolsâgâtôl függôen a mâsodik vagy a harmadik évtôl
alalcul Ici a sorokban az összefüggö sôvényfal. A nôvénysorokban talajmüvelés-
sel nem tâvolitjuk el a fejlödö sarjakat, majd csak a sarjvâlogatâs és metszés
alkalmâval.
A mâlnasôvény szélessége a sarjak kiindulâsânâl a talaj felszinén mérve 30-40
cm-nél szélesebb ne legyen. Az ültetvény elsô és mâsodik évében a sôvényfal szé­
lessége a talajfelszinen rendszerint nem haladja meg a 20-30 cm-t. Az emlitett
sâvon lcivül nôtt sarjakat géppel tâvolitjuk el. Az idôsebb mâlnaültetvényekben
sem hagyjunk 40 cm-nél szélesebb sôvénysâvokat, mert a széles és sürü sorok­
ban a sarjak fejletlenek maradnak, a sorolc elgyomosodhatnak, nehezebb lesz az
âpolâs, foleg a szüret.
82 8. A málnaültetvények müvelési rendszerei

A málnaültetvények keskeny falú, sovénymüvelése kónnyebb és gazdaságo-

sabb. Idósebb ültetvényben alkalmazásánalc további elónye, hogy a sorban szeb-
ben fejlett gyókérsarjakkal kónnyebb az ültetvény felújulása. A sóvénymüvelés
hátránya, hogy a sarjak és a termovesszók egyedi kótózése jelentós munkatóbb-
letet igényel.

8.3. Támaszrendszer nélküli és támaszrendszer

melletti termesztés

A málna müvelési rendszerének harmadik fontos eleme a támaszrendszer mel­

letti és a tám aszrendszer nélküli termesztés. A tám aszrendszer nélküli vagy
gyalogmüvelésnek hazánkban régi hagyományai vannalc, hiszen az 50-es évek
végéig gyakorlatilag uralkodó müvelési forma volt. A Dunakanyarban és az ország
néhány más vidékén szórványosan még ma is megtalálható. Gyalogmüvelés csak
merev szárú fajtáknál alkalmazható. A hagyományos gyalogmüvelésben a rovidre
visszavágott termovesszók szabadon állnak, a fejlódó gyümólcsók tómege alatt
lehajlanak, akadályozzák az ápolási munkákat. A termovesszók nagyarányú visz-
szam etszése és a lehajló termóhajtások károsodása miatt jelentós terméshozam
csokkenés kóvetkezik be.
A támaszrendszer nélküli termesztés sajátos változata az ún. sátoros gyalog­
müvelés (11. ábra). A tóvesen müvelt, merev szárú málnafajták 5-6 termóvesszójét
2-3 helyen ósszelcótik, majd 80-120 cm magasan visszavágják. Az így osszekótótt
termovesszók viszonylag jól megtartják egymást. Külfóldón a gyalogmüvelésnek
olyan formája is elterjedt, hogy a szomszédos málnatóvekvesszóit a sorok irányá-
ban lehajlítva ívesen ósszekótik - óntámaszt képezve.
A málnaültetvények támaszrendszere lehet karós vagy kordonos. Karós tá-
maszrendszert elsósorban a tóves müvelésü kisüzemi ültetvényekben alkalmaz-
zák. Legjobban bevált az akácfából készült és tartósított 180-200 cm hosszúságú
szólókaró, de a müanyag csóból lcialakított karó is allcalmas támasztékul. A karót
ültetés után az uralkodó szél felól 10-15 cm-es távolságban helyezzük el az elülte-
tett csemetétól. Az új sarjakat csak a letermett vesszók eltávolítása után kótózik
lazán a karóhoz (12. ábra).
A széles soros málnaültetvények lcorszerü támaszrendszerének a huzalos vagy
kordonos támaszrendszer tekinthetó. A támaszrendszer a málnanovény által csak
minimális igénybevételnek van kitéve és élettartamát is csak 7-8 évre szükséges
méretezni. A málnaültetvényben ezért nem célszerü erós, kóltséges támaszrend-
szert építeni. Legelterjedtebb a faoszlopos és horganyzott huzalos támaszrend-
8.3. Támaszrendszer nélküli és támaszrendszer melletti termesztés 83

szer (22. színes kép). A huzalos támberendezéshez az akácfa tartóoszlopokat

8-10 m távolságra helyezik el egymástól a sorban. Ezek az akácoszlopok 220-240
cm hosszúságúak, 12-18 cm átmérójüek. Kérgüktol meg kell tisztítani és korha-
dás ellen kezelni szükséges. A tartóoszlopok 30-60 cm-re kerüljenek a talajba.
A végoszlopok hosszabbak és 50-60 fokos szögben kifelé dölnek, betontuskóval
vagy bonomit csigával rogzítik. Az oszlopokon, egymás felett feszítik ki egye-
sével vagy leggyakrabban párosával a huzalokat. Az alsó huzalt vagy huzalpárt
7 0 -8 0 cm-es, míg a felsót 120-140 cm-es magasságban feszítik ki. Eros nôvésü
málnaültetvényekben gyakran még harmadik, egyesével vezetett huzalt is alkal-
maznak 150-160 cm-es magasságban, s a fejlett termövesszöket visszametszés
után, ahhoz rogzítik.
84 8. A málnaültetvények müvelési rendszerei

12. á b r a
Karós
támaszrendszer

A kordonos támaszrendszer huzalozásához 2,0-2,5 mm átmérójü horganyzott

huzalt célszerü használni, mert a rozsdásodó. huzal a leggondosabb kotozés mel-
lett is károsítja a termövesszöket. Használhatók a megfelelö szakítószilárdsá-
gú müanyag huzalok is. A kéthuzalos és a kettös ikerhuzalos támaszrendszer a
legelterjedtebb. Az alsó huzalpár között legalább 20-30 cm-es távolság legyen,
hogy a sarjak bevezetésük után lazán helyezkedhessenek el a ritkítómetszésig.
A huzaltávolságot a tartóoszlopok között merevítolécekkel lehet tartani (13. ábra).
A ritkítómetszés után a felsö huzalpár müanyag vagy fém rögzitökapcsokkal ösz-
szezárható.
8.4. Váltómíivelés 85

13. á b r a . Ikerhuzalos támaszrendszer felépítése a végoszlopok rogzítésének

lehetoségével

A kordonos támaszrendszer számos változata alakult ki a világon, amelynek lé-

nyege, hogy a huzalok különbözö elhelyezési módjaival oldják meg a sarjak és a
termovesszók térbeli szétválasztását (Kollányi, 1990).

8.4. Váltómíivelés

Különleges és nem is elterjedt müvelési formája a málnatermesztésnek az ún.

váltómíivelés. Ennek lényege, hogy az ültetvényben az egyik évben csak a termó-
vesszók, a másik évben csak a sarjak maradnak, ezért szakaszos vagy kétéves ter-
mesztési módnak is nevezik. Az ültetvények a váltómíivelés alkalmazása mellett
minden második évben teremnek. A termés évében a sarjakat el kell távolítani,
így kónnyebb és hatékonyabb lesz a nóvényvédelem és a betakarítás. A málna-
ültetvényelc váltómíívelése bár sok elónnyel rendelkezik, de a terméshozásból
kimaradó évek miatt az átlagos hozamok alacsonyak maradnak (Kollányi, 1990).
86 8. A málnaültetvények muvelési rendszerei

8.5. Málnatermesztés a sarjakon

14. ábra. Sarjakon tôrténo málnatermesztés müvelési rendszere a támaszrendszer mére-

tezésének feltüntetésésével
a) Támaszrendszer felépítése, a fa vagy fém keretekre szegfühálót helyeznek
b) Lombhullás után a talaj felszínén minden vesszöt lemetszenek
c) A sarjak a háló nyílásain átnove kôtôzés nélkül megtartják magukat
8.5. Málnatermesztés a sarjakon 87

Az utóbbi évtizedben világszerte egyre népszerübb a sarjakon tórténó málnater­

mesztés, amikor csak zóld hajtások termését szüretelik le. Ósszel a lombhullás
után a fold feletti hajtásrendszer minden elemét eltávolítják és így minden évben
csak zóld sarjak teremnek (14. ábra). Ezért nevezhetik e módszert egyéves müve-
lésnek is. Alkalmazásával nóvelhetó a málna szüreti, értékesítési és feldolgozási
idószaka. Ez külónosen fontos a város kózeli „szedd magad” értékesítési forma
alkalmazása esetén. További elónye a sarjakon tórténó termesztésnelc, hogy leegy-
szerüsíti vagy hatékonyabbá teszi az ültetvény ápolását, külónosen a nóvényvé-
delmet. Gépesíthetó a metszés, kiküszóbólhetó a termóvesszók fagykárosodása.
Egyszerübb, egy huzalpárból álló támaszrendszert igényel. E termesztési mód
további terjedése várható, ha a jelenleginél nagvobb hozamú és támaszrendszert
nem igényló fajtákat állítanak eló.
 89

9. A mälna telepitese

A mälna termöhelyenek megvälasztäsänäl vegyük figyelembe a 3.2., a 4.1 es a

4.4. fejezetekben közölt ismeretelcet. Nem alkalmas mälnaültetveny letesitesere
a szamöca, mälna, szeder, burgonya, paradicsom es paprika termesztesevel hasz-
nositott teriilet 4-5 evig. Ugyancsalc nem javasolhatök telepitesre közvetlenül
az erdöirtäsok, legelö- es retfeltöresek területe sein, mert kärtevöklcel es evelö
gyomokkal fertözöttek.
A mälnaültetvenyek termöhelyenek megvälasztäsa es a talaj elökeszitese a
telepites elött 1-2 evvel esedekes. Ez idö alatt több kedvezötlen talajtulajdonsä-
got lehet korrigalni. A talaj szervesanyag-gazdälkodäsänak javitäsa erdekeben
indolcolt lehet melyen gyökerezö zöldträgyanövenyeket termeszteni. A talajvizs-
gälatok alapjän rendszerint szükseg van a 0 -4 0 vagy a 0-30 cm-es talajretegre
szämitott foszfor- es käliumfeltöltesre. Ugyancsak elengedhetetlennek tartjuk
hektäronkent 6 0 -1 0 0 1 szerves tragya bedolgozäsät is. Ilyen nagy adagü szerves-
trägyazas mellett a tartalekolö foszfor es kälium müträgya-szükseglet lenyegesen
kisebb lesz. A szerves es müträgya az elövetemeny talaj-elökeszitese alkalmäval
is kijuttathatölc.
Amennyiben a mälnaültetveny talajäban a vizben mert pH-ertek 5,5 alatti,
akkor m eszezes feltetlenül szükseges, 5,7-6,0 pH-ertekig. Ha talaj magnezi-
um ellätottsäga nem kedvezö, akkor dolomit-meszköpor hasznälatät ajänljäk
(Crandall, 1995). Lügos kemhatäsü talajokon a pH-ertek kenpor hasznälatäval
csökkenthetö.
A fonalfereggel fertözött talajokon talajfertötlenitest nyär vegen, kora összel
vegezzük, amikor a talaj mersekelten nedves es a talaj hömerseklete 13-18 °C-ot
meg eleri. Kora tavasszal ültetes elött nem vegezhetö eredmenyes talajfertötle-
nites, mert a talaj tül nedves es a hömerseklete alacsony (Crandall, 1995). A ta-
lajfertötlenitesre vonatkozö reszletes tudnivalök a 4.3. fejezetben talälhatök.
A mälna telepitesere kijelölt terület talajät elegseges 35-40 cm melyen meg-
forgatni. Az alatta levö kötött talajreteget celszerü az ekere szerelt altalajlazitöval
ättörni es vizäteresztöve tenni.
A talajforgatäs es äz ültetes között, különösen müträgyäzäs es m eszezes
eseten 6 -8 het teljen el. Ez azt jelenti, hogy öszi ültetes eseten a talajforga-
tässal augusztus vegere-szeptember közepere vegezni keil. Az ültetes idejere a
magäg}dcesziteshez hasonlö minösegü talajfelszint keil teremteni.
A termesztett mälnafajtäk öntermekenyülöek, ezert porzöfajta nelkül ültethe-
tök. A különbözö eresi idejü es minösegü fajtäkat külön täbläba keil elhelyezni.
90 9. A mälna telepitese

A täbläk nagysägät, a sorok hosszät es azok iränyät gondosan keil meghatärozni.

Amennyiben lehetseges, ügy a sorok E-D-i iränyü elhelyezese a legkedvezobb
a fenykihasznäläs es az egyenletes gyümölcsminöseg szempontjäböl. Lankäs
területen az eröziö veszelye miatt a sorokat lehetöleg a lejtöre keresztiränyban
vezessük. Termeszetesen a rendelkezesre ällö terület alakja, elsösorban annak
hosszanti oldala gyakran meghatärozza a sorok lehetseges iränyät.
Kezi betakaritäs eseten a parcelläk hossza 90-100 m-nel nagyobb ne legyen,
mert a leszüretelt gyümölcs minösege es a szüret hatekonysäga csökken. A szom-
szedos täbläk között 5-6 m-es keresztutakat tervezzünk. Gepi betakaritäsnäl a
szüretelögep teljesitmenye hatärozza meg a täbla hosszüsägät, amely többszö-
röse is lehet a kezi betakaritäsnäl javasoltakhoz kepest.
Hazänkban a mälna telepitesenek legkedvezobb iddszaka az ösz, Oktober mä-
sodilc feie es november elsö feie közötti idöszak. Ekkor a talaj rendszerint kellöen
nedves es meleg is meg ahhoz, hogy a begyökeresedes es a järulekos rügyek fej-
lödese meg a fagyok beälltäig meginduljon. Ältaläban minel koräbban ültetünk,
annäl több es fejlettebbek lesznek az elsö evben fejlödött sarjak. A megkesett
talaj-elökeszites vagy tülzottan nedves talajviszonyok eseten halasszuk tavaszra
a telepitest. Tavasszal, mihelyt felszäradt es felmelegedetta talaj, azonnal ültetni
keil. A tavaszi ültetes sokkal nagyobb gondossägot es äpoläst igenyel, mert a
korän fejlödesnek indult helyettesitö rügyek es hajszälgyökerek rendkivül se-
rülekenyek lesznek.
Ültetes elött a vermelöböl kiszedett sarjkötegeket, mivel meg a gondos täro-
läs mellett is veszitenek viztartalmukböl, celszem nehäny örära vizbe äztatni.
A sarjakrol csak a serült es a tül hosszü gyökereket vägjuk vissza, de a gyökerzet
többseget erintetlenül hagyjuk. A mälna ültethetö lcezzel, füroval, ekevel nyi-
tott baräzdäkba es csemeteültetö geppel egyaränt. Kezi ültetesnel äsöval 25-30
cm mely gödröt äsunk, amelyben a sarjat olyan melyen ültetjük, mint amilyen
melyen az anyatelepen volt. Ha sekelyen ültetjük a sarjakat, akkor a gyökerzet
kiszäradhat, melyebb ültetesnel a gyökerzet es a rügyek elpusztulnak, beful-
ladnak. Ügyelni keil, hogy a talajtömöritest vegzö taposäsnäl a gyökertörzsön
elhelyezkedö helyettesitö rügyek le ne törjenek.
A mälna ülteteset vegezhetjük ekevel kihüzott baräzdäkban, 20 cm melysegü
furökkal keszitett lyukakba es különbözö tipusü csemeteültetö geppel. Öszi ülte­
tesnel csak kivetelesen, de tavaszi ültetesnel rendszerint szükseges a beöntözes
a megeredeshez. Az összel elültetett sarjak 10-15 cm magassägü felkupacoläsa
szükseges, amely a kiszäradästöl es a nagyobb lehüles eilen vedelmet nyüjt.
A kora tavaszi ültetes eseten is ajänlatos enyhe, nehäny cm-es laza fellcupacoläs.
Ültetes utän a kupacok magassägäban vägjuk vissza az elültetett sarjak vesz-
szöit. Ez öszi ültetesnel 15-20 cm, tavaszi ültetesnel 5-10 cm talajfelszin feletti
m agassägot jelent. A kupacok lcesö tavaszi lebontäsa es az elsö tösarjak megje-
 91

lenése után a vesszócsonknak a talajfelszín közeli teljes eltávolítása indokolt,

nehogy az oldalrügyeiböl a termóhajtások fejlödjenek. Az elültetett gyôkérsarjak
vesszeinek minél rövidebb visszavágása szükséges, mert az elsö évben a sarjak
képzodésére és fejlodésére stimuláló hatással van.
 93

10. A málnaültetvény ápolása

10.1. A termöfelület szabályozása

Az elültetett gyokérsarjból a málna teljes termöfelülete a 2. év ószére alakul ki

a 15. ábrán feltüntetett módon. Az egyszer termo málnafajták elsó termésüket a
2. évben hozzák az elözö évben képzodott 1-2 termövesszöböl.

15. á b ra . A málna termöfelület kialakulásának folyamata az ültetéstol

a második év végéig

A málna biológiai sajátossága, hogy fold feletti hajtásrendszere évente megújul.

A termövesszök nôvekedésüket gyakorlatilag sem hosszúságban, sem átméroben
94 10. A málnaültetvény ápolása

nem folytatják. Feladatuk tósarjak és a termóhajtások, rajtuk virágok és gyümól-

csolc képzése, s a második év végére fokozatosan el is pusztulnak.
A málna fold feletti hajtásrendszere egyszerü felépítésü és gondos ápolás ese-
tén kónnyen áttekinthetó. A termófelület szabályozása a hajtásrendszer egyes
ósszetevóinek (gyókérsarj, tósarj, termóvesszó és a rajta elhelyezkedó rügyek
minósége) és azok szerepének ismeretein alapul (lásd az 1. ábra). A piros málna-
fajták tóbbsége a termóévekben bóségesen képez sarjakat. Annak ellenére, hogy
a sorkózókból gyókérsarj akat rendszeresen eltávolítjuk, de ezen kívül a málnaso-
rok viszonylag szük sávjában is bóségesen fejlódó sarjak és termóvesszók számát
korlátozni szükséges.
A málnának a hajtásrendszer sajátosságaiból eredóen külón alakító metszé-
se nincsen. Az elültetett gyókérsarjakat 6-10 cm-re a talajfelszín felett minden
esetben vissza kell vágni. Gyakori hiba, hogy ültetés után a 30-40 cm hosszúságú
vesszórészt nem metszik vissza, amelynek kovetkezményeképpen azok oldal-
rügyeiból termóhajtások fejlódhetnek. Ilyen esetben a lcelló gyókérzettel nem
rendelkezó elültetett málnanóvények energiájukat a gyümólcsképzésre fordítják,
ezért az új tósarjak képzódése és fejlódése visszamarad. A levágott vesszórészt a
málnató mellé a talajba szúrjuk a sorok jelzése céljából, nehogy a talajból fejlódó
sarjak a müvelés során károsodjanak.

10.1.1. Sarjválogatás

A málna fold feletti hajtásrendszerének szabályozása a sarjak ritkításával kez-

dódik. A tóves müvelés esetén a tóvek kózótt ugyanúgy, mint a sorkózókból el
kell távolítani a fejlódó sarjakat, amikor azok a 10-15 cm-es m agasságot elérték.
Kiskertekben még sóvénymüvelés esetén is célszerü a sarjakat megválogatni,
amikor azok a 2 0 -30 cm-es m agasságot elérték, folyóméterenként lehetóleg
kedvezó eloszlásban 12-15 db-ot hagyva meg. Amennyiben a sarjak száma le-
hetóvé teszi, úgy a termóvesszók tósarjai kózül csak egy-egy maradjon. A sarj­
válogatás kedvezóbb feltételelcet teremt a megmaradt sarjak és a term óhajtá­
sok fejlódéséhez és a ritkább nóvényállomány csókkenti a gombás betegségek
fertózési lehetóségeit.

10.1.2. Az elsó sarjnemzedék eltávolftása

A málnaültetvények termófelület-szabályozásának világszerte terjedó módsze-

re az elsó sarjnemzedék eltávolítása a sorokból 20-25 cm-es sarjhosszúságnál
(23. színes kép). Az elsó sarjnemzedék tavaszi eltávolításának lehetósége azon
10.1. A termöfelület szabälyozäsa 95

alapul, hogy a mälna gyökerzete kepes meg üjabb sarjnemzedek kepzesere es

kifejlesztesere. Az elsö sarjak eltävolitäsänak szämos elönye van (Norton 1980,
Crandall-Daubeny 1990, Crandall 1995). Az egyik legfontosabb, hogy szabälyoz-
hatö es csökkenthetö a sarjak növekedese. Az elsö sarjnemzedek eltävolitäsa
3-4 hettel keslelteti a sarjak növekedeset, s a mäsodik sarjnemzedekböl fejlö-
dött termövesszök alacsonyabbalc es vekonyabbak lesznek, kevesbe fertözödnek
a gombas betegsegektöl es a vesszöszünyog kärteteletöl. A sarjnövekedes idöbeli
korlätozäsa lcedvezöbb felteteleket teremt a termöhajtäsok szämära, mert a viz- es
täpanyag-felhasznäläsban a sarjak es a termöhajtasok közötti versenyhelyzet mi-
nimälisra csökken (Crandall, 1995). Ennek hatasara a termöhajtasok fejlettebbek
lesznek, nö a termövesszönkenti termeshozam es a gyümölcsök ätlagtömege.
A kesleltetett sarjfejlödest azt eredmenyezi, hogy az üj sarjak nem akadälyozzäk
a gyümölcsök eszrevehetöseget es a betakaritäsät, amelynek következteben je-
lentösen növekszika kezi esgepi betakaritäs hatekonysäga.
Az elsö sarjnemzedek eltavolitäsa erös növekedesü fajtänal különösen öntö-
zes mellett jelentös, 30-50% -os hozamnövelö hatäsü is lehet (Norton, 1980).
Hazänkban öntözetlen viszonyok lcözött Kollanyi (1990) 10-20%-os termesnö-
vekedest ert el.
Öntözes mellett nagyon erös sarjadzökepesseg es sarjnövekedes eseten, szük-
segesse valhat a sarjak masodszori eltävolitäsa is ugyanolyan fejlettsegben, mint
elsö alkalommal. A sarjak harmadik nemzedelcenek fejlödese meg jelentöseb-
ben visszamarad, ezert mär kockäzatos lehet a sarjak ket elsö nemzedekenek
eltävolitäsa.
Az elsö sarjnemzedek eltävolithatö kezzel, amilcor a fiatal sarjak kitephetök
vagy a talaj felszinen kiväghatök es perzselö hatäsü vegyszerrel is kezelhetö.
Az USA-ban es Angliäban a 80-as evek vegeig erre a celra az erösen merge-
zö Dinosebet (2-sec-butil-4,6-dinitrofenol hatöanyag) hasznältak, de ma mär
környezetvedelmi elöiräsok miatt nem alkalmazhatjäk. Egyes szerek, mint pl.
a Region, Metoxuron csak reszleges sarjpusztuläst hoztak a gyakorlatban.
Hazänkban csak nehäny ärutermelö mälnaültetvenyben alkalmaztäk eddig
eredmenyesen az elsö sarjnemzedek eltävolitäsänak mödszeret. A mödszer csak
erös növekedesü es sarjadzökepessegü mälnafajtänäl, valamint ültetvenyekben
alkalmazhatö, ahoi a növekedes korlätozäsära elönyös (Kollänyi, 1990). A möd­
szer alkalmazhatösägänak biztonsägät az öntözhetöseg jelentösen növeli. Szel-
sösegre hajlamos klimatikus viszonyaink mellett öntözes nelkül m äraz elsö , ön­
tözes eseten a mäsodik sarjnemzedekenek eltävolitäsa is kockäzatos beavatkozäs
lehet. Celszerü a mödszer leis területen törtenö elözetes kipröbäläsa.
96 10. A málnaültetvény ápolása

10.1.3. A málnaültetvény metszése

A málnaültetvényekben a metszés három munkafolyamatot ólel fel, (1) a leter-

mett vesszók eltávolítását, (2) az új sarjak ritkítását és a (3) a termóvesszók visz-
szametszését.
Kísérleti eredmények szerint a málnaültetvény vegetatív teljesítménye és a ter-
méshozam kózótti kedvezó egyensúly megteremtéséhez hektáronként 50-60 ezer
termóvesszó meghagyása szükséges (16. ábra és 16. táblázat). Sóvénymüvelés-
nél folyóméterenként 10-15 db, tóves müvelésnél 5-8 db termóvesszónél tobb
tovenként nem hagyható meg átlagosan (Turner 1977, Kollányi 1990, Crandall
1995). A termóvesszók száma jelentós mértékben függ még a termesztett fajta
sarjadzóképességétól, az ültetvény korától és a talaj víz- és tápanyag-szolgáltató
képességétól.

16. á b r a
A termóvesszók
számának
korlátozása
szükséges
a sorban ültetett
málnánál
(Foto: Papp János)
10.1. A termöfelület szabályozása 97

16. táblázat. A ritldtáskor meghagyható termóvesszók száma (5 db/m 2 alapján)

(Kollányi, 1968)

Vesszó
Sor- és tótávolság
(cm)
db/tó db/fm

100 X 100 5 -

120 X 80 5 -

150 X 70 5 7-8

180 X 60 5-6 9

200 X 50 5 10

240 X 40 5 12

Ritkító m etszés
A málna ritkító metszésének legkedvezóbb idószaka közvetlenül a szüret után
van, amikor a letermett vesszók eltávolításával összekötjük a sarjak kiritkítását.
Eloszöraz összes letermett vesszót metsszük ki a talaj felszínén, majd az új sarjak
lcöziil a sérülteket, a betegeket és a fejletleneket távolítjuk el. Idósebb ültetvények-
ben 4-5. évtól kezdódóen a ritkító metszés során elónyben célszerü részesíteni a
gyókérsarjakat a tósarjakkal szemben. A tósarjak és a gyókérsarjak megkülönböz-
tetésére leginkább az elözö évi termóvesszó-maradványok szolgálnak.
A málna ritkító metszését a sarjak támaszrendszerhez tórténó rógzítése kóveti,
amely után kónnyebben elvégezhetó a szüret utáni talajmunka és a nóvényvé-
delem . Az eltávolított nyesedéket a sorközökbol kihordva el kell égetni, mivel a
lemetszett részelc valamilyen mértékben fertózóttek lehetnek.
A jó kondíciójú málnaültetvényekben a sarjak, illetve a termóvesszók hossza
eléri vagy meghaladja a 2 0 0 cm-t. A visszametszetlen termóvesszók lehajlanak,
akadályozzák az ápolást. A termóvesszók csúcsi részén róvidek az ízkózók, ke-
vésbé fejlettek a rügyek. Ezekból a rügyekból fejlódótt term óhajtások róvidek,
rajtuk kevés virágú fürtók képzódnek. A gyümölcsök mérete is lényegesen ki-
sebb a termóvesszók csúcsa kózelében. A termóvesszók kózépsó harmadában
elhelyezkedó rügyek a legfejlettebbek, ezek tóbbsége ki is hajt, míg a term ó­
vesszók csúcsán levóknek m indóssze csak 5-15%-a. A termóvesszók alsó részén
található 5-10 rügy rendszerint alva marad (Kollányi, 1975).
98 10. A malnaultetveny apolasa

A te rm o v e ssz o k v issz a m e tsz e se

Az eddigi kiserleti eredmenyek es gyakorlati tapasztalatok alapjan a malna
termovesszoit vissza kell metszeni, mert a visszametszes hatasara no a megma-
radt riigyek kihajtasi %-a, a furtonkenti viragok es gyiimolcsolc szama, valamint
az atlagos gyumolcstomeg (17. es 18. tablazat).

17. tablazat. A visszametszes hatasa a ’Mailing Promise’ malnafajta

teljesitmenyere (Papp Janos, 1984)

A
Vizsgalt tenyezok Visszametszetlen visszametszetlen
kontroll Visszametszett
%-aban

Termesmennyiseg,
g/termovesszo 153,3 177,3 115,6

A termovesszok hossza, cm 231,1 170,0 73,5

Az elso termohajtas a talaj

felszinetol, cm 48,0 31,9 66,4

A termohajtasok atlagos
hossza, cm 18,1 24,1 133,1

Termohajtasonkent
7,9 10,1 127,8
kifejlodott viragok szama, db

A leszuretelt termes, % 100,0 100,0

ebbol a szuret elso harmadaban 7,8 8,6

masodik harmadaban 64,4 59,0

harmadik harmadaban 27,8 32,4

18. tablazat. A termovesszok visszametszesesnek hatasa

a gyiimolcs tomegere (g) (Kollanyi, 1975)

Visszametszes Levagott resz Bogyo tomege (1971-73)

magassaga (cm) (%) (g)

Kontroll 2,6

160 5 2,8

140 5-10 2,9

10.1. A termofelület szabályozása 99

Visszametszés Levágott rész Bogyó tómege (1971-73)

magassága (cm) (%) (g)

120 1 0 -2 0 3,1

100 2 0 -30 3 ,3

80 3 0 -4 5 3 ,5

A jól fejlett termóvesszóket 150-170 cm magasságban célszerü visszavágni, mert

az ilyen mértékü visszametszésnek jelentós elónyei vannak (17. ábra). A szüret
hatékonysága szempontjából is ez a kedvezó magasság. Amennyiben a termó-
vesszók gyengén fejlettek és nem érik el a kívánt hosszúságot, a csúcsi részük
15-20 cm-re tórténó visszavágása akkor is indolcolt. A gyalogmüvelésnél, hogy
a termóvesszók támasz nélkül is megtarthassák a termóhajtásokat, 80-120 cm
kozótti visszametszésük indokolt.

17. ábra. Visszametszett ’Mailing Exploit’ termóvesszók rügyfakadása után Nagyrédén

(Foto: Papp János)
100 10. A málnaültetvény ápolása

A termövesszök visszavágása mértékének m eghatározásánál a támaszrend-

szer m agasságát is figyelembe keli venni, mert a visszavágott termövesszö csak
10-15 cm-rel haladhatja meg a tám aszrendszerhez rogzítés helyét. Ellenkezö
esetben a f'ejlödö gyüm ölcsök tömege alatt a kôtôzés helyén a termövesszö
letörik.
A m álna term övesszöinek visszam etszését lombhullástól a rügyfakadásig
végezhetjük, de hazai vizsgálatok szerint minél korábban torténik, annál ked-
vezôbb lesz a hatása az újabb virágok kialakulására és a m egm aradt riigyek
kihajtására (Kollányi, 1990). A termövesszöket még a visszam etszésük elött
m agánosan vagy csoportosan a tám aszrendszerhez keil kötözni.
A lcordonos tám aszrendszer mellett a termövesszök egyenlö távolságra tör-
ténô egyedi rogzítése a legkedvezöbb, de 3-5 termövesszö csoportos megkôtése
is megfelelö (18. ábra). A leglényegesebb szempont, hogy a termövesszöket a
felsö huzalhoz szilárdan kössük meg.

18. á b ra . A málna termövesszök elhelyezésésnek és kôtôzésénk módjai huzalos

támrendzser mellett
10.2. Talajmüvelés 101

Az ósszel term o m áln afajták m etszése

Az ósszel termo málnafajták metszése, amennyiben a sarjakon és a termóvesz-
szókón is gyümólcsót termelünk, nem tér el alapvetóen az egyszer termo fajták-
nál a fentielcben részletezettektól. A külónbség csakannyi, hogy a termóvesszók
csúcsi, ósszel termett részét el kell távolítani rügyfakadásig. Napjainkban az áru-
termeló málnaültetvényekben az ósszel éró fajták esetében rendszerint csak a
sarjakról szüretelnek, ezért a metszése leegyszerüsódilc. Lombhullás után késó
ósszel vagy télen az ósszes termóvesszót a talaj felszínén eltávolítják. Ebben az
esetben minden évben csak a fejlódó sárjale alkotják a fóld feletti hajtásrendszert
a málnaültetvényben, így a metszés leegyszerüsódik (lásd a 14. ábra).
Az Egyesült Államokban termesztett bíbor- és fekete málna metszése jelen-
tósen eltér a piros málnafajtákétól, mert nyáron a sarjak visszacsípése (kb. 10 cm
csúcsi rész eltávolításával) 60-70 cm magasságban, télen meg elágazódott má-
sodrendüek visszavágása szükséges.

10.2. Talajmüvelés

A málnaültetvények talajmüvelése a gyomok irtását, a felesleges sarjak eltávolí-

tását, a talajnedvesség megórzését, a talaj lazítását, és a trágyafélék bedolgozását
szolgálja.
A málna talajmüvelését a gyókérzet sekély elhelyezlcedése nehezíti. A gyókérzet
elhelyezkedésének sajátosságai miatt a minimális talajmüvelés volna kívánatos a
málnaültetvényekben. Ennek ellenére biológiai és termesztéstechnológiai okok
miatt a talajmüvelési eljárások kombinációját alkalmazzák.
A málnaültetvények talajmüvelése nagymértékben függ a telepítés elótti talaj-
elókészítéstól, mert az éveló gyomoktól mentessé a terület biztonságosan csak
ekkor tehetó. Késóbb az éveló gyomok csak a sarjak és a gyókérzet jelentós káro-
sodásával irthatók.
A sorközök mechanikai talajmüvelése világszerte a legelterjedtebb talajmü­
velési eljárás. A telepítés évében a sorközök talajmüvelésének a gyomirtás a fó
feladata. Második évtól kezdódóen a gyomnovények mellett gyokérsarjak is nagy
számban jelennek meg, amelyek valójában gyomosító szerepet töltenek be. A sor-
közökben képzódótt gyokérsarjakat lehetóleg novekedésük kezdetén, legkésóbb
10-15 cm-es m agasságukig rendszeresen el kell távolítani. A tavaszi és nyár eleji
talajmüvelésnek nagy szerepe lehet a talaj nedvesség megórzésében, mert ebben
az idószakban intenzív a gyomosodás és a sarjak fejlódése. A szüret idején össze-
tömörödött talajt szüret után fel kell lazítani.
102 10. A mälnaültetveny äpoläsa

A mechanilcai talajmüveles melysege a mälnaültetvenyekben az 5-10 cm-t ne

haladja meg. A melyebb talajmüveles solc gyökeret elpusztit, amelynek vegered-
menye a termeshozam csökkenese. Különösen veszelyes a sorok közepvonalätöl
szämitott 3 0 -50 cm tävolsägon belül vegzett mely talajmüveles, mert ebben az
esetben az aktiv gyökerzet jelentös resze lcärosodik. A szüret idejen semmifele
talajmüvelest nem vegzünk a mälnaültetvenyekben. Szerencsere ebben az idö-
szakban rendszerint gyökersarjak sem fejlödnek es a gyomosodäs is minimälis.
Aruterm elö m älnaültetvenyekben a sorközöket kultivätorokkal es talaj-
marökkal müveljük. A talajmarökkal biztonsägosabb a müveles melysegenek
beällitäsa es a sarjalc eltävolitäsa, de munkäjänak minösege kötöttebb talajon
nagymertekben függ a talaj nedvessegetöl es rontja a talaj szerkezetet. A kulti-
vätorok hasznälata kedvezöbb a mälnaültetvenyekben, ezert celszerü elönyben
reszesiteni. A kultivätorok gerendelyen a kapatestek különbözo melysegben
ällithatök be, lehetöve teve a sorokhoz közelebbi területeken a sekelyebb mü-
velhetoseget (19/a. es 19/b. äbräk). A kultivätorok hasznälatänäl figyelembe
keil venni, hogy alkalmazäsukkal a sarjakat csalc 10 cm alatti m agassägig lehet
eredmenyesen eltävolitani.
Szeptember vegen-oktöberben ajänlatos az egesz evi äpoläs sorän nagyon
töm örödött talajt a sorközök közepen 3 0 -4 0 cm melysegben üzemeltetett
egyetlen szärnyas lazitötest alkalmazäsäval altalajlazitäsban reszesiteni. Az al-
talajlazitäs eredmenyesen akkor vegezhetö, amikor a talaj meg viszonylag szäraz
es meg marad idö a serült gyökerek regenerälödäsähoz (Candall, 1995).
Sövenymüvelesnel a mälnasorok gyomirtäsät kezi kapälässal es vegyszeres
gyomirtässal vegezhetjük. Az ärutermelö mälnaülteWenyekben a sorok vegyszeres
gyomirtäsa terjedt el, esetleg kiegeszitö kezi gyomirtässal. Kezi kapäläsnäl ügyelni
keil arra, hogy a mälnasorolcböl vagy a tövektöl ne hüzzuk ld a talajt. A mälnaso-
rokat celszerü az ültetveny elettartamän belül egy-ket alkalommal ldsse feltölteni.
A töves müvelesü mälnaültetvenyekben a tövelc fenntartäsät a mälnasarjak
tövek közötti eltävolitäsa teszi lehetöve. Ezt hazänkban rendszerint kezi kapä­
lässal vegzik. Eszak-Amerikäban, ahoi a tövek közötti tävolsäg nagyobb, speciälis
talajmüvelö eszközzel tävolitjäk el a tövek közül a sarjakat es a gyomokat.
A sorközök füvesitese a mälnatermesztesben nem terjedt el, mert egyreszt a mälna
a fütakaröval szemben viz- es täpanyag-hasznositäs szempontjäböl egyaränt häträ-
nyos helyzetben van, mäsreszt a sorközökben fejlödö sarjak kezelese nem tökeletes.
A talajtakaräs a mälna szämära ideälis talajmüvelesi möd. Alkalmazäsa azon-
ban költseges es nehezen kivitelezhetö, ezert csak kiskertekben jöhet szämitäs-
ba. Feleslegesse teszi a talajmüvelest, gyakorlatilag nem lesz talajtömörödes es
megörzi atalajnedvesseget. Eddigi megfigyelesekszerinta talajtakarässal csökken
a termövesszök gombäs megbetegedese es pusztuläsa. A legalkalmasabb takarö-
anyag a gyommagmentes es peneszmentes friss szalma, de durväbb ällomänyü
10.2. Talajmüvelés 103

száraz széna, faforgács és fürészpor is megfelel. A szalmatakarâs 15-20 cm Iegyen,

amely tômôrôdés után 5-10 cm réteget alkot. A terület egészét célszerü szalmâ-
val betakarni. A szalmatakarót a korhadásnak megfelelöen évente kiegésziteni
szükséges.

19/a. ábra
Simítóval
összekeapcsolt
kultivátor
a málnaültetvény
sorközeinek
talajmüvelésére
(Foto: Papp János)

19/b. ábra
A málnaültetvény
sorközeinek
kultivátorozása
Nagyrédén
(Foto: Papp János)
104 10. A malnaultetveny apolasa

10.3. Vegyszeres gyomirtas

A malnatermesztes csak akkor lehet sikeres, ha a gyomnovenyek elleni vedelce-

zeselcet elore megtervezziik es az alkalmazott gyomirtasi technologiakat folya-
matosan, agyomosodasi viszonyoktol fiiggoen allandoan karbantartjuk. A malna
gyomnovenyzetet a kiilonbozo termesztesi modok es az okologiai tenyezokon
tul az iiltetveny kora hatarozza meg. Fiatal iiltetvenyekre az egyeves gyomfajok
megjelenesenelc a tulsulya jellemzo.
A telepitest koveto idoszakban a malnasorolc es -sorkozok gyomviszonyaiban
es a gyomfajok boritasaban nines lciilonbseg. Mindket helyen az osszel csirazo
kora tavaszi attelelo novenyeken tul egeszen a tavasszal vagy a nyar elejen csirazo,
nyar vegen vagy osszel magot erlelo, ugynevezett nyarutoi egyevesek lcoze tartozo,
szamtalan magrol kelo egy- es ketsziku gyomnoveny elofordul.
Az evek mulasaval az iiltetvenyekben a sorok es a sorkozok gyomosodasa fo-
kozatosan elter egymastol. A sorokban megnovekszik a felarnyekot kedvelo es
a sorkozokhoz kepest tomodottebb talajt is elviselo gyomfajok szama. A sorok
gyomnovenyzetere legnagyobb hatasa azonban a vegyszeres gyomirtasnak van.
Rendszeres herbicides kezelesek lcovetkezteben nagymertekben felszaporodnak
az alkalmazott gyomirto szerekre ellenallo vagy rezisztens gyomfajok.
Mig a sorkozokben a rendszeres ugaroltatas miatt a szantofoldi gyomflora
valtozatlan dsszetetelben es boritassal megmarad, a sorokban az emlitett okolc
miatt a gyomboritas valtozatlansaga mellett a gyomfajok szamanak csokkenese
figyelheto meg. Kozepkoru iiltetvenyek soraiban folcozatosan megjelennek az
evelo egy- es ketsziku gyomnovenyek is. Szamuk, boritasuk az iiltetveny koranak
elorehaladtaval folcozatosan novekszik. Idos iiltetv^enyek eltarackosodasa mel­
lett megindul az ugynevezett ruderalis gyomolc felszaporodasa, es az eredetileg
szantofoldi gyomfloraval rendelkezo iiltetveny gyomnovenyzete parlagiva valik.
Malnaban vegyszeresen csak a sort - lehetoleg minel keskenyebb savban -
lcell kezelni. A sorkozoket allando ugaroltatassal vagy fuvesitessel, esetleg a helyi
flora kialakulasanak elosegitese erdekeben vegzett rendszeres kaszalassal tudjuk
gyommentesen tartani. A szervalasztaskor es a gyomirtasi technologiak kialaki-
tasakor az iiltetveny lcorat, a g>romosodas faji osszetetelet, valamint a herbicidek
kijuttathatosaganak idejet lcell figyelembe venni. jellemzo a malnara, hogy az
evelo ketsziku gyomnovenyeket az iiltetvenybol nem lehet lciirtani - az evelo
egyszikii gyomnovenyek elleni kezelesek is dragalc, lcoltsegeselc ezert az evelo
gyomfajolcat a telepites elott celszerii lciirtani (lasd: 4.2. fejezet).
Az alapkezeleselcre a malna nyugalmi idoszalcaban osszel vagy kora tavasszal
lceriilhet sor. Ebben a stadiumban a talajherbicidelc hasznalhatolc. A malna se-
lcelyen gyolceresedo noveny, ezert az alkalmazott gyomirto szerelc helyes meny-
10.3. Vegyszeres gyomirtas 105

nyisegenek megallapitasara iigyelni kell. A gyomirto szereket a hatasspektrum

szelesitese erdekeben kombinacioban celszeru alkalmazni.
A gyomirtoszer-dozisok mindig egy hektar teljes feliiletere vannak megadva,
igy sorkezeleseknel a sorok hosszanak es a sorok permetezendo teriiletszeles-
segenek a figyelembevetelevel kell a kijuttatando mennyisegeket es a permetle-
sziiksegletet meghatarozni.
A levelen at felszivodo keszitmenyek a kulturnovenyen fitotoxikus tiineteket
okoznak, amit mindig szem elott kell tartani, tovabba malna eseteben a sarjhaj-
tasok egy reszere a kovetkezo evi termes miatt sziikseg van, ezert a vegetacios ido-
szakban a ketszikii g^^omnovenyekre is hato, levelen at (is) felszivodo herbicideket
csak lcello odafigyelessel alkalmazzuk. Ha ilyen keszitmenyek valamelyikenek
hasznalata mellett dontiink, aklcor a gyomirtasnal csak olyan szoroberendezessel
permetezziink, amelynekvedoburkolatavan, ami megakadalyozza, hogyaz eset-
leg karos permetle a malna zold szarara vagy leveleire jusson.
Telepites utan, ket eves lcorig kora tavasszal a malnaban csak az S-metolaklor
(Dual 960 EC) vagy a pendimetalin hatoanyagu szerek (Stomp 330, Pendigan
330 EC, Stomp Super) juttathatok ki, amelyek koziil az S-metolaklor elsosorban
a magrol lcelo egyszikueket kontrollalja, mig a pendimetalin hatasa - megfelelo
csapadek es szervesanyag-mentes talajfelszin eseten - cinalloan is kielegito lehet
a magrol kelo fajok ellen.
Masodik eves kortol a malna gyokerzete mar fejlettebb, ezert az elobb emlitett
keszitmenyek mellett kora tavasszal, vagy esetleg az iiltetveny korai fakadasa mi­
att mar keso osszel a gyomok csirazasat megelozoen, ill. a mechanikai sortisztitas
utan a napropamid (Devrinol 45F) is kijuttathato elsosorban szinten a magrol
kelo fufelek irtasara. Az egyeves ketszikuek elleni hatas kiegeszitese celjabol un.
hatosagi eseti engedellyel, feltetelesen, iranyitott permetezessel kora tavasszal
alkalmazhatok a lenacil (Venzar), vagy linuron (Afalon Dispersion) hatoanyagu
herbicidek.
A malna vegetacios idoszakaban viszonylag nagyobb biztonsaggal csak a fufele
g}romok ellen lehetne vedekezni un. szelektivgraminicidekkel, jelenlegazonban
egyetlen keszitmeny sem rendelkezik felhasznalasi engedellyel malnara, ezert
hatosagi eseti engedellyel es oszi (szeptember vegi) ldjuttatasra elmeletileg szoba
johet a szamocaban engedellyel rendelkezo propaquizafop (Agil 100 EC, Paladin).
A malna gyomirtasara alkalmazhato keszitmenyeketa 19. tablazat foglalja ossze.
106 10. A málnaültetvény ápolása

19. táblázat. A málna gyomirtására alkalmazható gyomirtó szerek

M árkanév Hatóanyag Dózis EE EK ÉE ÉK FK

Telepítés után (2 éves kor elö tt)

1
Dual Gold 960 EC S-m etolaklór 1,4-1,6 l/ha III.

Tender S-m etolaklór 1,44,6 I/ha III.

Stom p 330 III.

pendim etalin 4,0-6,0 l/ha
«1
Pendigan 330 EC pendim etalin 4,0-6,0 l/ha III.
A;
Stom p Super pendim etalin 4,0-5,0 l/ha III.
mi
Kétévesnél idösebb ültetvényben m int elöbb, v alam in t...

Devrinol 45F napropamid 4,4-6,6 l/ha III.

5
Venzar* lenacil 2-2,5 kg/ha III.

Afalon Dispersion* linuron 1,5-2,0 l/ha III.

osszel

Agil 100 EC* 0,6-0,8 III.

propaquizafop
Paladin 1,24,5 III.

Je lm a g y a rú z a t:
EE: egyéves egyszikü, EK: egyéves kétszikü, ÉE: éveló egyszikü, ÉK: éveló kétszikü
FK: forgalmazási kategória
* hatósági eseti engedéllyel
Gyomirtó hatás eróssége adott gyomok eilen:
I jó hatás
közepes hatás
gyenge, néhány gyom fajra kiterjedó hatás, kom binációs partner szükséges

A tankkeverékek ósszeállításánál alapvetó szempont, hogy egy- és kétszikü fa-

jokat irtó készítményeket kell kombinálni. A táblázatokban szereplö dózisokat
csak a ténylegesen kezelt területre kell alkalmazni.
Telepítés után a napropamid vagy a metolaldór + klórbromuron, a pendimetalin
vagy a pendimetalin + klórbromuron kombináció használható.
Egyéves ültetvénynél a málna gyókérzete már fejlettebb, ezért a kétszikü fajo-
lcat irtó lenacil és monolinuron hatóanyagú gyomirtó szerek is számításba jóhet-
10.4. Tâpanyag-ellâtâs 107

nek. Füfelek ellen a mâr emlitett napropamid vagy metolaklör vagy pendimetalin
hatoanyagü gyomiıtö szerek jöhetnek kombinâcios partnerkent szâmitâsba.
Ketevesnel idösebb iiltetvenyek alapkezelesere a propizam id + diuron
kombinâciö a legelterjedtebb. A gyomirtö szereket kesö összel keli kijuttatni.
A propizamid egysziküt irtö hatâsa kiterjed a tarackos evelö füfele fajokra is.
Összel vagy kora tavasszal kipermetezve lcivâlö gyomirtö hatâs erhetö el a terbacil
+ diuron kombinâciöval is. A mâlna kora tavaszi gyomirtâsânak speciâlis esete,
amilcor a gyomnövenyek ellen granulâtum lciszörâsâval vedekezünk. A diklobenil
hatoanyagü granulâtum szeles hatâsspektrumü es hosszü, egyvegetâciös idöszak-
ra kiterjedö hatâstartamü.
Hâromevesnel idösebb âllomânyban fıifelek ellen az acetoklört is hasznâlhat-
juk. Kombinâcios partnere âltalâban a ketszikü fajokat irtö diuron.
A mâlna vegetâciös idöszakâban biztonsâggal csak a füfele gyomnövenyek
ellen tudunk vedekezni. A tâblâzatban szereplö keszitmenyek az alacsonyabb
dözisokban az egyeves, mig a magasabb dözisolcban az evelö egyszikü fajok ellen
is eredmenyesek. A herbicideket a füfele gyomnövenyek 15-20 cm-es növenyma-
gassâgnâl keli kijuttatni.

10.4. Tâpanyag-ellâtâs

A malna täpanyag-ellätottsagära vonatkozö kiserleti es termesztesi tapasztala-

tok rendkivül ellentmondäsosak, de abban egyetertenek a szakemberek, hogy a
malna erzekenyen reagäl a hiänyos täpanyag-ellatottsägra. A malna tärgyevi tap-
anyag-ellatottsaga közvetlen hatassal van a termeshozamra, a gyümölcs meretere
es a gyümölcs minösegere, valamint a sarjfejlödesen es rügydifferenciälödäson
keresztül a következö evi teljesitmenyre. Teves az a koräbbi velekedes, hogy a
mälnaültetvenyek pötlölagos täpanyag-szükseglete minimälis, tekintettel a nö-
veny talajzsarolö jellegere. A malna a sekelyen elhelyezkedö gyökerzete miatt gya-
korlatilag a felsö 0-30 cm-es talajreteg täpanyag-tartalmät kepes hasznositani.
A malna tapanyag-felvetele az egesz vegetäciös ciklus alatt intenziv, de a vi-
rägzäs közepetöl a szüret vegeig tartö idöszakban a legnagyobb. Hozamkepes
mälnaültetveny jö kondiciö nelkül elkepzelhetetlen.
A malna egyertelmüen nitrogenigenyes gyümölcsfaj. Mind a termeshozam es
a gyümölcsmeret, mind a vegetativ teljesitmeny nagymertelcben függ az ültet-
venyek nitrogenellätottsägatöl (Papp, 1972). A malna hajtäsrendszerenek gyors
generäciös valtozäsa es a 200 cm-t elerö vagy meghaladö sarjfejlödese szinten
megköveteli a kedvezö nitrogenellatottsägot. Mivel a többi gyümölcsfajhoz viszo-
108 10. A mâlnaültetvény äpoläsa

nyitva a mâlna vegetativ és generativ teljesitménye között szorosabb ôsszefüggés

van, ezért is nagy figyelmet keil forditani az ültetvények helyes nitrogéntrâgyâ-
zâsâra. A mâlna nitrogénhiânya közvetlenül is észlelhetô a lombozat vilâgoszôld
elszinezôdésében és a sarjak csökkent nôvekedésében. Az egyoldalüan tülzott
nitrogéntrâgyâzâs gyengiti a mâlnanôvények gombabetegségekkel szembeni el-
lenâllô képességét (Papp, 1973).
Bar a foszfor alapvetô jelentôségü tâpelem a mâlna szâmâra, mégis a gyakorlat-
ban a foszfortrâgyâzâsnâl csak ritkân tapasztaltak kimutathato hatâst. Ez részben
azzal magyarâzhato, hogy a mâlna viszonylag kis mennyiségü foszfort von ki a
talajbôl, részben pedig azzal, hogy a mâlnagyôkerek együtt élnek az arbuszkulâris
mikorrhizâval (AM), amely kedvezôen befolyâsolja a foszforfelvételt. A mâlnagyô­
kerek mikorrhizâs kapcsolatât hazânkban is bizonyitottâk (Dôrgô és tsai, 1996).
A nitrogénhez hasonlôan a kâlium-, igénye is kiemelkedö a mâlnânak. Minél
magasabbak a terméshozamok a mâlnaültetvényben, annâl fontosabb, hogy za-
vartalan lcâliumellâtottsâgü legyen a mâlnaültetvény. A mâlna tipikus hiânytü-
netekkel, elôbb a levelek szélének elhalvânyulâsâval, majd azok elszâradâsâval
reagâl a hiânyos kâliumellâtottsâgra. A fentebb emlitett hârom tâpelemen kivül
az utôbbi évtizedekben a magnézium és bôr tâpelemek szerepe fokozödö jelen-
tôségünek bizonyul a mâlnaültetvények tâpanyag-ellâtâsâban.
A mâlnaültetvény tâpanyag-ellâtottsâgât a talaj természetes tâpanyagtartalma
és a trâgyâzâs együttesen biztositja. Minél kedvezôbbek az ültetvény talajânak
természetes tâpanyagtartalékai és a tâpanyag-gazdâlkodâst befolyâsolo talajtu-
lajdonsâgai, vârhatôan annâl harmonikusabb lesz a mâlnanôvények tâpanyag-
ellâtottsâga. Jobb talajokon sokkal kisebb trâgyâzâsi râforditâsra lesz szükség.
A mâlnaültetvény kedvezô tâpanyag-ellâtâsât szolgâlô feltételek megterem-
tésének vissza nem térô alkalma a telepités elôtti talaj-elôkészités. A mâlnaül­
tetvény esetében a 0-30 vagy 0 -4 0 cm-es talajréteg foszfor- és lcâliumtartalmât
kell szâmitâsba venni a tartalékolô trâgyâzâs mértékének megâllapitâsânâl a Ta­
laj-elôkészités és trâgyâzâs c. fejezetben kôzôltelcnek megfelelôen. A foszfor- és
kâliummütrâgyâkat 50-100 t/ha szerves trâgyâval egészitsük ki. A szervestrâ-
gyâzâs a mâlnaültetvényekben gyakorlatilag a késôbbiekben mâr nem végezhetô.
Skôciâban a telepitést megelôzô két évben két alkalommal javasolnak 50-100 t/ha
mennyiségü szerves trâgyât kijuttatni a tâpanyag-gazdâlkodâs javitâsa céljâbôl.
A mâlnaültetvények tâpanyag-ellâtottsâga talaj- és levélanalizissel jôl ellen-
ôrizhetô. Talajvizsgâlatot a telepités elôtt és az ültetvény 3-4. évében elegendô
végezni. A termô mâlnaültetvényekben levélanalizis vizsgâlatokat évente célszerü
elvégeztetni (20. tâblâzat). Az évi trâgyaszükséglet hozzâvetôleges tervezéséhez
a mâlnaültetvények tâpelemkivonâsât is figyelembe lehet venni (21. tâblâzat).
A mâlnaültetvény évi fenntartô trâgyâzâsânak sarkalatos lcérdése a nitrogén-
szükséglet meghatârozâsa. Nagyadagü szervestrâgyâzâs esetén rendszerint csak
10.4. Tápanyag-ellátás 109

a 3. évtol van szükség nitrogéntrágyázásra. A levelek kedvezó nitrogéntartalma

esetén a tervezett terméshozam minden tonnájára 5-10 kg mütrágya hatóanyag-
gal számolhatunk. A nitrogéntrágya-adag meghatározásánál a talaj humusztar-
talmât, a sarjak fejlettségét és a terméshozam nagyságát vegyük figyelembe.
A nitrogéntrágya kijuttatásának fö idöszaka a tavasz. Az 50-60 kg-nál nem
magasabb nitrogén hatóanyag-mennyiséget ekkor egy adagban juttassuk ki. Na-
gyobb adag esetén az évi nitrogénmennyiségnek kb. 30%-a szeptember második
felében is kiszórható, amelynek célja az öszi nitrogéntartalékolás.

20. táblázat. A málna tápelem-ellátottságát tükrözö levélanalízis-értékek

szárazanyag %-ban

Tápelem tartalom
Ellátottság m értéke
N P K Ca Mg

Hiányos <2,4 0,15 <0,6 <0,8 <0,2

Kedvezö 2,6-3,0 0,2-0,3 1,0-1,5 0,8-1,5 0 ,3 -0 ,4

Túlzo tt >3,0 >0,4 >1,8 >1,5 >0,5

M egjegy zés:a minta begyüjtésének ideje a szüreti idöszak vége, a közölt értékek a teljes
összetett level tápelemtartalmára vonatkoznak

21. táblázat. A málnaültetvény tápelemlkiovonása

(Wood et al., 1962. eit. Szücs, 1990)

N P20 5 K20 Ca Mg

Hiányos <2,4 0,15 <0,6 <0,8 <0,2

Ö sszes kivonás 71,70 18,66 85,44 37,40 8,34

Levélle! talajba kerül 24,10 5,24 35,04 13,20 2,06

Végleges kivonás 47,60 13,42 50,40 24,20 6,28

Egy tonna term ésre jutó

5,70 1,50 6,10 2,90 0,80
kivonás

A málnaültetvények kedvezö foszfor- és káliumszükségletét elsösorban a tele-

pítés elötti tartalékoló trágyázás során keil kielégíteni, mivel ezek a gyokérzet
elhelyezkedése miatt még összel is esak 10-12 cm mélységben dolgozhatók be
110 10. A málnaültetvény ápolása

a talajba. A terméssel kivont tápanyag hozzávetolegesen tonnánként foszforból

2-3 kg P2O5 és káliumból 5-10 kg K20-hatóanyag. A foszfor- és káliumtrágyázás
ideje a málnaültetvényben október második-, illetve november elsö fele.
A málna klórérzékeny gyümölcsfaj, amelyet hazai szabadföldi és tenyészedényes
trágyázási kísérletek is igazoltak (Papp, 1975). A klórtartalmú mütrágyák haszná-
lata nagymértékben csökkenti a terméshozamokat és kisebb mértékben a sarjak
hosszúságát (20. ábra). Minél nagyobb a káliumszükséglet a málnaültetvényben,
annál inkább indokolt a lclórmentes mütrágyák használata.
Alacsony pH-értékü málnaültetvényekben ajánlatos mésztrágyázást végezni
1,5-2,0 t/ha mészkopor felhasználásával. Amennyiben magnéziumhiány is való-
színü, úgy dolomitórlemény használata elönyösebb. A málnaültetvények magné-
ziumellátottsága magnézium-szulfáttal javítható akár talajtrágyázás, akár perme-
tezotrágyázás útján. Utóbbi esetben 2-4 alkalommal 1,0-1,5%-os toménységben
permetezhetö ki a magnézium-szulfát május-június hónapokban.

20. ábra. A káliumszufát- és káliumklorid-tartalmú mütrágyák hatása

a terméshozam és a vegetativ teljesítmény alakulására

A mikroelemek közül a vas és a bór hiánya jelentkezhet a leggyakrabban. Avashi-

ányvaskeláttal eredményesen, decsakátm enetileggyógyítható. Bórhiány esetén
bóraxszal végezhetünk lombtrágyázást virágzás idején 1-2 alkalommal 0,1-0,2%-
os toménységben.
10.5. Ôntôzés 111

Összetett lombtrágyák is használhatók a málnaültetvények tápanyagpótlá-

sánál a szüret elötti idöszakban. Az összetett lombtrágyák megválasztásakor
azonban az alacsony nitrogéntartalmúakat részesítsük elönyben, mert a nagy
nitrogéntartalmúak buja nôvekedést okozhatnak, növelve a gombafertozés ve-
szélyét.

10.5. Ôntôzés

A hazánkban termesztett gyümölcsfajok között a málna vízigénye kiemelkedik,

ezért ókológiai adottságaink között a málnaültetvények vízellátottságának meg-
határozó szerepe van a terméshozamok és a gyümólcsminoség alakulásában.
A málna intenzív termesztése csak ôntôzés mellett lehetséges.
A málna vízigénye a gyümôlcskôtôdéstôl a szüret befejezéséig a legnagyobb. Ez
egybeesikaz intenzív sarjnóvekedés idoszakával is. Ôntôzhetoség nélkül a termés
nagysága és a sarjak fejlettsége a május végétol a szüret végéig lehulló csapadék
mennyiségétol függ. A málna fejlôdéséhez legkedvezöbb, ha a talaj vízkapacitása
70-75%-ban telített.
Hazánkban a téli és a tavaszi csapadék rendszerint elegendö talajnedvességet
jelent a málna számára a virágzás idejéig. Száraz tavaszon már virágzás elött is
szükségessé válhat a málnaültetvények ôntôzése. Ennek szükségességét minclen-
képpen mérlegelni kell, mert a virágzás idején nem vagy csak annale vége felé
ajánlatos ôntôzést végezni. Amennyiben a talaj víztartalma szükségessé teszi,
úgy különösen jelentös a közvetlenül szüret elötti és a szüret alatti ôntôzés a
málnaültetvényekben. Ennek magyarázata, hogy a málnagyümólcs 7-10 nappai
az érés elött kezd intenziven növekedni és a betakarítás 3-4 hetes idoszakában
folyamatos a gyümölcsök érése. A szárazságra hajló idojárási viszonyaink mellett
ôntôzés nélkül a málnagyümólcs apró és puha marad. A málnaültetvényekben
a vízhiány egyilc kôvetkezménye, hogy a károsodott szállítószóvettel rendelkezö
beteg termövesszök a szüret elötti idöszakban gutaütésszerüen elhalnak.
A ritkító metszés után szárazság esetén lcedvezo hatású lehet az ôntôzés a sár­
jale fejlodésére. Augusztus vége után rendszerint nem ajánlatos az ôntôzés, mert
a sarjak esetleg túl késon fejezik be nóvekedésüket és rosszul érnek be.
A málnaültetvényekben az öntözöviz mennyiségét a talaj felsö, 30-40 cm-es
rétegének víztartalma alapján állapítják meg.
Hazánkban a málnaültetvényekben az esöszerü ôntôzési mód a legelterjed-
tebb, amelynél hordozható vagy a megerosített támberendezéshez rögzitett stabil
esöztetö berendezéseket alkalmaznak. Esöztetö ôntôzésnél érés elött és után a
felhasznàlt vizadag 3 0 -4 0 mm, szüret alatti idöszakban 25-30 mm. A tülzott
112 10. A málnaültetvény ápolása

ontozés vagy túl bóséges csapadékhullás hatására romlik a gyümólcs minósége

és szállíthatósága. A túlóntózés súlyos gyókérkárosodást okozhat és a patogén
talajgombák is felléphetnek.
Az Egyesült Államokban és Kanadában az esóztetó óntózórendszert fagy elleni
védekezéshez is eredményesen felhasználják virágzás idején.
A málnaültetvények óntózésére a csopógtetó óntózóberendezések is hatéko-
nyan alkalmazhatók. A csepegtetó testeket hordozó szárnyvezetékek minden
sorban leágaznak. A csopógtetó ontozés magas beruházási ráfordítást igényel,
de kisebb a munkaeróigénye és vízszükséglete. E mellett alkalm azása esetén
70-80% -os vízfelhasználás hatékonysága, ami hozzávetólegesen 40-50% -kal
kedvezóbb, mint az esószeríi óntózésnél. A szárnyvezetékek a talajra helyezhe-
tók vagy a támaszrendszerre erósíthetók. Ez utóbbi a kedvezóbb, mert a talajra
fektetett vezetékek kónnyen megsérülnek a metszés, a talajmüvelés alkalmával.
A csepegtetó testeket 0,6-1,2 m távolságra helyezzük el a szárnyvezetélceken.
A csepegtetó ontozés gyakorisága és idótartama a talaj típusától, a vízhiány mér-
tékétól és az idójárás alakulásától függ, de a túlóntózés veszélyét el kell kerülni.

10.6. Nóvényvédelem

10.6.1. Betegsegek

V irusos b e te g s e g
M alnam ozaik (korokozo: [RYNV], b l a c k r a s p b e r r y
r u b u s y e llo w n e t v i r u s
n e c r o s i s v ir u s [BRNV], [RLMV], r a s p b e r r y l e a f s p o t
r a s p b e r r y l e a f m o t t le v ir u s
v ir u s [RLSV] v i r u s k o m p le x ) . E betegsegnek a szaporitoanyag eloallitasa soran
van jelentosege.
T u n e t: a levelen sargaszold levelerhalozat, szegletes vagy szabalytalan alaku, sar-
gaszold foltolc lathatok. Esetenkent torzulas is megfigyelheto.
A tv ite l: a korokozok anyanovennyel es szaporitoanyaggal is atvihetolc. Legfobb
terjesztoik a leveltetvek.
V e d e k e z e s: virusmentes szaporitoanyag eloallitasa. A leveltetvek ellen rendsze-
resen kell vedekezni.
10.6. Nóvényvédelem 113

Fitoplazm ás b e te g s é g
A m álna torpülése (kórokozó: r u b u s s t u n t p h y t o p l a s m a ) szórványosan elófor-
duló betegség.
T ü n e t: a töveken sok rövid, sárgászóld sarjhajtás fejlödik. A tövek fejlódésükben
visszamaradnalc.
Á t v it e l : a beteg nóvényekról a kórokozót kabócák viszik át.
V é d e k e z é s: fitoplazmamentes szaporítóanyag elóállítása. A kabócák elleni véde-
lcezés.

B aktériu m o s b e te g s é g
A m álna agrobaktérium os vesszógolyvája (kórokozó: A g r o b a c t e r i u m r u b i )
fóleg a szaporítóanyag elóállítása során jelentós, termóültetvényekben csak
szórványosan fordul eló.
T ü n e t: a hajtáson és a vesszón apró, egymásba olvadó, egyenetlen felületü daga-
natok mutatkoznak. A lcéreg felrepedezik, majd lehámlik.
A b e t e g s é g l e f o l y á s a : a kórokozó a talajból a sérüléselcen keresztül a hajtás szállí-
tószóveteibe jut, majd folyamatosan daganatok képzését indítja meg.
V é d e k e z é s: a beteg tóvekról szaporítóanyag nem szedhetó. Termóültetvényben a
beteg tóveket el lcell távolítani.

G om bás b e te g s é g e k
A m álna elzinoés betegsége (kórokozó: E l s in o é v e n e t a ) egyes málnafajtákon
jelentós, fóleg hajtás- és vesszóbetegség, de a levélen is elófordul.
T ü n e t: a levélen elószór apró, liláspiros, késóbb 1-2 mm átmérójü, lilásbarna
szegélyü, szürkésfehér lcózepü, kerek foltok mutatkoznak (21. ábra). A foltok
kózepén az acervuluszok és az aszkosztrómák szabad szemmel alig észlelhe-
tók. A foltok gyakran kitóredeznek. A levélfonák ereit és a levélnyelet apró,
ovális foltok borítják. A hajtás és a vesszó felsó harmadán 3-4 mm átmérójü,
lilásbarna szegélyü, szürkésfehér lcózepü, enyhén bemélyedó foltok láthatók.
A foltokban keskeny, hosszanti repedések észlelhetók. A vesszón 6-8 mm át­
mérójü, ovális foltok vannak, amelyek bemélyedtek, repedezettek. A foltokban
apró, szabad szemmel alig látható pontolc (acervuluszok, majd aszkosztrómák)
vannak (22/a ábra).
A b e t e g s é g l e f o l y á s a : a kórokozó a lehullott levelekben is áttelelhet, de legfon-
tosabb fertózési források a beteg vesszök, ahol a kórokozó aszkosztrómával
és acervulusszal telel át. Az aszkospórák és a konídiumok tavasszal, március
elejétól szóródnak lci, és a fejlódó hajtásokra kerülnek. Késóbb a beteg folto-
kon acervuluszok képzódnek, amelyekból kikerüló konídiumok folyamatosan
fertóznek. A kórokozó számára a 22-26 °C hómérséklet és a csapadék kedvezó.
Fogékony málnafajta termesztésekor a betegség fellépésére számítani lehet.
114 10. A málnaültetvény ápolása

21. á b ra
A málna elzinoés levélfoltossága

Védekezés: szüret után a letermett vesszöket el kell távolítani és meg kell sem-
misíteni. A vegyi védekezést 3-4 lombleveles korban - amikor a sarjak zöme
10.6. Nôvényvédelem 115

kb. 10 cm magas - keil elkezdeni. Ezután 10 naponként, virágzásig még két

alkalommal keil védekezni. Ha a betegség nagymértékü, akkor a szüret után,
a letermett vesszok eltávolítását követöen 10 naponkénti, 2-3 kiegészító per-
metezésre van szükség. Védekezésre a kaptân (Captan 50 WP, lVlerpan 50 WP,
Merpan 80 WGD, Orthocid 50 WP), hatóanyagú I. forgalmi kategóriás ké-
szítmények, valamint a rézszulfât (Cuprofix 30 DG), rézhidroxid (Champion
2 FL, Champion WG, Champion 50 WP, Funguran OH 50 WP, Hydrostar,
Joker 77 WP, Jolly 77, Kocide 2000, Vitra Rézhidroxid), a rézoxiklorid (Astra
Rézoxiklorid, Meteor, Pluto 50 WP Rézoxiklorid ), a rézoxiklorid + mankoceb
(Miltox Special Extra WP), a rézoxid (Nordox 75 WG), továbbá az azoxistrobin
(Quadris) hatóanyagú szerek javasolhatók. Az utóbbi szerek III. forgalmi ka-
tegóriába tartoznak.

A m álna m ikoszferellás levélfoltossága (kórokozó: Mycosphaerella rubi)

Rubus fajokon, fóleg málnán fordul eló, levélszáradást okoz.
Tünet: a levélen 2-3 mm-es, szögletes vagy ovális, barna szegélyü foltok látha-
tók. A szürkésbarna közepü foltokban apró, barna pontok, azaz piknídiumok
láthatók (23 ábra).
A betegség lefolyása: a kórokozó a lehullott leveleken piknídiumokkal, ritkán
pszeudotéciumokkal telel át. Tavasszal, majd az egész évsorán a piknídiumból
kiszabaduló piknokonídiumok fertóznek.
Védekezés: az elzínoés betegség ellen javasolt vegyi védekezés ajánlható.

23. á b ra
A málna mikoszferellás
levélfoltossága
116 10. A málnaültetvény ápolása

A m álna didim ellás betegsége (kórokozó: a Rubus fa-

D id y m e lla a p p l a n a t a )
jokon, föleg a málnán fordul elö. Elsösorban hajtás- és vesszobetegség, de a
levélen is szórványosan jelentkezik. A málnafajták fogékonysága eltéro.
T ü n e t: a hajtáson 20-30 mm hosszú, ovális alakú, liláspiros, elmosódott szélü fol-
tok láthatók. Késobb a foltok lilásbarna színüek lesznek, lcözepük fokozatosan
kiszürkül, és bennük elszórtan apró, fekete piknídiumok találhatók. A foltok
gyakran a rügyek lcörül helyezkednek el, ilyenkor a rügyek vagy elpusztulnak,
vagy kihajtanak, s a hajtások késobb elszáradnak. A foltok általában a hajtások
alsó harmadában helyezkednek el. A vesszön a foltok kiszürkülnek, a kéreg
hossz- és keresztirányban felrepedezik, s bennük apró, fekete piknídiumok és
pszeudotéciumok találhatók (22/b ábra). A vesszöt kettévágva a tünetek csak
a kéregre korlátozódnak. Végül a vesszó elpusztul. A levélen a levél csúcsától
kiinduló V alakú, sárga udvarú, barna foltok láthatók.
A b e t e g s é g l e f o l y á s a : fertozési források a beteg vesszök, ahol a kórokozó fókép-
pen pszeudotéciumokkal, kisebb mértékben pedig piknídiumokkal telel át.
A pszeudotécium okban lévó aszkospórák tavaszra érnek be, kiszóródásuk
április végén kezdódik, májusban és június elején éri el tetópontját, és au-
gusztus végéig húzódik. el. Az aszkospórák légárammal vagy vízcseppekkel
jutnak a fiatal, zsenge hajtásokra, csiratömlöjük mind az ép kérgen, mind pe­
dig seben keresztül hatol a nóvénybe. A seb azonban a csiratömlö behatolását
megkónnyíti. A málnahajtásokon elsösorban a hajtásvastagodás során bekö-
vetkezö repedés, és ezt követöen az ott megtelepedö málnavesszo-szúnyog
lárvái által okozott sérülés miatt keletkezik seb. A piknídiumokból kiszabaduló
piknokonídiumolcnak a tavaszi fertozésben lcis szerepük van, ugyanakkor nyár
elejétol fertozésükre számítani kell. A kórokozó számára a 6-23 °C homér-
séklet, továbbá a csapadék kedvezö. A málnavesszo-szúnyog elofordulása a
megbetegedés mértékét nóveli.
V é d e k e z é s: a letermett, beteg vesszöket a szüret után töböl ki kell vágni és meg
kell semmisíteni. A vegyi védekezést rügypattanáskor kell elkezdeni, majd a
sárjale 4-5 lombleveles korában kell permetezni. Ezután 10 naponként, virág-
zásig még két alkalommal kell védekezni. Szüret után, a letermett vesszök
eltávolítását követöen, 10 naponkénti 2-3 kiegészíto permetezésre van szük-
ség. Permetezésre az elzínoés betegség eilen javasolt, különbözö hatóanyagú
készítmények jöhetnek számításba. Rendkívül fontos, hogy a málnavesszo-
szúnyog eilen is következetesen és rendszeresen védekezzünk.

A m álna leptoszfériás betegsége (kórokozó: L e p to s p h a e r ia c o n io th y riu m ) a

Rubus fajokon, elsösorban a málnán fordul elö. Hajtás- és vesszobetegség.
A málnafajták fogékonysága eltéro.
10.6. Növenyvedelem 117

Tünet: a hajtäson 20-30 mm hosszü, ovälis alakü, sötetbarna, elmosödott szelü

foltok läthatök (22/c äbra). A foltokban elszörtan aprö, fekete piknidiumok
talälhatök. A hajtäst kettevägva a häncsra es a fatestre kiterjedö, a belszövetig
hüzödö barnuläs eszlelhetö. A foltok ältaläban a hajtäs tövi reszen helyezked-
nek el. A vesszön a foltok kiszürkülnek, a kereg felrepedezik, a foltokban fekete
piknidiumok es pszeudoteciumok talälhatök.
A betegseg lefolyäsa: fertözesi forräsok a beteg vesszök, ahoi a gomba miceli-
ummal, piknidiumokkal es ritkän pszeudoteciumokkal telel ät. Tavasszal az
ättelelt es az üjonnan kepzödö piknidiumokböl kiszörödö piknokonidiumok
legärammal vagy vizcseppekkel jutnak a hajtäsokra, csiratömlöjük föleg se­
hen keresztül hatol a növenybe. A mälnahajtäsokon keletkezo repedesek es a
mälnavesszö-szünyog lärväi ältal okozott serülesek a körokozö behatoläsära
kedvezöek. Rendkivül veszelyesek a tel folyamän keletkezo sebek, amelyek
nyülrägästöl szärmaznak. A vegetäciös idöben kialakult piknidiumokböl ki-
szabadulö piknokonidiumok üjabb fertözest okoznak.
Vedekezes: az agrotechnikai es vegyi vedekezes a mälna elzinoes betegsegevel
egyezö, annak hangsülyozäsäval, hogy a leptoszferiäs betegseg eilen szüret
utän, a letermett vesszök eltävolitäsät követöen a permetezest feltetlenül el
keil vegezni. Vedekezesre a mälna elzinoes betegsegenel ajänlott hatöanyagok,
ill. lceszitmenyek hasznälhatök.

A m älna botritiszes betegsege (körokozö: Botrytis cinerea) föleg bogyörotha-

däst okoz, de a hajtäson es vesszön is elöfordul.

24. ä b r a
A mälna botritiszes
betegsege
a ) vesszön,
b) termesen

Tünet: a hajtäson több izközre kiterjedö, szürkesbarna, a vesszön szürkesfe-

her, elmosödott szelü foltok, a keregbe ägyazottan pedig hosszükäs, fekete
szkleröciumok figyelhetök meg. Csapadekosabb idöben a hajtäs es a vesszö
118 10. A málnaültetvény ápolása

felületén, valamint a szkleróciumokon szürke konídiumtartó gyep képzódik

(24/a ábra). Avirágkocsány és a sziromlevelek elbarnulnak, felületülcet szürke
konídiumtartó gyep borítja. A bogyók, ha éretlenek, ósszeaszalódnak, elbar­
nulnak. Ha érettek, akkor falcó színüek lesznelc, megpuhulnak, és a vacokról
nehezen lehúzhatóle, ízülc pedig kellemetlen. A bogyó felületén dús, szürke
konídiumtartó gyep alalcul leí. Késóbb a bogyókocsány is elbarnul, a bogyók
összetöppednek (24/b ábra).
A b e t e g s é g l e f o ly á s a : fertózési források egyrészt a beteg vesszók, másrészt a ta-
lajra hullott levél- és bogyómaradványok, ahol a kórokozó micéliummal és
szlcleróciummal telel át. Tavasszal a beteg nóvényrészeken és a szkleróciumokon
konídiumtartó gyep fejlódik. A talajra hullott nóvényrészeken képzódó
konídiumok elöször a sárjale és a hajtások fény hiányában elsárgult leveleit fer-
tózik meg, majd a gomba a levélnyélen keresztül a hajtásokba jut. Késóbb a
gomba a virágot fertózi meg. Az éretlen vagy éró bogyót seben keresztül fertózi
a gomba, és leggyakrabban a kis málnabogár által károsított részterméskéken
a vacóle leórül telepedile meg. A túlérett bogyóba viszont seb nélleül is behatol a
gomba. A leonídiumfertózés fó idószalea a virágzás, amelynele átlagos idótarta-
ma 20 nap leórül van. Hüvós, csapadéleos idójárás esetén a virágzás idótartama
30 nap fólótt lehet, meleg, száraz idójárás esetén pedig 10 napra csóleleenhet.
A kis málnabogár leárosítása nyomán a bogyórothadás súlyossá válhat.
V é d e k e z é s : szüret után a letermett vesszóket, valamint a beteg hajtásoleat el
leell távolítani és meg leell semmisíteni. Tavasszal a fólósleges sarjaleat és
vesszóket szintén el leell távolítani. A vegyi védeleezést a virágzás és termés-
fejlódés idószakára leell ósszpontosítani. A letermett vesszók eltávolítása
után a leezelést meg leell ismételni. Védeleezésre a folpet (Folpan 80 WG,
Folpan 50 WP, Folpan 48 SC), az iprodion (Rovral Aqua-flow) hatóanyagú,
I. forgalmi leategóriás leészítmények, valamint a pirimetanil (Mytos 30 SC,
Pyrus 4 0 0 SC, Scala) hatóanyagú II. forgalmi leategóriába tartozó lcészítmé-
nyek, továbbá a fenhexamid (Teldor 50 SC), a ciprodinil (Chorus 50 WG),
ciprodinil+fludioxonil (Switch 62,5WG), az azoxistrobin (Quadris) hatóanya­
gú nóvényvédó szereket használjuk. Az utóbbi leészítmények III. forgalmi
leategóriába tartoznak.

A m álna lisztharm ata (kórokozó: S p h a e r o t h e c a m a c u l a r i s ) kis jelentóségü be­

tegség, csale egyes málnafajtákon, fóleg a Latham és a Glen Clova fajtáleon
fordul eló.
T ü n e t : a hajtásvégele levelein finom, fehér bevonat (epífita micélium a konídium-
láncoleleal jelentkezile. Súlyos esetben a bogyóleon is megfigyelhetó.
A b e t e g s é g l e f o l y á s a : fertózési források a beteg nóvényrészek. A kórokozó folya-
matosan lconídiummal fertóz.
10.6. Növenyvedelem 119

Vedekezes: fogekony mälnafajta eseteben megelözeskeppen vedekezni keil. Ve-

dekezesre a ken (Cosavet DF, Euroken 2 000 80 WG, Kumulus S, Mikroken,
Microtiol Special, Necator 80 WG, Thiovit Jet) hatöanyag es keszitmenyei jö-
hetnek szâmitâsba. A fenti keszitmenyek III. forgalmi kategöriäba tartoznak.

10.6.2. Kartevök

C se re b o g a ra k (Melolonthidae)
A mâlna gyökerkârtevöi közül legjelentösebbek a cserebogarak (Melolonthidae)
lârvâi. A többeves fejlödesü pajorok a gyökerek megrâgâsâval a mâlnatövek
kondicionâlis leromlâsât, ilk pusztulâsât okozhatjâk. A gyökerkârtetel követ-
kezteben a termövesszök hajtâsai sârgulnak, majd elszâradnalc, a sarjkepzödes
elmarad. A cserebogârpajorok kârtetele különösen a fiatal ültetvenyek növeny-
âllomânyât akkor fenyegeti, ha a telepitesre kijelölt terület talajâban a pajorok
egyedsürüsege 0,5-1 db/m 2 erteket meghaladja. Vedekezes hiânyâban kârtetelük
a telepites sikeret veszelyezteti.
A malna telepiteset megelözöen a talajlakö kârtevök egyedsürüsegenek meg-
âllapitâsâval es indokolt esetben inszekticides talajkezeles elvegzesevel megelöz-
hetjük a cserebogarpajorolc kârtetelet. A vedekezes elvegzesenel vegyülc figye-
lembe, hogy a cserebogarak pajorjai a talajhömerseklet csökkenesevel melyebb
retegekbe hüzödnak es igy a sekelyen a talajba bedolgozott inszekticid granu-
lâtumok hatâstalanok. Ezert a talajkezelest a nyâri vagy az ösz eleji idöszakban
erdemes elvegezni. A telepites elötti talajkezelesre, majd a kesöbbiekben a mâlna-
ültetvenyek sorkezelesere a teflutrin (Force 1,5 G) hatöanyag hasznâlhatö, annak
figyelembevetelevel, hog>' a kezeles kizârölag a fiatal lârvâk ellen hatâsos.
A termö mâlnaültetveny gyommentesen tartâsâval mersekelhetjük a csere­
bogarak tömeges betelepedeset es tojâsaik lerakâsât. Ez azert is fontos, mert a
zârödott növenyâllomânyban nincs lehetöseg a lârvâk elleni hatâsos kemiai vede­
kezes elvegzesere. A mâjusi cserebogâr imâgöi ellen tömeges megjelenesük eseten
erintö hatâsü rovarölö szeres permetezes elvegzese is indokolt lehet.

M âln a-sod röm o ly ( N o t o c e lia u d m a n n i a n a )

A Rosacae csalâdba tartozö növenyek közül a mâlnât es a szederfeleket kâro-
sitja. Mâlnaültetvenyekben âltalânosan elterjedt faj, vâltozö mertekü kârtetelere
mindig szâmithatunk.
A mâlna sodrömoly fiatal, âttelelt lârvâi kârositâsukat a rügyfakadâs idejen kez-
dik el. A fakadö rügyeket kiodvasitjâk es ezzel azolc pusztulâsât okozzâk. A rügyfa-
120 10. A málnaültetvény ápolása

kadást lcóvetóen a lárvák a fiatal leveleket ósszesodorják, ósszeszóvik és megrágják.

és rendszerint május kozepére az osszesodort, megrágott levelek kózótt bábozód-
nak (25. ábra). A mintegy két hétig tarto bábállapot után kezdódik az imágók raj-
zása. Tojásaikataz újonnan nove levó hajtások leveleire rakják, majd a fiatal hernyók
a leveleket fogyasztják. A második nemzedék a kártétel szempontjából alárendelt
jelentóségü. A fiatal hernyók a málna vesszókón a rügyek tóvénél, esetleg a kéreg
repedéseiben telelnek. Évente egy, esetenként két nemzedéke fejlódik.

A termo málnaültevényben tavasszal már a rügyfakadás táján megjelennek a mál-

na-sodrómoly, ill. az esetlegesen elóforduló egyéb sodrómolyok lárvái. A kártétel
megakadályozása érdekében az indoxakarb (Steward 30 DF) hatóanyagú rovaróló
szerrel végzett permetezés hatásos. A málna-sodrómoly elleni tavaszi nóvényvé-
delmi beavatkozás egyúttal hatásos a málnamoly ellen is.

Málnamoly ( L a m p r o n ia r u b ie lla )
Nyugat-Európában az egyik legjelentósebb málnakártevó. Magyarországon is
elófordul. Kártételét szedermálnán és a feketeszedren is megfigyelték.
A málnamoly lárvájának kártétele a termóévben jelentkezik. A kihajtást kó-
vetóen a lárva által károsított rügyekból vagy nem fejlódik oldalhajtás, vagy az
egészségestól eltéróen róvid hajtás fejlódik, amely hamarosan elhervad. Az el-
pusztult rügyben, hajtásban megtalálható a kártevó lárvája, majd a bábja. A lep-
kék m ájus m ásodik felétól rajzanak, tojásaikat a tápnóvény virágjába rakják.
A fiatal lárvák a kótódótt termésben táplálkoznak, de a kártétel mértéke nem
10.6. Nôvényvédelem 121

jelentós. Éréslcor elhagyják a gyümôlcsôt és gubókészítésre alkalmas helyet ke-

resnek. Gubôikat tôbbnyire a vesszôrepedéselcben, tàmrendszeren, esetleg az
avarban készítik el. A telelést kôvetoen a fiatal áttelelt hernyók felkeresik a fa­
lcado rügyeket, elkezdik a károsítást és rendszerint 4 -6 hét alatt fejlodnelc Ici.
Évente egy nemzedélce fejlôdilc.
Az avar megsemmisitésével, a letermett vesszólc idóbeni eltávolításával csôlc-
lcentheto az átteleló lárválc száma. Indokolt esetben tavasszal, lcôzvetlenül a rügy-
fakadâslcor a telelohelyülcet elhagyó lárválc ellen málna-sodrómolynál ajánlott
rovaroló szer használható.

M áln a-vesszószú n yo g ( R e s s e lie lla t h e o b a ld i)

A vesszón elóforduló lcártevólc lcózül a málna-vesszószúnyog a legjelentósebb.
A málna-vesszószúnyog a málnató kondicionális leromlásánalc elóidézésén túl
folcozza a málna vesszópusztulását olcozó kórokozólc fertózési lehetóségeit. Mind-
ezek alapján a málna-vesszószúnyog elleni védelem a málna védelménelc egyik
sarlcalatos pontja. A málnán lcívül a szedervesszólcón is károsít.
A vesszó alsó harmadában, elsósorban a rügyelc lcórnyékén, ill. sérült vesszó-
részelcen a lcéreg lilásbarna elszínezódése árulkodik a kártételról. Az elszínezó-
dótt lcéreg alatt táplállcozó narancssárga lárválc, gyalcran a farészre is kiterjedó
szóvetelhalást olcoznalc. Évente három-négy nemzedélce fejlôdilc. A telet lcifejlett
lárva a talajban vészeli át, majd a bábozódás 7,3 °C -os talajhómérsélclet felett
ellcezdódilc, és ezt lcovetóen, 116 nap °C-ot meghaladó effektív hóósszeg elérését
lcóvetóen várhatjuk az imágók rajzását. Az április másodilc felétól, május elejétól
rajzó imágók a málnasarjalc lcéregrepedéseibe ralcják tojásailcat. Az egy hét alatt
lcikeló lárválc a málna lcérge alatt táplállcoznalc és lcifejlódésülc hómérsélclettól
függóen hozzávetólegesen 24 hétig tart. A kifejlett lárválc a talaj felszínéhez lcózel
a talajban gubót készítenelc, majd bábozódnalc. Az újabb imágónemzedélc rajzása
két-háromhetes bábnyugalom eltelte után figyelhetó meg. A nyár folyamán fejló-
dó nemzedélcelc nem külónülnelc el élesen egymástól.
A málna-vesszószúnyog málnatermesztó lcórzetelcben általánosan elterjedt
lcártevó. Tómeges elófordulásalcor a vesszólc vízszállítása zavart és a lcárosított
vesszólc nem tudják a gyümôlcsôt kinevelni, sót el is száradhatnak. A vesszó-
pusztulást olcozó lcórokozókkal együtt a málna védelmét j elentósen meghatározó
lcárosítólc kozé tartozilc.
A csapadékos, párás, hüvos idójárás lcedvezó a lcártevó elszaporodásához.
A sérült, repedezett bórszóvetü elsóéves hajtásolc ugyancsalc lcedvezó feltételt
teremtenelc a nóstényeknelc a tojásailc leralcásához, és ezáltal a súlyos lcártétel
létrejottéhez.
A málna-vesszószúnyog lcártételét jelentósen csólclcenti a málna ólcológiai igé-
nyénelc, fóleg a talajigényének mind tólcéletesebb lcielégítése, továbbá minden
122 10. A malnaultetveny apolasa

olyan termesztesi tenyezo - mint pi. a koran elotoro sarjhajtasok eltavolitasa

amely a vesszok felrepedezeset mersekli. A letermett vesszok sziiret utani, ha-
ladektalan eltavolitasaval egyiitt, a mar erosen fertozott, elsoeves hajtasokat is
erdemes eltavolitani.
A malna-vesszoszunyog kartetelere azok a malnafajtak kxilonosen erzekenyek,
amelyeknek a tavaszi idoszakban nevelt hajtasain a lcereg gyakran felreped. llyen
fajta pi. a Glen Clova, Mailing Enterprise es a Mailing Promise. A repedesre ke-
vesbe hajlamos fajtak, mint pi. a Mailing Landmark, Norfolk Giant es a Fertodi
zamatos kevesbe karosodnak a malna-vesszoszunyog larvaitol. A sarjon termo faj-
talcat (Autumn Bliss, Golden Bliss) is karositjaa malna vesszoszunyog larvaja, de
a fasodott vesszok tobol torteno eltavolitasa es megsemmisitese miatt a vesszon
termo fajtaknal megfig)^elt, a gombas betegsegek megjelenese altal felerositett
vesszopusztulas a kartetel kovetkezteben nem alakul lei.
A m alna-vesszoszunyog elleni kemiai vedekezes mindenekelott az aprilis
masodik feletol rajzo, elso imagonemzedek ellen iranyul. A vedekezes idopontja
(imagok tomeges megjelenese) homersekleti adatok birtokaban, az elozoekben
leirt (7,3 °C-os talajhom erseklet feletti 116 nap °C effektiv hoosszeg) szami-
tassal elore jelezheto, es az imagok tenyleges rajzasa szexferomon esapdaval
ellenorizheto.
Az imagok rajzasa az iiltetvenybe aprilis elejen kihelyezett szexferomon esap-
dakkal rendszeres, heti leolvasas eseten jol megfigyelheto. A szexferomon esap-
dakat fel meterre a talajtol kell a malnasorokban elhelyezni. A feromon kapszula
csereje havonta sziikseges. A szexferomon esapdak az europai malnatermeszto
orszagokban vegzett kutatas alapjan tomegesen fogjak a malnavesszo-szunyog
himjeit. Mas faj a esapdara nem repiil.
Az elso nemzedek rajzo imagoi ellen a cipermetrin (Sherpa) hatoanyagu no-
venyvedo szer hatasos. Az elhuzodo rajzas miatt a kezeles ismetlesere is sziikseg
lehet. A malna szaporitoanyag eloallito anyatelepeken a kartevotol mentes sza-
poritoanyag eloallitasa erdekeben bar az elso nemzedek elleni vedekezes hang-
sulyozottan fontos, azonban az imagok elleni, a tojasok leralcasat megakadalyozo
kezelesekre a tovabbi nemzedekeknel is sziikseg lehet.
A mersekelt novenyvedelmi kezelesekben reszesitett malnaiiltetvenyekben
a malna-vesszoszunyog termeszetes ellensegenek, az Aprostocetus epicharmus
karcsu femfiirlceszfajnak kartevo populaciot szabalyozo szere is figyelmet erde-
mel. A malnavesszo-szunyog larvait parazitalja, amelynek a merteke akar a 30%-
ot is meghaladhatja. Elszaporodasa kiilonosen a nyar masodik feleben jelentos.
Kimelesiik erdekeben a sziiret utani rovarolo szeres lcezeleselcet mindenkeppen
keriiljiik.
10.6. Nóvényvédelem 123

M áln a-gu b acsszú n yo g ( L a s i o p t e r a r u b í)

A m álna-gubacsszúnyog gyakori faj, de lcártétele általában nem jelentós.
A málna és a szeder vesszókon 1-3 cm-es gubacsolc jelzik a kártételét (26. ábra).
A felvágott gubacs belsejében narancssárga lárvákat találunk. A megtámadott
vesszók novekedése lelassul és a kóvetkezó évben lcevesebb termést nevelnek,
mint az egészségesek. Uzemi ültetvényekben ritkán fordul eló.
A gubacsokban áttelelt lárvák tavasszal befejezik táplálkozásukat és az imá-
gók rajzása májusban kezdódik és a nyár második feléig elhúzódik. A nóstények
a tojásaikat az elsóéves, még nóvekedésben lévó sarjakra, a rügyek mellé, ill. a
levélhónaljakba helyezik. A bórszóvet alá behatoló lárvák indulcálják a szóvet-
burjánzást, aminek a belsejében, mint egy gubacsban fejlódnek tovább. Évente
egy nemzedéke fejlódik.
A málna-gubacsszúnyog ellen a gyakori elófordulása ellenére novényvédó sze-
res kezelésre nincs szükség. Metszéskor a gubacsos sarjak, vesszók eltávolításával
és megsemmisítésével a kártevó népessége alacsony szinten tartható.

M áln a-karcsú d íszbo gár ( A g r ilu s c u p r e s c e n s )

A málna egyik legjelentósebb, a termóvesszók nagymértékü pusztulását okozó
vesszókártevóje.
A málna-karcsúdíszbogár kártételét a fásodó hajtásban fejlódó lárvák okozzák.
A lárvák vesszók alsó harmadában rágott járatailckal a termóvesszók hajtásainak
124 10. A málnaültetvény ápolása

hervadását, majd hirtelen elszáradását okozzák. A málnán kívül ritkán a szed-

ren is elöfordul. Gyakran igen jelentös, vesszopusztulással és termésmennyiség
csokkenésével járó károk okozója lehet.
A málna-karcsúdíszbogár egynemzedékes kártevo. A nyár elejétol rajzó imá-
gók, a leveleken folytatott érési táplálkozást és párosodást követöen, a növeke-
désben lévo sarjak talaj közeli részére, majd elhúzódó rajzás során, a már fásodó
vesszök kozépso, ritlcábban felsö harmadára ragasztják szürkésfehér tojásaikat.
A lárva a kéreg alatt kórberágja a sarjat, majd behatol azok belsejébe és felfele
halado járatot lcészít. A károsított sarjon, ott, ahol a lárva elöször berágott a sarjba,
1-2 cm szélességben, orsó alakú duzzanat képzodik (26. ábra). A károsított vesszo
a következö évben nem hajt ki, vagy ha ki is hajt a termohajtások gyengén fejlöd-
nek és a termés érése elött elszárad. A fejlett lárvák a vesszo belsejében telelnek
és tavasszal ott is bábozódnak.
A kártevo elleni leghatékonyabb védekezés a károsított vesszök töböli eltávolí-
tása és elégetése. A károsított vesszök aránya akár olyan mértékü is lehet, hogy a
gubacsos vesszök eltávolítása már a termöfelület csokkenésével is együtt járhat.
A kártevo elhúzódó rajzása miatt a kémiai nóvényvédelem hatástalan.
A málna-karcsúdíszbogár természetes ellenségei kózül a Tetrastichus heeringi
fürkészdarázs faj a leggyakoribb. Rajzása késéssel kóveti a málna-karcsúdíszbogár
imágók rajzását. Onmagában legfeljebb mérsékelni tudja a kártétele kialakulá-
sának mértékét. Gyakran jelentös lárvamortalítástokoz, ezzel együtt a károsított
vesszök aránya nem csökken.

Szam ó ca bim bó lík asztó (Anthonomus rubí)

A szamóca bimbólíkasztó a bimbó alatti virágkocsány elrágásával a málnán is
jelentös termésveszteség okozója lehet. Az utóbbi esztendökben az üzemi málna-
és szederültetvényekben gyakran észleltük megjelenését.
Egynemzedékü faj, imágó alakban nóvénymaradványok között telel. Április
kozepétol jelennek elö a 2-3 mm hosszú, fekete imágók. A nostények egyesével
a bimbóba rakják tojásaikat, majd elrágjálc a virágkocsányt. A lárva a bimbóban
fejlodik ki, itt is bábozódik, a nyár folyamán elhagyják a kiüregesített, elszáradt
bimbókat. A szüretet követöen, június végétol július végéig, a leveleken tartóz-
kodnak, és ezután telelöre vonulnak.
A szamóca bimbólíkasztó elleni védekezés az imágók eilen két idöpontban,
tavasszal, a telelöhelyüket elhagyó, ill. a nyár folyamán, a telelöre vonulás elött,
a novényeken tartózkodó imágók eilen lehetséges. A virágzás elötti permetezés
az adott tenyészidoben kialakuló kártételt elözi meg, ezért a bogarak tómeges
észlelése esetén nem hagyható el. A szüret utáni idöszakban elvégzett rovarölö
szeres kezelés, a következö tenyészido kártételét mérsékli. A permetezés idozíté-
sét az imágók rajzásánalc megfigyelésével végezzük. A rajzásmegfigyelés tórténhet
10.6. Növenyvedelem 125

növenyâllomâny-vizsgâlattal, valamint sârga szinü, ragadös lapok kihelyezesevel.

Az imâgök ellen cipermetrin (Sherpa) hatöanyagü rovarölö szer hatâsos. Akar a
telelöhelyüket elhagyö, akar a telelöre vonulâs elött a növenyeken tartözkodö imâ-
gök ellen csak akkor indokolt a kezeles, ha a növenyâllomânyban egyedszâmuk
jelentös kâr veszelyevel fenyeget.

Kis m âln ab o g âr ( B y t u r u s t o m e n t o s u s )
A mersekelt egövben âltalânosan elterjedt faj. Kârtetele a mâlna es a szeder
termesen jelentkezhet. Az elmült evtizedben, hazai üzemi mâlnaültetvenyekben
kârtetelevel nem talâlkoztunk.
A bimböt es a termest kârositja. A bimbön kârtetel többnyire csak akkor ala-
lcul ki, ha az imâgök rajzâsa megelözi a virâgok nyilâsât. Ekkor az imâgö, az eresi
tâplâllcozâsâhoz szükseges virâgpor megszerzese erdekeben, berâg a bimböba.
A kinyilt virâgokon virâgporral tâplâlkozik, ezzel kart nem okoz. A larva kârtetele
a vacokkıip âtrâgâsâban es az igy kialakulö feloldalas termes letrejötteben, esetleg
elszâradâsâban, tovâbbâ az eredö termes felületenek megrâgâsâban nyilvânul
meg (27. âbra). Az utobbi kârtetel a botritiszes betegseg megjeleneset nagymer-
tekben elösegiti.

27. âbra. Kis mâlnabogâr kârkepe

Evente egy nemzedeke fejlödik. Az imâgök a talajban telelnek es a bimbök megje-

lenesekor kezdödik a rajzâsuk. Tojâsaikat a mâlna virâgjâba helyezik. Az embrio-
nâlis fejlödes 8-10 napig tart. A termest kârositö lârvâk 35-40 nap alatt fejlödnek
ki, majd a talajba hüzödva bâbozödnak es 8-12 napig tartö bâbâllapot utân imâ-
126 10. A malnaultetveny apolasa

gova alakulnak. Az imagok a babozodas helyen telelnek. Az imagok megjelenese

altalaban akkor varhato, ha a leghomerseklet tartosan eleri a 14 cC-ot. A bimbok
es a viragok rendszeres ellenorzesevel az imagok megjelenese es egyedsurusege
megallapithato. A kis malnabogar elleni vedelmet neheziti, hogy az imagok raj-
zasa gyakran a viragzas idejere is kiterjed. Uzemi iiltetvenyekben kartevo ritka
elofordulasa nem indokol novenyvedelmi kezelest.

Kis m aln a-leveltetii (Aphis idaei)

A kis malna-leveltetii annalc ellenere, hogy egesz tenyeszidoszakban a malnan
tartozkodik, csupan a tavaszi idoszakban okozott level- es hajtaskartetele jelen-
tos. A leveltetvek szivogatasanak hatasara a hajtasok novekedesben visszamarad-
nak, a levelek torzulnak, besodrodnak. A malna leveler-sargulas virus terjesztoje.
A malna mellett a szedernek is kartevoje.
Soknemzedeku, a malnavesszokon a rugyek toveben tojasok telelnek at. Ta-
vasszal a riigyfakadaskor jelennek meg az osanyak, ill. kesobbiekben a leanynem-
zedekek. Vizsgalataink szerint a kartevo legkorabban, aprilis kozepen, a ’Fertodi
zamatos’ fajtan jelent meg, majus kozepeig a leveltetii populacio folyamatosan no-
vekedett. A nyar folyaman a hajtasnovekedes merseldodesevel csokken a leveltetii
populacio, ilyenkor a levelek fonakjan tartozkodnak a kis malna-leveltetii egyedei.
A sarjon termo Autumn Bliss’ fajtan, junius kozepen figyeltiik meg eloszor a kis
malna-leveltetii megjeleneset es kartetelet. A hajtasonkenti atlagos egyedszam
nem erte el a vesszon termo fajtaknal megfigyelt merteket. Az Autumn Bliss’
fajtanal, a vesszok oszi tarvagasabol a kis malna-leveltetii tomegesen nem tud
attelelni, igy a kora tavaszi kartetel nem jelentkezik, sot a kesobbiek soran, a nyar
folyaman folyamatosan jelen van, de nem alakult ki jelentos leveltetii-populacio.
A telelo tojasok lerakasa a nappalhossz rovidiilesevel kezdodik el.
A kis malna-leveltetii ellen kemiai vedekezesre ritkan es ilyenkor is csalc a vesz-
szon termo fajtaknal a tavaszi idoszakban lehet sziikseg. Elleniik a levelek besod-
rodasat megelozoen a lambda cihalotrin (Karate Zeon 5CS) keszitmenyek adnak
kello vedelmet. A kis malna-leveltetii termeszetes ellensegei koziil a fatyolkak es
a katicabogarak jelentos szerepet jatszanak a malnan elo leveltetvek elszaporo-
dasanak korlatozasaban.
A virusos betegsegek atvitelenek csokkentesere varhatoan a leveltetii ellen-
allo fajtak telepitese ad kielegito eredmenyeket. Az Egyesiilt Kiralysagban a
legjelentosebb malnan karosito leveltii a nagy malna-leveltetii ellen olyan fajtak
termesztesbe vonasat ajanljak, amelyek tartalmazzak a leveltetii ellenallosagert
felelos A2 gent. Az ilyen fajtakon a leveltii-populaciok nem tudnak koloniakat
kepezni.
10.6. Nóvényvédelem 127

K ó zó n ség es ta k á csa tk a ( T e t r a n y c h u s u r t i c a e )
A málna kisebb jelentóségü levélkártevóje. A sarjon termo, déli száraz fekvésü
ültetvényekben szaporodik el.
A málnasarjak idósebb, alsó levelein károsító takácsatkák kártétele nyomán
a levelek sárgára színezódnek és leszáradnak. A tenyészidó második felében a
kártétel a hajtások teljes hosszán megjelenik.
A kózónséges takácsatka rendszerint a gyomnóvényekról azok elszáradását
kóvetóen telepszik a málnára és okoz jeitos kártételt. Évente sok nemzedéke fej-
lódilc, és a nóvénymaradványokon telel át.
A kózónséges takácsatka elszaporodása, az ültetvényben idóben elvégzett a
sorkózi gyomirtással, a füvesített sorkózü ültetvényekben a sorkózólc gyakori
kaszálásával megelózhetó. A megkésett gyomirtás lcóvetkeztében a nagyra nótt,
elszáradó gyomokról elvándorló takácsatka a málnán talál táplálkozási lehetó-
séget. A takácsatkák elszaporodását késéssel lcóveti a ragadozó atkák megjele-
nése. Eddigi vizsgálataink során A m b l y s e i u s a n d e r s o n i, D u b i n in e ll u s ju v e n i s ,
T y p h lo d r o m u s p y r i és a Z e t z e llia m a lí fajokat mutattuk ki málnaültetvényekból.
A felsorolt ragadozó fajóle kis egyedszámban fordultak eló az ültetvényekben.

A v é d e k e z é s g y a k o rla ta

Az egyszertermó málnafajták károsítói ellen javasolt nóvényvédelmi alapkezelé-

seket a 28. ábra szemlélteti. A zóld sarjakon, ósszel termo málnafajták esetében
a feno- és technofázisok az elózóektól eltérnek, így a védekezés rendszere is más.
A károsítót kóvetó vonalak a védekezés szempontjából fontos károsítási idó-
szakot mutatják. A vastag, illetve szaggatott vonalak a károsítás mértékét jelzik.
A vonalon lévó kórók az adott károsító elleni védekezés szükségességére
utalnak. A várható kezelési idópontok meghatározásánál figyelembe kell venni,
hogy a fenológiai fázisok kózótt egyes termóhelyeken 7-10 ñapos eltérések is
lehetségesek.
A nyíllal jelólt kezelésekben használható nóvényvédó szerek a károsítók rész-
letes leírásánál találhatók. Egy adott kezeléshez úgy válasszuk meg a nóvényvédó
szereket, hogy azok egyszerre tóbb károsító ellen is védelmet nyújtsanak.
Az árutermeló málnaültetvények nóvényvédelme a telepítés elótt a termóhely
és a fajta megválasztásával kezdódik. Gazdaságos málnatermesztés az ország a
hüvósebb, csapadékosabb, kiegyenlített éghajlatú területein, jó vízgazdálkodá-
sú gyengén savanyú vagy kózómbós kémhatású talajokon lehetséges. A málna
számára kedvezótlen kórnyezeti feltételek kózótt az ültetvény egészségi állapota
évról évre rohamosan romlik és vegyszeres nóvényvédelmi beavatkozások szá-
mának nóvelésével a folyamat nem állítható meg.
 128

ro
>

hn y
:-s-s
'<0
<u 57
È—

tJO
tiO

uo
o
o

o
o
o
o
o
o
o

28. á b r a . Novényvédelmi alapkezelések károsítók ellen málnaiütetvényben

10. A málnaültetvény ápolása
10.6. Növenyvedelem 129

F ajtavâlasztâskor vegyük figyelembe, hogy a mâlnafajtâk fogekonysâga a

didimellâs, leptoszferiâs es elzinoes betegsegekkel, valamint a botritiszes be-
tegseggel, tovâbbâ a mâlna-vesszöszünyoggal szemben elterö. Ha termesztesi
celunknak is megfelel, akkor a kevesbe fogekony fajtât termesszük. E tulajdon-
sâgokat a fajtaleirâsok közlik. E fajtâk eseteben az adott betegseg elleni keze-
lesek szâma jelentösen csökkenthetö. Telepitesre csak âllamilag ellenörzött,
virusmentesitett szaporitöanyagot hasznâljunk.

A m âlna telepitese elött a terrilcol kârtevök egyedsürüsegenek meghatârozâsa

utan, indokolt esetben a terület inszekticides talajkezelesere is sor kerülhet.
Cserebogârlârvâk elöfordulâsa eseten a vegyszeres talajkezeles elmulasztâsa a
telepites sikeret kerdöjelezi meg. Kesöbbiekben, a termö mâlnâsban a növeny-
âllomâny gyommentesen tartâsâval, szükseg eseten a rajzö cserebogarak elleni
inszekticides permetezes elvegzesevel a cserebogarak kârtetele elkerülhetö.

A term esztesi m öd m egvâlasztâsa szinten a vedekezes sikeret szolgâlja.

Tâmrendszeres müveles es az elsö sarjnemzedek eltâvolitâsa eseten a tövek
legjârhatösâga mind a didimellâs, leptoszferiâs es elzinoes betegsegek, mind
a botritiszes betegseg szâmâra kedvezötlen felteteleket teremt. A felesleges
hajtâsok es vesszök eltâvolitâsa, valamint a letermett vesszök azonnali kivâ-
gâsa nemcsak a legjârhatösâgot fokozza, hanem jelentös fertözesi forrâsok
megszünteteset is eredmenyezi.

A rügyfakadâsât követöen, a hajtâsnövekedes megindulâsakor a termö vesz-

szölcön hamarosan jelentkezö mâlna-sodrömoly, mâlnamoly ellen, mâr âp-
rilis elejetöl a rügy, ill. a hajtâskârtetel elkerülese erdekeben szükseges lehet
a lcemiai vedekezes. A rovarölö szer meg\^âlasztâsakor feltetlenül ügyelni keli
arra, hogy az együttal a kis mâlna-leveltetü ösanyâi ellen is hatâsos legyen.
A mâlna-sodrömoly elleni tavaszi növenyvedelmi beavatkozâs együttal hatâsos
a mâlnamoly ellen is.
A mâlnasarjak tavaszi lcihajtâsât követöen, jö kondiciöjü es öntözött mâlnaül-
tetvenyben a 15-20 cm magassâgü, elsö sarjak eltâvolitâsâval a mâlna-vesszö-
szünyog kârtetele mersekelhetö. Az elsö hajtâsok tövi reszen a kereg gyakran
repedezett, igy a vesszöszünyog kârtetelet ritlcân kerüli el. A kesöbbi jobb feny-
viszonyok mellett fejlödö sarjakböl egeszsegesebb termövesszök fejlödnek, a
kârtetel szempontjâböl kedvezö vesszörepedes hijân a fertözes elmarad.

A sarjnövekedes idöszakâban, âprilis elejen es vegen a didimellâs, leptoszferiâs,

valamintaz elzinoes betegsegek ellen vedekezni keli. Vedekezesrea kaptân, rez-
szulfât, rezhidroxid, rezoxiklorid, rezoxiklorid + mankoceb, rezoxid, tovâbbâ az
130 10. A mâlnaültetveny âpolâsa

azoxistrobin hatöanyagü szerek hasznâlhatök. E hatöanyagok a mikoszferellâs

levelfoltossâg ellen is hatâsosak. Lisztharmatra fogekony mâlnafajtâk eseteben
a vedekezes elengedhetetlen. A lisztharmat ellen az elemi İçen hatöanyagü
szereket keli hasznâlni.
Aprilis közepetöl vârhatö a mâlna-vesszöszünyog imâgök a rajzâskezdete.
A talajhömersekleti adatok figyelembevetelevel höösszegszâmitâssal vegzett
elörejelzes es a szexferomon csapdâs rajzâsmegfigyelessel a tömeges rajzâs ide-
jeıe idözitett cipermetrin hatöanyagü rovarölö szeres permetezes csökkenti a
kârtetel merteket. Elhüzödö rajzâs eseten a kezeles ismetlese szükseges.

Bim bös âllapotban a termöhajtâs- es sarjnövekedes idöszakâban megkezdett

vedekezeseket tovâbb keli folytatni. A vedelcezesek vegrehajtâsakor figyelem-
be keli venni, hogy a mâlnânâl a bimbök es a virâgok megjelenese elhüzödö,
pârhuzamosan tartö folyamat.
A botritiszes betegseg elleni vedekezest meg keli kezdeni. Vedekezesre a
folpet, iprodion, pirimetanil, fenhexamid, ciprodinil, ciprodinil+fludioxonil,
azoxistrobirı hatöanyagü növenyvedö szereket hasznâljuk.
A mâlna hosszantartö bimbös es virâgzö âllapota a esetenkent kârtevök elleni
vedelem kritikus szakasza lehet.
Zöldbimbös âllapot lcezdeten mâr elindulhat a szamöca bimbölikasztö imâgöi-
nak rajzâsa. Ellenük indokolt esetben meg a virâgzâs elött, a mehek veszelyez-
tetese nelkül, erintö hatâsü rovarölö szerekkel vedekezhetünk. Az ugyancsak
ebben az idöben rajzö lds mâlnabogâr üzemi ültetvenyekben ritlcân igenyel
növenyvedelmi kezelest.

V irâgzâskor a botritiszes betegseg elleni vedekezes döntö fontossâgü. A ke­

zelest 10-20%-os virâgnyilâskor keli elvegezni. Csapadekos idöjârâs eseten,
elhüzödö virâgzâskor tovâbbi kezelesek beiktatâsa is indokolt lehet. Ilyen-
lcor azonban messze-menöen figyelembe keli venni a különbözö hatöanyagü
szerek mehveszelyesseget./o/pet, iprodion, pirimetanil, fenhexamid, ciprodinil,
ciprodinil+fludioxonil, azoxistrobin hatöanyagü növenyvedö szereket hasznâl­
juk.
Permetezeskor nemcsak a virâgokat, hanem a hajtâsokat es a vesszöket is ke-
zelni keli, mivel a botritiszes betegseg azokat is kârositja. A vedekezesek vegre­
hajtâsakor figyelembe keli venni, hogy a mâlnânâl a virâgzâs es termesfejlödes
elhüzödö, pârhuzamosan tartö folyamat.

A term esfe jlö d es kezdeten a botritiszes betegseg ellen a vedekezest tovâbb keli
folytatni. A vedekezest a virâgzâskor javasoltak szerint keli elvegezni. Ha eres
elött az idöjârâs csapadekos, akkor a botritiszes betegseg elleni vedekezes szük-
10.7. Betakarítás 131

ségessé válhat. Fokozottan ügyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozási

ido betartására!
Az elhúzódó málna érése ellenére a szüreti idószakban a kártevók megjele-
nése nem indokol a nóvényvédelmi beavatkozást. A leszüretelt, ládába rakott
termést ajánlott miné! hamarabb a feldolgozóba, ill. a tárolóba szállítani, mi-
vel az ültetvényben néhány óra leforgása alatt a ládába szedett Hiatos, édes
anyagon megjelenhetnek a hangyák és a mélyhütés elótt nem távolíthatók
el. így a termény minóségét számottevóen rontja, ill. az értékesíthetóségét
kérdójelezi meg.
Szüret után a letermett vesszóket tóból el kell távolítani. Ügyeljünk arra, hogy
vesszócsonlcok ne maradjanak, mivel azok a leptoszfériás betegség fertózési
forrásai lehetnek. A letermett vesszókkel együtt távolítsuk el a didimellás és
elzínoés betegségek tüneteit mutató, fásodó hajtásokat is.
A fenti betegségek, valamint a mikoszferellás levélfoltosság és a lisztharmat
ellen július végén, augusztusban pedig két alkalommal kell védekezni a koráb-
ban már alkalmazott szerekkel. E védekezések a málna kovetkezó évi egészségi
állapotát dóntóen befolyásolják.
A málnaszüret befejeztével a letermett vesszók csonk nélküli eltávolításával a
málna vesszópusztulását okozó kórokozókon túl a málna-vesszószúnyog ellen
is védekezhetünk. A letermett vesszókkel együtt a málna-vesszószúnyog és a
málna-karcsúdíszbogár által károsított hajtások eltávolítása a kovetkezó évi
kártételt csókkenti.
A málna-vesszószúnyog rajzása a vesszóérés alatt augusztusban is folytatódik
és annak ellenére, hogy rovaróló szeres permetezéssel az erósen veszélyeztetett
ültetvényben az átteleló népesség csókkenthetó, a hazai gyakorlatban nem
terjedt el. A málna-vesszószúnyog elleni ezen kezelések elvégzése ellen szól az
a megfigyelés is, hogy a vesszószúnyog lárvákat parazitáló karcsú fémfürkész
(Aprostocetus epicharmus) elszaporodása erre az idószakra esik.

10.7. Betakarítás

A betakarítás és a hozzá kapcsolódó értékesítés a málnatermesztés legkritikusabb

szakasza, amelytól leginkább függ a termesztés jóvedelmezósége. Hónapokkal
a szüret elótt annak gondos megtervezése elengedhetetlen. Szükséges megha-
tározni az értékesítési formák arányait és a teljes betakarítási idószakra a mun-
kaeró-szükségletet. Ez azért is külónósen fontos, mert a málnaültetvények éves
132 10. A málnaültetvény ápolása

munkaeró-felhasználása hozzávetólegesen 70-75%-a a szüret idószakára esik.

A málna a bogyósok kózótt a legromlékonyabb és a legkényesebb gyümolcs, ezért
lehetóleg optimális érettségi állapotban a leggondosabban kell szedni.
A málna gyümólcse a virágzás kezdetétól számítva hozzávetólegesen 25-
30 nap alatt fejlódik ki és válik éretté. Mivel a termóhajtások fürtjeiben a virágzás
20-25 napig folyamatosan tart, ezért az utolsó virágok nyílása és az elsó termések
érése rendszerint egybeesik.
A szüret elótti és alatti idójárás jelentósen befolyásolja a gyümolcsók érés-
menetét, az érés gyorsaságát és a gyümolcs minóségét. Az egyszer termo mál-
nafajták betakarítása hazánkban a leghosszabb nappalok idószakában tórténik,
amelyhez a forróság és gyakran aszály is párosul. A tartos forróság, külónósen
óntózés nélküli termesztés esetén, meggyorsítja az érést, leróvidíti a szüreti idó-
szakot. Ilyen esetekben a gyümolcsók kényszerérettek lesznek, szinte rásülnek
a vacokkúpokra.
A málna nem utóéró gyümolcs, ezért tókéletes ízét és zamatát csak teljesen
beszínezódve, megérve éri el. A szüret idópontját a gyümólcsók piros színezódése
alapján állapítjuk meg, ekkor enyhén három ujjunlc kózé fogva a vacokkúpról
kónnyen leválaszthatólc (29. és 30. ábrák).
10.7. Betakarítás 133

30. á b r a . A málnaszüret után a vacokkúpok a termohajtáson maradnak

A szüret után a málnagyümolcs - amely csonthéjas terméscsoport - résztermései-

nek maradéktalanul együtt lcell maradni (31. ábra), mert az elsoosztályú ún. guru-
lós minóségü gyümölcsnek ez az egyik alapvetó kovetelménye. A hazai éghajlati
adottságok mellett a teljes beszínezodéstol számítva a kedvezö gyümölcsminö-
séget a málna csupán 1-2 napig tartja meg. A málnagyümolcs túlérése tehát vi-
szonylag gyorsan bekövetkezhet. A túlérett gyümölcsök elvesztik fénylo színülcet,
kemény húsállományuk megpuhul, a párolgás kovetkeztében tomegcsokkenésük
jelentos, gyorsan veszítenek ízükbol, zamatukból és lehullanak. A gyümölcsök
tomegvesztesége elérheti a 10-25%-ot is (Kollányi, 1990).
A málnát friss fogyasztásra és mélyhütésre a gurulós minoség biztosításához
az érés kezdetén és végén 2-3, a fó érési idöszakban 1-2 naponként kell szedni.
Kizárólag konzervipari felhasználáshoz 4-5 naponként is elégséges lehet a szüret.
Forró idöszakokban az érés üteme gyorsul, ezért gyakoribb szedés szükséges.
Ugyanez vonatkozik többnapos esos periódusokra is, amikor a gyümölcsök rotha-
dása nagyarányú lehet hosszabb szüreti forduló esetén. A hüvösebb napszakok, a
kora reggeli és a késo délutáni órák a legkedvezöbbek a betakarításra. Napsütött
helyen a gyümölcs még rövid ideig sem maradhat, mert solc vizet veszítve a ke-
ménysége gyorsan csökken és megpuhulnak. A magas homérséklet kedvez a le-
szüretelt gyümölcs botrytiszes rothadásának is. Megfelelö árnyékos hely hiányá-
ban nádpallóval talcart ideiglenes színelcet célszerü felállítani az ültetvényelcben.
134 10. A málnaültetvény ápolása

31. ábra
A vacokkúpokról
leválasztott
málnagyümolcsok
(Foto: Papp János)

Egy-egy m álnafajta érési idoszaka átlagosan 4-5 hét, amely a fajták tár-
sításával 5-6 hétig is eltarthat. Legtöbb gyümölcs az érés kezdetétol szá-
mítva a 2. és 3. héten érilc. Az érés elórehaladtával nemcsak az érés üteme,
hanem a gyümölcsök átlagtomege is csökken. A 32. ábra a Mailing Jewel mál­
nafajta érésütemének és a gyümölcsök átlagtomegének alakulását szemlélteti.
A többszöri szedés a túlérett gyümölcsök súlyveszteségének és hullásának el-
maradásával mintegy 10-20%-kal növelheti a leszüretelt termés mennyiségét.
A torodésre és sérülésre rendkívül érzékeny málnagyümolcsot friss fogyasztás-
ra és mélyhütésre szedéssel egy idöben kell válogatni és csomagolni. Friss gyü-
molcslcént torténo értélcesítésnél a málnát közvetlenül az eladási göngyölegekbe
szedjük. A 25-50 dkg befogadó lcépességü tállcálc készülhetnek félig rugalmas
müanyagból vagy papírkartonból. A müanyag tálkákon kisméretü perforált nyí-
lásokat helyeznek el, amelyek elösegithetik a gyümölcsök gyors lehütését, le-
vegozését és a vásárlólc által a gyümolcsminoség ellenorzését. A göngyölegbe a
gyümölcsök máximum négy rétegben helyezhetök el (Crandall, 1995).
Hazánkban a mélyhütésre és a konzervipari feldolgozásra ldsméretü, 6 0-80 dkg
befogadóképességü müanyag homokozó vödrölcbe szedilc a málnát. Óvatos szedés­
sel és kiontéssel ilyen módon is gurulós minoségü gyümölcs szedhetö a gyakorlati
10.7. Betakaritäs 135

tapasztalatok alapjän. A melyhütesre szänt mälnät 25 mm magassägü, polietilen

föliäval belelt, 1,5-3,0 kg töltösülyu, müanyag rekeszekbe helyezve szällitjäk nehäny
örän belül a gyorsfagyasztöba. A lädäkat vaskerettel ellätott, ün. rakoncäkra rakjäk,
amelyekbe 120-130 läda helyezhetö es gepi üton könnyen szällithatö.

32. ä b r a . A ’Mailing Jewel ’ mälnafajta eresmenetenek es ätlagos

gyümölcstömegenek alakuläsa (Mason-Tophan, 1881)

A mälnät rendszerint härom minösegi osztälyba sorolva szüretelik. Az ün. gurulös

minöseg gyümölcsei egyöntetüen erettek, epek, kemenyek, fenylö szinüek, fajta-
azonosak es szäraz felületüek. A rekeszes mälna a különbözö erettsegü, szetesett,
de egeszseges gyümölcsöket tartalmazhatja. A „hordös” mälnaminöseg minden
egyeb az elözö minösegi kategöriäba nem sorolhatö, lenek alkalmas, nem rothadt
gyümölcs.
A rendkivül romlekony mälnagyüm ölcs friss ertekesitese nehäny napig
csak akkor lehetseges, ha a szürettöl szämitva ket örän belül elöhütesre kerül
(Ryall-Pentzer, 1974). Minel gyorsabban közelit a mälnagyümölcs hömersekle-
te a 0 °C-hoz, annäl hosszabb ideig lesz ertekesithetö. Friss ertekesiteshez es
hosszabb tävolsägra törtenö szällitäshoz Grandall (1995) szerint a szüret utän
legkedvezöbb, ha 2 örän belül 2 °C hömersekletre hütik a mälnät, majd toväbb
136 10. A málnaüitetvény ápolása

csókkentik a gyümólcs hómérsékletét 0 °C-ig. A lehütótt gyümolcsót az értéke-

sítésig 0 °C kórüli hómérsékleten kell tartani, amely -0,5 °C-nál alacsonyabbra
nem süllyedhet. A tárolás során a levegó kedvezó páratartalma 85-95%. A gyors
elóhütés alkalmazásával és kedvezó tárolási hómérséklet és páratartalom alkal-
mazása mellett a málna gyümólcs 5-7 napig értékesíthetó a hütótt pultokon.
A szüreti teljesítmény a málnánál a kovetkezó tényezóktól függ elsósorban: a
termés mennyisége, a bogyók átlagtómege, az érés üteme és a szüreteló ügyessége.
Az átlagos szüreti teljesítmény kis és kozepes gyümólcsméretü fajtáknál 2-3 kg,
a nagygyümólcsüeknél 3-5 kg óra/fó.

Gépi szedés

A friss piacra és a feldolgozásra szánt málna utáni kereslet egyaránt folyamatosan

nótt az elmúlt évtizedekben. A megnóvekedett igény lcielégítését - a magas bér-
színvonalú országokban - a szüret nagy élómunka-szükséglete és kóltsége gátolja.
Hazánkban a kózvetlen termelésre fordított kiadás 60%-át a betakarítás teszi ki.
A 3-5 hétig tarto szedés munkaóraigénye 7-8 t/ha termésátlagnál - fajtától füg-
góen - 1200-1500 h/ha. Korszerü, nagy teljesítményü betakarítógéppel, egy fó
gépkezelóvel és négy fó kiszolgálóval 80-85 szedó munkája váltható ki (Morris,
1999). Tóbbmenetes szedéssel - géptípustól függóen - 4-12 ha takarítható be
évenként. A termesztók kozott a gépi betakarítás elfogadottsága az elmúlt évti-
zedben nótt. Ehhez a magas bérkóltségek mellett, a szedógépek hatékonyágá-
nak nóvekedése, a gépi szedésre alkalmas fajtálc elterjedése, valamint a kisüzemi
termesztés visszaszorulása járultak hozzá. A világon mintegy 515 ezer t málnát
termelnek évente, de ennek csak kis részét, 8-10%-át szedik géppel. Ugyanak-
kor az USA Csendes-óceán mentí, északi málnatermesztó államaiban a termés
80-85% -át (Crandall és Daubeny, 1990), Oregonban a piros málna 98%-át géppel
takarították be (Cross et al., 1993). 40 %-ot eléró a szedés gépesítettsége Brit-Ko-
lumbiában (Kanada) is (Crandall és Daubeny, 1990). Betakarítógépek mükodnek
még Chilében, Lengyelországban, Skóciában, Oroszországban és Szerbiában.
A technológia fejlódése ellenére még ma is a feldolgozóipar a legjelentósebb
felvevóje a géppel betakarított gyümólcsnek. Friss piaci értékesítésre és a bogyók
szemenkénti gyorsfagyasztására (IQF) alkalmas gyümólcsminóség csak néhány
géptípussal és fajtával érhetó el. A mechanikai eszkózókkel tórténó betakarítás
olyan régiókban terjedt el, ahol a nagy, egybefüggó, magas hozamú és jó termés-
biztonságú ültetvények mellé feldolgozóüzemek települtek. Konzervipari célra,
gépi betakarítás nélkül, hazánkban is gazdaságtalan málnát termeszteni.
A málna gépi rázhatósága a gyümolcsót a vacokkúpon tarto tapadási eró érés
folyamán tórténó csókkenésén alapul (22. táblázat). A legómbólyódótt sejtekból
10.7. Betakaritas 137

alio levalaszto reteg kialakulasanak sebessege fajtankent es evjaratonkent valto-

zo. Az eresgyorsitok nem gyengitik lenyegesen a bogyot rogzito kapcsolatot, az
eresi idot viszont leroviditik (Zatyko es Sagi, 1973; Knight, 1976). A tartoerot a
fajta (22. tablazat) es az iddjaras befolyasoljak. Nedves, paras idoben a bogyok
levalasztasahoz nagyobb ero sziikseges, mint szaraz idoben. Az egyszertermo
malnak atlagos eresi idoszaka 4-5 het, a folytontermoke elhuzodobb. A no-
venyeken egyidejiileg eltero erettsegii bogyok talalhatok (23. tablazat), ezert
2-7 naponkenti tobbmenetes szelelctiv szedes sziikseges.

22. tablazat. A bogyok levalasztasahoz sziikseges ero csokkenese

az eres folyaman (Kollanyi, 1969,1991)

Eretlen Felerett Erett

Fajta
N N N

F. Hungaria 3,1 1,7 0,5

F. zamatos 2,9 1,6 0,4

Mailing Exploit 3,3 1,7 0,6

Nagymarosi 2,9 1,5 0,4

Schonemann 3,3 1,6 0,7

Willamette 3,0 1,4 0,4

23. tablazat. Az eltero erettsegii bogyok levalasztasi erosziikseglet szerinti

szazalekos eloszlasa ot szedesi idopontban (Rabcewicz es Danek, 2010)

A bogyok szazalekos megoszlasa a levalasztoero

Szedes fiiggvenyeben %
Fajta
ideje
< 1N [1 -1,5) N [1,5 - 2) N >2 N

Polana 25,0 31,5 27,2 16,3

08.18.
Polka 54,3 23,9 9,8 12,0

Polana 44,6 38,0 12,0 5,4

08. 26.
Polka 71,7 17,4 7,6 3,3
138 10. A malnaultetveny apolasa

A bogyok szazalekos megoszlasa a levalasztoero

Szedes fiiggvenyeben %
Fajta
ideje
<1N [1 -1,5) N [1,5 - 2) N >2 N

Polana 72,8 25,0 2,2 -

09. 01.
Polka 87,0 13,0 - -

Polana 65,2 27,2 6,5 1,1

09.15.
Polka 91,3 6,5 1,1 1,1

Polana 96,7 3,3 - -

09.23.
Polka 90,2 7,6 2,2 -

A malna es a szeder betakaritasara alkalmas gepek szerkesztesevel eloszor a ter-

mesztok kezdtek foglalkozni a negyvenes evek vegen az Egyesiilt Allamokban
(Schwartze es Myhre, 1952). Weygandt farmer prototipus gepe 1950-ben lcesziilt
el (Bell, 1951). Betakaritogepeket kezdetben a kemenyebb, lcevesbe seriilekeny
szeder es feketemalna szedesere fejlesztettek. Ezek csak a kesobbi modosita-
solckal valtak alkalmassa a piros gylimolcsu malna betakaritasara (Barritt, 1976).
USA-ban mar a hatvanas evekben 30 malna-betakaritogep dolgozott (Dale et
al., 1995). A malnatermesztessel foglalkozo tobbi orszagban lenyeges lassabb a
terjedesiik.
Hazai fejlesztesii betakaritogepekkel a hatvanas evek elejetol folytak kiserle-
tek. E fejlesztesi munkak a gepi sziiretre alkalmatlan ’Mailing Exploit’ fajta elter-
jedese, okonomiai nehezsegek es a termelok erdektelensege miatt megakadtak.
Az 1981-tol indulo betakaritas-technologiai fejlesztes soran a fajta, a miivelesmod
es a gep kozotti osszefiiggeseket vizsgaltak, valamint hidastraktorra szerelheto
ldserleti betakarito adaptert fejlesztettek ki (Kollanyi, 1990).
A gepi betakaritas az erett bogyok mechanikai uton torteno levalasztasat, a
lehullo gyumolcs felfogasat, idegen anyagoktol torteno megtisztitasat, kezi va-
logatasat esgyujteset jelenti (Andor, 1990). A betakaritogepekrendszerint hidas
rendszeriiek (24. tablazat, 22. kep). A bogyok levalasztasa a sorok ket oldalan el-
helyezkedo razocsillagokkal vagyrlegbefuvasos razassal tortenik. Az egyszertermo
fajtak fiiggoleges siku, kordonos tamrendszeru iiltetvenyeiben, a vertikalis tenge-
lyu, vizszintes iranyban rezgo razocsillagos vagy a legbefuvasos gepeket (23. kep)
alkalmazzak. A tamrendszer nelkiili fol)4ontermo fajtak betakaritasara a V ten-
gelyu razocsillagos megoldast fejlesztettek ki (24. kep).
10.7. Betakaritas 139

22. kép. Oxbo 7420-as betakaritôgép munka kôzben (fotô: Oxbo Inc.)

23. kép
BEI Black Ice 3000
légbefüvâsos betakaritôgép
(fotô: BEI International, LLC.)
140 10. A mälnaültetveny äpoläsa

24. kep. Folytontermö malna szedese Weremczuk Natalia-V betakaritögeppel

(fotö: Weremczuk Fmr Sp.)

24. tabläzat. Kereskedelmi forgalomban levö mälnabetakaritö gepek 2012-ben

Levälasztäsi
Kialakitäs, Gyümölcs Gyärtö
Tipus rendszer,
meghajtäs felhasznäläsa orszäg
felfogöegyseg

2 függöleges reszben IQF

Oxbo 7420 tengely, hidas, önjärö es friss piac, USA
räzöcsillag, zsalus feldolgozäs

2 függöleges
Oxbo 9000 tengely, hidas, önjärö feldolgozäs USA
räzöcsillag, zsalus

2 függöleges
IQF, friss piac,
Oxbo 9130 tengely, hidas, önjärö USA
feldolgozäs
räzöcsillag, zsalus

2 függöleges
hidas,
Oxbo 930 tengely, feldolgozäs USA
vontatott
räzöcsillag, zsalus
10.7. Betakaritâs 141

Levâlasztâsi
Kialakitâs, Gyümölcs Gyärtö
Tipus rendszer,
meghajtâs felhasznäläsa orszäg
felfogoegység

BEI Black Ice IQF, friss piac,

8 légbefüvô, zsalus hidas, ônjâro USA
3000 feldolgozäs
2 függoleges
BEI Rotary
tengely, hidas, ônjâro feldolgozäs USA
3000
râzôcsillag, zsalus
SFM 4 függoleges
Egyesült
Technology tengely, hidas, ônjâro feldolgozäs
Kirälysäg
Samson razocsillag, zsalus

2 függoleges reszben IQF

Pattenden Egyesült
tengely, hidas, ônjâro es friss piac,
Osprey Kirälysäg
razocsillag, zsalus feldolgozäs

hidas, IQF, friss piac,

BSK Kokan 8 légbefüvô, zsalus Szerbia
vontatott feldolgozäs

2 függoleges
SZR Elektronik tengely, hidas, ônjâro feldolgozäs Szerbia
razocsillag, zsalus

2 függoleges
Littau Side-
tengely, hidas, ônjâro feldolgozäs USA
Row
razocsillag, zsalus
2 függoleges reszben IQF
Littau 2010
tengely, hidas, ônjâro es friss piac, USA
ORXL
razocsillag, zsalus feldolgozäs
2 ferde tengely,
Weremczuk hidas, Lengyel-
razocsillag, feldolgozäs
Natalia-V vontatott orszäg
szalagos

2 függoleges
Weremczuk hidas, Lengyel-
tengely, feldolgozäs
Natalia-P vontatott orszäg
razocsillag, zsalus

Mükôdés közben a lerâzott gyümôlcs a felfogo egységre hullik, majd onnan a

szâllitoszalagra gurul, ahol a ventilâtoros tisztitâs tôrténik. Ezutân a vâlogatôsza-
lagon kézzel eltàvolitjâk az esetleg bennmaradt szennyezôket, valamint az éretlen
és beteg bogyôkat. Gurulo gyümôlcsminôség biztositâsâra a légbefüvâsos és az
üjabb fejlesztésü râzôcsillagos gépek egyarânt alkalmasak. 2012-ben kereslcedel-
mi forgalomban levo gépelcrôl a 24. tâblâzat ad âttekintés.
142 10. A málnaültetvény ápolása

A betalcarítás hatékonysága a gép müszaki színvonala mellett az adott ültet-

vénytól és a gépkezelo gondosságától függ. A szedési veszteségek a rázómecha-
nizmusolc, valamint a gyüjtö- és szállítóegységek tokéletesítésével csökkentek,
de még midig jelentösek. A rázás során az érett bogyóknak csak a 70-90% -a
válik le, és további veszteségként ezek 10-15%-a a felfogóegység mellé hullik. A
többszöri szedés során a sarjakat éro mechanikai sérülések szabad utat nyitnak a
gombás betegségeknek. Esos idöben a vesszopusztulást olcozó leptoszférás vesz-
szofoltosság kórokozója bejut a szövetekbe, károsítva azokat (Dale et al., 1995).
A következö évi terméscsokkenés az egyszertermö fajtáknál korábban elérte a
30-40% -ot (Cormac és Waister, 1976).
Gépi szedésü ültetvényekben különösen nagy gondot kell fordítani a rovarkár-
tevök és a Botrytis elleni védekezésére. A gyümölccsel a rovarok és a rothadt bo-
gyók is lerázásra kerülnek (Crandall etal., 1966). Eltávolításulca friss piacravagy a
gurulós gyorsfagyasztásra termelt gyümölcsböl, csak kézi válogatással lehetséges.
A gépi betalcarítás elterjedtségének a novelése a benne rejlö lehetoségek jobb
kihasználásával érheto el. Ehhez viszont a gépi szüretre alkalmas ültetvényki-
alakítás és fajtálc, pl. ’Fertodi kármin, ’Fertodi zamatos’, ’Willamette’ és ’Polka’
szükségesek.
 143

11. Szezonon kívüli málnatermesztés

A fogyasztók egész évben igénylik a jó minóségü, friss málnát. Szabadfóldi ter-

mesztésból nyár elejétól kora ószig biztosítható a termés. A kiesó idószakban
hajtatásbói vagy importból szárm azó gyümolccsel elégíthetó ki a keresletet.
A mediterrán országokban termesztett málnát a távoli piacokon tórténó értéke-
sítésre nem teljesen éretten szedik, mert csak így biztosítható a szállítás alatt a
bogyók megfeleló keménysége. A hosszú úton az érett gyümólcs a rázkódástól
sérülne, rothadásra fogékonnyá válna, leróvidülne a pulton-tarthatósági ideje.
A málna nem utóéró gyümólcs, zamatanyagai a szedés után már nem fejlódnek,
ezért az éretlenül szüretelt málna íze gyakran nem felel meg a hazai vásárlók
igényeinek. Ugyanakkor az értékesítési hely kózelében hajtatással termesztett és
optimális idóben betakarított gyümólcs minósége kiváló, ezért jól értékesíthetó.
A hazai szezonon kívüli málnatermesztés jóvedelmezóségét további tényezók is
megalapozzák. A fószezonon kívül a gyümólcs értékesítési ára magas, általában
háromszorosa a nyárinak. A termesztési kóltség az ágyásos üvegházak és fólia-
sátrak ószi és kora tavaszi mérsékelt kihasználtsága miatt alacsony.
A málna biológiailag alkalmas az egész éves termesztésre. A szezonon kívüli
termesztés fizikai és ókonómiai rendszeréhez megfeleló termesztéstechnikával
és hajtatásra alkalmas fajtával kapcsolódhatunk.

11.1. A szezon meghosszabbításának módszerei

Hazánkban gazdaságosan szeptember kózepétól december végéig, valamint má-

jus elsó dekádjától június elejéig terjeszthetjük ki a szüreti idószakokat (33. ábra).

TER M ÉS A SARJARON T ER M ÉS A VESSZÓKÓN

Vissza-
Visszacsípés nélkül Term esztés hidegkezeléssel
csípéssel

Érés Érés

IX. X. XI. XII. 1. II. III. IV. V.

33. ábra. Fogyasztási idószakok és a gazdaságosan alkalmazható termesztési

módszerek a málna hajtatásban
144 11. Szezonon kivüli mâlnatermesztés

A késô ôszi - tél eleji termesztésre a sarjakon termô fajtâk külônôsen alkalmasak.
Megfelelô sarjhossznâl megkezdôdika rügydifferenciâlôdâsuk, ehhez nincs szük-
ség rôvid nappalokra és alacsony hômérsékletre. A sarjak korai visszacsipésével
vagy eltâvolitâsâval és a nôvények tavaszi hütôtârolâsâval késleltethetô a nôvé-
nyek fejlôdése, és ezzel az érés kezdete. A fitotechnikai môdszerek külôn-külôn
vagy kombinâltan is alkalmazhatôk. Az érési szezon év végéig tartô kitolâsâhoz
visszacsipéssel nyüjthatô el a sarjak fejlôdése. Ilyenkor hütôtàrolâst nem kell al-
kalmazni, igy nem szükséges az évenkénti üjratelepités vagy a termesztôedényes
nevelés sem. Hazai éghajlaton szeptember kôzepétôl fôliatakarâssal vagy gyengén
fütôtt (6 °C Ât) üveghâzba helyezéssel kell a megfelelô asszimilâciôs hômérsékle-
tet biztositani a nôvények szâmâra. A sarjontermôk egyéves termesztésmôdjânâl,
érés utân a fold feletti hajtâsrendszert talajszintig vissza kell metszeni.
Hosszü idejü hütôtârolâssal és az elsô sarjak eltâvolitâsâval, tôbb hônappal
késleltethetô a vegetâciô megindulâsa. Îgy egészen a kôvetkezô év kora tavaszâig
kitolhatô az érés. Ekkor mâr nagyarânyü, az 50-60% -ot is elérô terméscsôkkenés-
re kell szâmitani. A môdszer gazdasâgossâga a hütôtarolâs és a téli fütés hosszâval
arânyban csôkken.
Hosszüvesszôs egyszertermô fajtâk ôszi és téli hajtatâsa, a mediterrân orszâ-
gokban, fôként Spanyolorszâgban terjedt el. Magas kôltsége miatt hazânkban
nem alkalmazzâk. A rôvid hidegkezelést igénylô, a nyâri nagy meleget tolerâlô
fajtâkat (pl. ’Glen Lyon’) jôl szellôztethetô fôliasâtoralatt nevelik. A sarjakat au-
gusztusban a nôvekedésülc befejezôdése utân felszedik, majd 1-1,5 hônapig 1-2
°C-on hidegkezelik. Ezt kôvetôen visszaültetik a hosszüvesszôs szaporitôanyagot
a fütetlen fôliasâtorba. A decemberben kezdôdô szezon utân a letermett vesz-
szôket visszametszik, majd az augusztusi kitermelésig helyben nevelik tovâbb
a nôvényeket.
Tavaszi hajtatâsra a hosszüvesszôs egyszer- és kétszertermô fajtâk egyarânt al­
kalmasak. Az egyszertermô fajtâk hagyomânyos môdon sarjiskolâban nevelhetôk.
Az oktôberben kitermelt, majd levermelt mâlnasarjak - hazai klimân - januâr vé-
gére a mélynyugalombôl fokozatosan kényszernyugalomba kerülnek. A nôvények
februâr elejétôl ültethetôk gyengén fütôtt (6 °C At) termesztôlétesitménybe, az
érés îgy mâjus mâsodik dekâdjânak elején kezdôdik. A kizârôlag mâlnahajtatâsra
hasznâlt sâtrakban nem szükséges az évenkénti üjratelepités. Ilyenkor a megfelelô
hideghatâs biztositâsârôl a fôliatakarâs eltâvolitâsâval kell gondoskodni.
A sarjon termô fajtâk kétéves termesztésmôdjânâl az ôszi érés utân csak a
letermett sarjvégeket metszik vissza. A rügyek kihajtâsâhoz szükséges megfelelô
ôsszegzett hideghatâs biztositâsâhoz decembertôl-februârig a fôliât eltâvolitjâk.
A magmaradt termôrészek mâjusban nevelnek csôkkent mennyiségü termést. Az
ôszi és a tavaszi termés arânya a fajtâtôl és az ôszi érési idôszak hosszâtôl függ.
Altalâban a tavaszi termés kevesebb, mint a fele az ôszinek.
11.2. Termesztett fajták 145

11.2. Termesztett fajták

A szabadfóldón sikeresen termesztett fajták nem mindegyike alkalmas a szezonon

kívüli termesztésre. A hajtatott fajták gyümólcsével szemben külonósen fontos
kóvetelmény a hosszú pultontarthatóság, a szép küllem és a jó íz. A fogyasztók a
nagy, kózéppiros színü, fényes, sápadásra nem hajlamos, zamatos, kiváló aromájú
málnát keresik. A kereskedók a kemény húsállományt, a jó szállíthatóságot és a
hosszú pulton-tarthatósági idót tarják fontosnak. A gazdaságos termeszthetósé-
get ugyanakkor a termóképesség, a betegség-ellenállóság, valamint az alacsony
hidegigény is befolyásolják.
A fajtákkal szembeni elvárásoknak jelenleg csak kevés fajta felel meg. Az elmúlt
években a hajtatás jelentóségének nóvekedésével a nemesítók figyelme az új igé-
nyeknek megfeleló fajták elóállítása felé fordult. Ennek eredményeként létrejótt
korszerü fajták hazai termesztésbe kerülését nehezíti klubfajtaként tórténó for-
galmazásuk (’Brilliance’, ’Maravilla’). Az ilyen fajtákat csak termesztói, értélcesító
hálózat tagjai termeszthetik a fajtatulajdonos ellenórzése és használati díj fizetése
mellett.
A korábbi hazai nemesítésü fajtasorból a ’Fertódi zamatos’ és a ’Fertódi Vénusz’
fajtákról vannak kedvezó hazai és nemzetkózi hajtatási tapasztalatok. Külfól-
dón széleskorüen termesztik az egyszertermó ’Tulameen’, 'Glen Lyon’ és ’Lauren’,
valamint a folytontermó ’A mira’, ’Brilliance’, ’Maravilla’, ’Himbo-Top’, ’Heritage’,
’Polana’, ’Sugana’ és ’Erika’ fajtákat is.

11.3. Termesztólétesítmények

A málna hajtatására a nagy légterü fóliasátrak és üvegházak a legalkalmasab-

bak. A gyengébb nóvekedésü sarjontermó fajták ószi védelmére, alacsonyabb
(2,0-2,5 m magas), alagútszerü fóliaépítményeket is használnak. A nagy légterü
létesítményekben a hóingadozás kicsi, a talaj és a nóvények által kibocsátott pára
nagy térben oszlik el, ezért gyengébb a harmatképzódés. A nagy belmagasság
lehetóvé teszi a támrendszer kiépítését és a munkagépek mozgását.
Bár az üvegházak lehetóvé teszik az élettényezók tetszés szerinti szabályozását,
mégis a fóliasátras hajtatás az elterjedtebb. Ennek számos olea van. Ezek kózül
a legfontosabb a relatívan alacsonyabb kivitelezési kóltség. Üvegházakat málna
hajtatásra nem építenek, de a más célra épült létesítmények kihasználtsága nóvel-
hetó vele. A fóliasátras termesztésnek további elónyei is vannak. A folia szükség
szerint eltávolítható, alacsony kóltséggel az egész ház áthelyezhetó. A korszerü,
146 11. Szezonon kivüli mâlnatermesztés

fôliatakarâsü Iétesitmények alatt a fény ôsszetétele jobban hasonlit a természetes

fényéhez, mint az üveghazban. A polietilén folia âtengecli a kék és az ultraibolya
sugarakat, ezâltal a fôliasâtorban a nôvények zômôkebbek lesznek. A fôliasâtrak
hâtrânyalcént emlithetô a beépitett fütési rendszer hiânya, valamint az erôs pâ-
rakicsapôdâs. A fôliân âtjutô hosszü hullâmok miatt a talaj jobban felmelegszik,
erôs pâraképzôdés indul meg a sâtorban. Éjszaka a hômérséklet csôkkenésével
ez a para kicsapôdik, ezzel kedvezô feltételeket teremt a gombâs megbetegedé-
seknelc, valamint megneheziti a megporzâst.
Hazai kôrnyezetben az erôs szélnek és a hônyomâsnak ellenâllô, gôtikus ki-
alaldtâsü, nagy légteru, alkalmi fütôberendezéssel ellâtott fôliasâtrak a meg-
felelôek. A hajtatôlétesitmény m agassâga 3,0 méternél ne legyen alacsonyabb,
és legalâbb 1-1,5 m magas függôleges oldalfalai legyenek. A tôbbsoros termesz-
téshez a 7-10 méter széles sâtrak alkalmasak. Ezek az épitmények nem igényel-
nek külônleges szerkezeti megoldâsokat. A fütés hatâsfokânak romlâsa és az
ôntôzés egyenletességének csôkkenése miatt a 60 méternél nagyobb hajôhossz
kedvezôtlen. A vâpacsatornânâl osszekapcsolt tobb blokkos felépitésnél a ked-
vezôtlen hatàsok mérsélcelhetôk. A tômbôsitett kivitelezés fajlagos kôltsége az
egyhajôs sâtoréval kôzel azonos, ugyanakkor 15-25%-os futôenergia-megtakari-
tâs érhetô el. A blokkositott oldalfal szellôztetésü sâtrak légcseréje ugyanakkor
rosszabb. Amennyiben a terület fekvése és a szélirâny m âst nem indokol, tobb-
hajôs létesitménynél É-D irânyü, egyhajôs elrendezésnél kelet-nyugati irânyü
tâjolâs a megfelelô.
A nagy légteru fôliasâtrak épitésére horganyozott acél vagy aluminium vâzszer-
kezetet, takarâsukra legalâbb 0,15 mm vastag, UV-stabil polietilén fôliât hasznâl-
nak. A folia vârhatô élettartama hârom év.

11.4. Müvelési rendszer

A nagym éretü âruterm elô hajtatôhâzakban leggyakrabban a kordonos

tâmrendszerü sôvénymüvelést alkalmazzâk (25. kép). A sortâvolsâg meghatâro-
zâsakor fi^elem b e lcell venni a napsugarak kis beesési szôgét az ôszi és a tavaszi
termesztési idôszakokban. Az egyszertermô fajtâknâl 1,8-2,2 méteres, az alacso­
nyabb nôvésii folytontermôknél 1,8 méteres sortâv ajânlhatô. Szük soroknâl a
gyenge megvilâgitâs miatt, az alsô rügyekbôl nem fejlôdnek termôhajtâsok, ezért
csôkken a vesszônkénti termés mennyisége. Tôbbéves termesztésre létesitett ül-
tetvény rôvid vesszôjü szaporitôanyagât, 0,4-0,5 m tôtâvolsâgra telepitik. A hosz-
szüvesszôs nôvények tôtâvolsâga egyéves termesztéskor 8-14 cm. Hajtatôcserepes
11.4. Müvelési rendszer 147

vagy kókuszrostpaplanos hidrokultúrás termesztésnél, a termesztóedény mérete

is befolyásolja a totávolságot. Tízliteres termesztoedényben 3 db termövesszövel
számolhatunk.

25. kép. Kordonos támrendszerü ’Fertödi zamatos’ málna hajtatása

Spanyolországban (foto: Francisco Román)

A málna alacsony fényintenzitásnál fejlödö oldalhajtásai megnyúlnak (26. kép),

tôrékennyé válnak. Ezért hajtatásban a biztonságos tartást nyújtó ilcerhuzalos,
lcereszt alakú, három-négy merevítos támrendszer a megfelelö.
A hagyományos síkmüvelésü, takarás nélküli kultúrához képest, a fóliatakará-
sos, bakhátas müvelési rendszernek több elónye is van. 1,3-2,5 °C-kal magasabb
talajhomérsékletet biztosít, ezáltal folcozza a koraiságot. Csepegtetö ôntôzéssel
párosítva csökken az evaporáció. Talajtalcarással a talaj hómérséklete és nedves-
ségtartalma kiegyenlítettebbé válik, a kéregrepedés csökken. A talajnedvesség
nagymértélcü ingadozása onmagában is vesszopusztulást okozhat. A talajtaka-
rás a talaj vízgazdálkodásának javításával elosegíti a tápanyagok feltáródását és
felvételét.
A bakhát elkészítésénél figyelembe kell venni a talaj kôtôttségét. Laza szerke-
zetü talajoknál a bakhát felsö szélessége legalább 0,6 m legyen, kötöttebb tala-
jokon keskenyebb kialakítás is elég.
148 11. Szezonon kivüli mälnatermesztes

26. kep. Hajtatott ’Fertödi zamatos’ mälna megnyult termöhajtäsokkal

(fotö: Francisco Roman)

11.5. Környezeti tenyezök szabälyozäsa

11.5.1. Vilägitäs

A mälna fenyigenye nagy, az ärnyekot nem lcedveli (Whitney, 1982). Alacsony

megvilägitäsnäl a gyümöicsneveleshez az elraktärozott szenhidrätokra tämasz-
kodik (Fernandez et al., 1996). A tavaszi es az öszi termesztesben asszimiläciös
pötmegvilägitäst nem igenyel, de 15 möl-m-2 d_1 fotoszintetikusan aktiv sugärzäs
(PAR) biztositäsäval az eres 2-3 hettel gyorsithatö, a termesmennyiseg 20-30% -
kal növelhetö (Koester, 2003). M agasabb fenyintenzitäson az oldalrügyekböl
fejlödött termöhajtäsok rövidebbek, kevesbe törekenyek (Pritts et ab, 1999), a
gyümölcs zamatosabb, edesebb es szinanyagokban gazdagabb lesz.
11.6. Ápolási munkák 149

11.5.2. Homérséklet

Az ültetés után csak lassan növelhetö a homérséklet a hajtatóházban. A kezdeti

11 °C-ról 3-4 naponként emelhetö 2 °C-kal a nappali hómérsékletet, mindaddig,
amíg el nem éri a 18-21 °C-ot. A terméskotódés és az érés ezen a homérsékleten
már zavartalan. Az éjszakai homérséklet a fotoszintézis-produkció mértékétol
függ, általában 10-12 °C.

11.6. Ápolási munkák

11.6.1. Hidegkezelés

A málna nôvekedése és fejlodése nem folyamatos, azt nyugalmi periódusok sza-

kítják meg (34. ábra).

TAVASZ NYÁR

KORRELÁCIÓN ALAPULÓ
KÉNYSZERNYUGALOM
NÔVEKEDÉS (Paradormancy)
A h a jtá scsú cs a u x in o k g á to ljá k
az o ld alrü g ye k k ih ajtását.
A sa rjv é g e k v issza v ág á sa o ld ja a g átlást.
A L

1 r

KÜLSÖ TÉNYEZOKÓN ALAPULÓ MÉLYNYUGALOM

KÉNYSZERNYUGALOM (Endodormancy)
(Ecodormancy) A n a p p a lo k rô vid ü lé se és az alacso n y, 10 °C
K e d ve zö tle n k ö rn ye ze ti té n ye zô k alatti é jszakai h o m é rs é k le t h atására alak u l ki.
h atá sá ra kia la k u ló gátlás. M e g szü n te ti: h id e g h atás, h id ro g é n -cián a m id ,
A h o m é rs é k le t n ô v e lé sé v e l szü n te th e tö m eg. e tilé n klo rid , G A ho rm o n .

TÉL ÖSZ

34. ábra. A málna novekedési és nyugalmi szakaszai

150 11. Szezonon kíviili málnatermesztés

A vegetáció idöszak utolsó szakaszában a rügyek apikális dominancián alapuló

nyugalmi állapotát, a csökkenö homérséklet és kisebb mértékben a rövidülö nap-
palhossz hatására, fokozatosan mélynyugalmi állapot váltja fel. Az egyszertermö
fajták rügyei, az egész novényre kiterjedö gátló anyagok felhalmozódása miatt,
lcedvezö környezetben sem hajtanak ki. A folytontermök sarjainak felsö egy-
harmadán-felén nem érvényesül a gátló hatás, a florigén hormonok mükódése
megindítja a virágzást. A nóvények mélynyugalmi állapotának megszakításához,
meghatározott ideig tarto hideghatás kell (Williams, 1960). A mélynyugalom
megszüntetéséhez szükséges hidegigény a 7 °C alatti hideg órák ósszegével (CU)
jellemezhetó. A málnafajták hidegigényeáltalában 800-1400 CU között változik
(Kollányi, 2004). Természetes viszonyok között - hazai környezetben - január
végére kényszernyugalomba kerülnek a nóvények. Meleg környezetben ezt kö-
vetöen már képesek kihajtani, tovább fejlödni. A mesterséges hidegkezelésnek
a hosszúvesszos nóvények téli hajtatásában van jelentosége, a magas koltségek
miatt hazánkban nem alkalmazzák.

11.6.2. Sarjak visszacsípése

A folytontermö fajták sarjainak visszacsípésével késleltetheto a nóvények fejlö-

dése. A 0,7-1 m magas (Heidenreich et al., 2008, Spalholz et al., 2006), intenzív
novekedésü zöld hajtások felsö, rövid izközü 5-10 centiméteres szakaszát távo-
lítják el. A hajtáscsúcs hormonok gátló hatásának megszünésével oldalhajtások
képzodnek. A sarjak fejlodése lassul, de a számuk nem csökken. Az érés kezdete
csak kissé, de az érési csúcs - fajtától függöen - 3-4 héttel lcésobbre tolódik
(Heidenreich et al., 2008). A visszacsípés hatására a termésmennyiség 20-25
%-kal csökken az azonos korülmények között nevelt kontrollhoz lcépest. Ugyan-
akkor az elnyújtott érési idöszak és a hajtatósátorban hosszabbra novo sarjak
miatt, a hozam nagyobb, mint a szabadföldön.

11.6.3. Termékenyülés

A málnatermesztésben fontos szerepe van a virágok termékenyülésének. A meg-

termékenyülés nélküli szaporodás (apomixis) és gyümolcsképzodés a málnafajták
esetén nem játszik számottevo szerepet. A hozam és a gyümolcsminoség szoros
osszefüggésben van a kotodéssel. A termesztett piros gyümölcsü málnafajták
óntermékenyülok vagy nagyrészt óntermékenyülok, termékenyülési zavart nem
mutatnak. A virágok kétivarúak, tokéletes termo- és porzótájjal. A virágokban
nem minden bibe funkcióképes egyszerre, ezért a virágnyílás idején többszöri,
11.6. Ápolási munkák 151

ismételt megporzás szükséges (25. táblázat). A résztermések 60-70% -os kotódé-

se esetén normális bogyó fejlódik a terméscsoportból (Kollányi, 1980). Részleges
terméketlenség esetén a kevés számú résztermés rosszul tapad egymáshoz, ezért
a bogyó szedéskor könnyen szétmorzsolódik.

25. táblázat. A megporzások számának hatása a résztermések kialakulására

(Eaton et al., 1968)

Megporzások száma Résztermések átlagos száma (db)

1 21,5

2 35,0

3 38,3

4 40,0

Bár a pollen bibére jutása a virágszerkezet által biztosított, rovarbeporzás is

szükséges a megfeleló számú terméskezdemény kialakulásához. Méhbepor-
zással a gyümólcsminóség jobb, a termésmennyiség nagyobb (Chagnon et al.
1991; DAF 2005; McGregor 1976). Rovarbeporzás nélkül a résztermések száma
80%-kal alacsonyabb (Koester et al., 2003). Háziasított poszméhek (pl. Bombus
impatiens Cresson) alkalmazásával más fajtakótodést elosegító módszer (rezeg-
tetés, lcémiai szerek) használata szülcségtelenné válik. A málnavirágok boséges,
könnyen hozzáférheto nektárja nagyobb vonzerö a méheknek, mint a pollenje
(Benedek, 1997). Poszméhlcolóniák egész évben vásárolhatók. A kaptár kihe-
lyezése nem munkaigényes. A poszméhek nem okoznak virágkárosodást, nines
termésdeformáció. Már 10 °C felett aktívak, hüvös és felhös idöben is megbíz-
hatóan poroznak. Nincsenek felderítok, kicsi a szôkés veszélye. A kolóniák rö-
vid életüek 6 -8 hétig élnek. Az egyszertermo fajták 25-30 napig virágoznak,
a folytontermök több hónapig, így ott a poszméhek pótlására van szükség. Az
éjszakai alaesony homérséklet miatt kialakuló magas relativ páratartalomban
(> 90%) a pollenek összeragadhatnak, így a méhek nem képesek szállítani. A túl
alaesony légnedvesség a pollen csírázását gátolja és az atka fertózésének is kedvez.
Az optimális relativ páratartalom 60-75% között van. A virágzáskori túl magas
homérséklet hatására a bibeszekrétum felszáradása és a gyors pollenkiszóródás
kôvetkeztében csökken a termékenyülés esélye.
A málna hajtatásban a kémiai szerek alkalmazása mellett, egyre nagyobb je-
lentoségevana biológiai nôvényvédelemnek, melyet komplexen lehetalkalmazni
a poszméhes technológiával.
152 11. Szezonon kívüli málnatermesztés

11.6.4. Tápanyagellátás

A tápanyag-utánpótlásnál figyelembe kell venni a hajtatólétesítmény eltéro fizikai

kornyezetének hatását a tápanyagfelvételre, illetve a gyümolcsminoséggel és a
pultontarthatóság hosszával szembeni magas kovetelményeket.
A nitrogénnek, mint a málna legfontosabb kondicionális tényezojének, fontos
szerepe van a sarjak novekedésében és a termésképzésben is. Az alacsony szintü
nitrogénellátottságra a málna különösen érzékeny. Hiányakor a sarjnovekedés
leáll, az alsóbb levelek elöször világoszoldek lesznek, majd elsárgulnak. A málna
nitrogénfelhasználása az intenzív novekedési szakaszban a legnagyobb. A virág-
zásig 100 ppm, a virágzástól a termésérésig tarto idöszakban 50 ppm nitrogént
tartalmazó ontozéssel tápoldatozható hetente egy alkalommal. A folyamatosan
boséges nitrogénellátottság vegetativ túlfejlodést és gyümolcsminoség csökke-
nést okoz. A málna káliumigénye a tenyészidoszak alatt egyenletes. A káliumnak
fontos szerepe van a foto- és fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásában.
Hiánya kedvezötlenül hat a gyümölcs savtartalmára, a szénhidrátok felhalmo-
zódására, valamint az egyéb íz- és zamatanyagok kialakulására. Káliumhiány
leggyakrabban a terméskótodés után, gyenge vízellátottságnál lép fel. Tünete
az alsóbb leveleken megjelenó barna, nekrotikus levélszegély. A kálium pótlása
levélanalízis eredménye alapján tórténik. A foszfor szintén alapveto tápelem a
málna számára, serkenti a gyókérképzodést, a generativ részek kialakulását és
növeli a gyümölcs hússzilárdságát. Bár alapveto tápelem, pótlására általában
nines szükség. A kalciumnak a szénhidrát-, a nitrogén- és a pektinanyagcserében
van fontos szerepe. Hiánya csökkenti a gyümölcs keménységét, pulton-tartha-
tósági idejét. Kalciumhiány a hazai talajokban ritkán fordul elö, de a felvételét
több tényezo gátolhatja. A túl sok nitrogén, kálium és magnézium, az alacsony
pH (<5,5), az eros kiszáradás, a túlmelegedés, a magas sókoncentráció, valamint
a magas páratartalom kalciumhiányt idézhet elö. Fóliasátrakban kialakuló m a­
gas légnedvesség miatt csökkenö transzspiráció kovetkeztében a kalciumszál-
lítás akadályozottá válik. A málna potenciális transzspirációja a déli órákban
a legnagyobb, ezért a szelloztetést ekkorra kell idozíteni. A gyümolcsfejlodés
szakaszában kéthetenkénti kalcium lombtrágyázással a pulton-tarthatósági ido
meghosszabbítható. A bór esszenciális tápelem, fontos szerepe van több életta-
ni folyamatban, serkenti a generativ folyamatokat, a pollentömlö kihajtását és
fejlodését. Hiánya késlelteti a rügypattanást, szélsoséges ellátási zavar esetén a
felsö rügyelc pusztulását is okozhatja (Crandall, 1995). Csökkenti a megporzás
hatékonyságát, gátolja a gyokérfejlodést. Bórhiány elsösorban meszes talajon,
rossz vízellátottságnál alakul lci.
Levélanalízis eredménye alapján további tápelemek pótlására is szükség lehet.
11.6. Äpoläsi munkäk 153

11.6.5. Ontozes

Hajtatasban a novenyek vizellatasa teljes egeszeben az ontozesre harul. A malna

akkor fejlodik kielegitoen, ha a talaj vizkapacitasa 75-80% kozott van. (Kollanyi,
1990). A malna gyolcerzete erzekeny az ontozoviz minosegere. A natriumsok
mennyiseget <30 ppm, a kloret <50 ppm alatt lcell tartani. A noveny szamara
a 6,0-6,5 pH kozotti ontozoviz az optimalis. Hajtatasban csepegteto rendsze-
rii vizpotlo ontozest hasznalnak, parasito ontozesre nines sziikseg. A novenyek
novekedesevel aranyosan 20 mm-ig kell novelni az ontozesenkenti vizadagolcat.
A malna vizigenye az intenziv novekedes es a gyiimolcseres idoszakaban a legna-
gyobb. Megfelelo vizelazottsagnal nem esak a bogyolc tomege, hanem azok szama
is novekszik, minosege javul. A malna az ontozesre kenyes, a talaj kiszaradasa
takarassal kesleltetheto. Tapoldatos fejtragyazo ontozeskora vizadag 20-30 mm-
nel kevesebb ne legyen. Az ontozes, a tapoldatozassal osszekapcsolva a reggeli
orakban vegezheto.

11.6.6. Növenyvedelem

A malna hajtataskor kialaldtott mesterseges környezetben, olyan kärtevök es kör-

okozök tömeges elszaporodäsa is növen^edelm i problemät jelenthet, amelyek
a szabadföldi termesztesben ritkän fordulnak elö. Vedekezeskor elönyben kell
reszesiteni a termeszetes egyensülyt kevesbe kärositö agrotechnikai es biologiai
vedelcezest, valamint a rezisztens es toleräns fajtälc hasznälatat. A felesleges sarjak
eltavolitasa, a megfelelo täpanyagszint, legäramlat, paratartalom es hömerseklet
biztositasa fontos resze a növenyvedelemnek.
A hajtatö letesitmenyek mikroklimaja kedvez a lisztharm at (Sphaerotheca
m acularis [Fr.] Jacz.) szaporodäsänak. A lisztharm atfertözes megelözhetö,
csökkenthetö, rezisztens vagy toleräns fajtäk telepitesevel es kemiai vedeke-
zessel.
A kärtevö izeltläbüak közül a közönseges takäesatka ( Tetranychus urticae
Koch) lcärolcozäsa lehet veszelyes, a robbanässzerü felszaporodäsa miatt. A vi-
rägzäs kezdetekor mär megjelenhetnek az elsö egyedelc. Vedekezes a poszmehek
betelepitese utän mär csak mehldmelö inszekticidekkel es biologiai mödszerek-
kel lehetseges. Ragadozö atkäk (Amblyseius cucumeris Oude., A. californicus
McGregor, Phytoseiulus persimilis Athias-Henriot) kihelyezesevel es 65%-näl
nagyobb relativ päratartalom biztositäsäval csökkenthetö a kärtevö nyomäs.
Tripszek elszaporodäsakor ragadozö atkäkkal (Amblyseius cucumeris Oude),
leveltetvek eilen ragadozö gubacsszünyoggal (Aphidoletes aphidimyza Rondani)
vedekezhetünlc.
154 11. Szezonon kivüli mâlrıatermesztes

11.6.7. Eres, betakaritâs

A fölia alatt termesztett mâlnât a kâros környezeti hatâsok kevesbe erik, ezert
gyümölcse nagyobb, kemenyebb, kevesbe fogekony a rothadâsra. Pulton-tart-
hatösâgi ideje hosszabb - fajtatâtöl függöen optimâlis termesztesi es târolâsi
körülmenyek eseten 2-3 het. A gyümölcsöt akkor keli szedni, amikor szine elenlc,
egyseges piros, könnyen levâlö, nem morzsolödö. Tâvolabbi piacokra törtenö
szâllitâskor 80-90% -os erettsegben is betakarithatök (27. kep) azok a fajtâk,
amelyek gyümölcse eretlenül is levâlilc a vacokküpröl. A târolâs alatt a gyümölcs
beszinezödik, de iz- es zamatanyagai mâr nem fejlödnek.

27. kep. Eretlenül szedett ’Fertödi Venusz’ mâlna (foto: Francisco Roman)

Mivel a bogyö nagyon serülekeny, lcözvetlenül a kereskedelmi kiszerelesü 123

g-os müanyag tâlkâkba (28. kep) szedik. Az edeny meretenek olyannak keli
lenni, hogy 3 reteg gyümölcsnel több ne kerüljön egymâs föle. A szedes gya-
korisâga 1-2 nap. A szedes utan mihamarabb 2 °C-ra keli elöhüteni a termest.
A mâlnât 0 -0 ,5 °C hömersekleten, 80-85 % relativ pâratartalmon keli târolni
(Sass, 1984).
11.6. Ápolási munkák 155

28. kép. Hajtatott ’Brilliance’ málna gyümolcse (foto: Kollányi Gábor)

 157

12. Szakirodalom

ANDOR D., 1990. A m âlnagépi betakaritâs elve, elmélete. In: Kollânyi L. (szerk.),
Mâlna. Mezôgazdasagi Kiadô, Budapest. 188-201.
ATKINSON, D., 1973. Seasonal Changes in the Length of White Unsuberized
Root on Raspberry Plants Grown under Irrigated Conditions. J. Hort. Sci. 48:
413-419.
BARRITT, B. H. 1976. Mechanical Harvesting of Red Raspberry, Rubus idaeus
L., in Washington, USA Acta Hort. (ISHS) 60:17-20.
BELL, R. C , 1951. Mechanical raspberry harvesting. American Fruit Grower, May.
71 (16): 30-31.
BENEDEK P., 1997. Rovarmegporzâs. 360. p. In: Soltész M. (szerlc.). Intégrait
gyümôlcstermesztés. Mezôgazda Kiadô, Budapest.
CHAGNON, M., GINGRAS, J . , OLIVEIRA, D. D. 1991. Honey Bee (Hymenoptera:
Apidae) Foraging Behavior and Raspberry Pollination,. Université du Quebec a
Montreal, Departement des Sciences biologiques, C.P. 8888, Suce. ,A’, Mont­
real, Quebec, Canada, H3C 3P8.
C H IL E A L IM E N T O S, 2011a. < h ttp://w w w .ch ilealim en tos.com /m edios/
Servicios/Seminarios/2010/Chile.pdf> [2012. 01.16.]
C H IL E A L IM E N T O S, 2011b. < h ttp://w w w .ch ilealim en tos.com /m edios/
Servicios/Seminarios/2010/IRO_2010/China.pdf> [2012. 01.16.]
CORMACK B. F., WAISTER, R., 1976. Effects of machine harvesting raspberries
on yield in the following year. Hort. Res., London 16:121-129.
CRANDALL, P. C., 1995. Bramble Production. The Managementand Marketing
of Raspberries and Blackberries. Food Product Press, Binghamton.
CRANDALL, P. C„ CHAMBERLAIN, ]. D., BIDERBOST, K. A., 1974. Cane
Characteristics Associated with Berry Number of Red Raspberry. J. Amer. Soc.
Hort. Sci. 99: 370-372.
CRANDALL, P. C , CHAMBERLAIN, J. D„ GARTH, K. L , 1980. The Effects of
Primocane Suppression on Growth, Yield and Chemical Compostion of Red
Raspberries. J. Amer. Soc. Hortic. Sci. 105:194-196.
CRANDALL, P. C , DAUBENY, H. A., 1990. Raspberry management. 157-213. p. In:
Galletta, G. J., Himelrick, D.G. (ed), Small Fruit Crop Management. Prentice-
Hall, Inc., New Jersey
CRANDALL, P.C., SHANKS, JR., C. H„ GEORGE, JR., J. E., 1966. Mechanically
harvesting red raspberries and removal of insects from the harvested product.
Proc. Amer. Soc. Hort. Sci. 89: 295-302.
158 12. Szakirodalom

CRO SS, J., BARO FFIO , C„ GRASSI, A., HALL, D„ LABANO W SKA, B„
M ILEN KO VIC, S., N IL SSO N , T., SH T E R N SH IS, M., T O R N EU S, C.,
TRA ND EM , N., VETEK, G., 2008. Monitoring raspberry cane midge,
Resseliella theobaldi, with sex pheromone traps: results from 2006. IOBC/
wprs Bulletin, 39:11-17.
CROSS, J. V. AND HALL, D. R., 2005. Sex pheromon of raspberry cane midge.
Presentation at Soft Fruit Conference, Ashford, 23-24 November 2005, pp.
1-5.
C R O SS, T„ TURN ER, B., STRIK, B., KAUFMAN, D. 1993. Red raspberry
economics - the costs of establishing and producing red raspberries in the
Willamette Valley. Oregon State University. Ext. Bull. EM 8534.1-17. p.
DAF. 2005. Honey bee pollination benefits for crops and orchards in Western
Australia, [Online], Department of Agriculture and Food in Western Australia.
<http://wwAv.agric.wa.gov.au/action/ATOZ?s=875902710, term=pollination>.
[2009.11.]
DALE, A., 1989. Productivity of Red Raspberries. Hort. Rev. 11:185-228.
DALE, A., DAUBENY, H. A., 1987. Flower-bud initiation in red raspberry (Rubus
idaeus L.) in two envirouments. Crop Res. 27: 61-66.
DALE, A., HANSON, E. J., YARBOROUGH, D. E„ M CNICOL, R. J., STANG,
E. J., BRENNAN, R„ M ORRIS, J.R., HERGERT, G. B. 1995. Mechanical
harvesting of berry crops, p. 255-367. In: J. Janick (eel.), Horticultural reviews.
Wiley, New York. Vol. 16.
EATON, G. W., DAUBENY H. A., NORMAN R. C., 1968. Pollination Techniques
for Red Raspberry Breeding Programs. Canadian Journal of Plant Science,
48(3): 342-344.
ELLIS M. A. et al., 1991. Compendium of Raspberry and Blackberry Diseases and
Insects. APS Press. The American Phytopathological Society.
FAO, 2012. http://faostat.fao.org/ [2012. 02. 06.]
FERNANDEZ, G. E., PRITTS M. P., 1996. Carbon supply reduction has a minimal
influence on current year’s red raspberry (Rubus idaeus L.) fruit production. J.
Amer. Soc. Hort. Sci. 121: 473-477.
FREHMAN, S., 1989. Living Mulch Ground Covers for Weed Control Between
Raspberry Rows. Acta Hort. 262: 349-352.
HALL, D„ SHEPHERD, T., FOUNTAIN, M„ VETEK, G., BIRCH, N., JO RNA,
C., FARMAN, D., CROSS, J., 2011. Investigation of attraction of raspberry cane
midge, Resseliella theobaldi, to volatiles from wounded raspberry primocanes.
IOBC/wprs Bulletin, 70:1-9.
H EID EN REICH C., PRITTS M., KELLY M. J., DEM CHAK K., 2008. High
Tunnel Raspberries and Blackberries. Department of Horticulture. Publication
rev., Cornell University, Ithaca. 47: 4-31.
12. Szakirodalom 159

HILL, R. G., 1958. Fruit Development of the Red Raspberry and its Relation to
Nitrogen Treatment. OhioAgr. Exp. Res. Bui. 803.
HOOVER, E., LUBY, ]., BEDFORD, D., 1986. Yield Components of Primocane
Fruiting Red Raspberries. Acta Hort. 183:163-166.
HUDSON, J. P., 1959. Effects of Environment on Rubus idaeus. L. I. Morphology
and Development of Raspberry Plant]. Hort. Sci. 39:163-169.
JAROSZLAVCEV, E. I., 1979. Malina, Kolosz, Moszkva.
JENNINGS, D. L., DALE, A., 1982. Variation in the Growth Habit of Red
Raspberries with Particular Reference to Cane Height and Node Production.
J. Hort. Sci. 57:197-204.
KISS F., ZATYKO ]., 1978. A Rubus fajok vegetativ szaporitasa in vitro. Botanikai
Kozlemenyek. 65: 65-68.
KO ESTER K. PRITTS M. 2003. Greenhouse Raspberry Production Guide
For Winter or Year-round Production. Department of Horticulture, Cornell
University, Ithaca. 23: 5-36.
KOLESZNYIKOV, V. A., 1966. Plodovodsztvo, Maiina. Izdatyel’sztvo Kolosz
Moszkva, 396-407.
KOLLANYI L. 1969. Vizsgalatok a gepi betakaritasra alkalmas malnafajtak ki-
valasztasara. Fertodi Novenynemesitesi es Novenytermesztesi Kutato Intezet
Kozlemenyei. 4: 59-69.
KOLLANYI L., 1973. A malna. In: Harmat L. (szerk.), Bogyosgyumolcsuelt ter-
mesztese. Mezogazdasagi Kiado, Budapest
KOLLANYI L., 1975. Metszesi kiserlet malnanal. Kerteszeti Kutato Intezet Koz­
lemenyei. 5: 23-39.
KOLLANYI L., 1978. Ujabb eredmenyelc a malna termesztesenel. Gyiimolcs- es
Disznovenytermesztesi Kutato Fejleszto Vallalat Kozlemenyei, Fertod. 17-22. p.
KOLLANYI L., 1980. A malna, a szeder es a szedermalna. 305. p. In: Nyeki ].
(szerk.), Gyumolcsfajtak viragzasbiologiaja es termekenyillese. Mezogazdasagi
Kiado, Budapest.
KOLLANYI L., 1988. A visszametszes mertekenek es idopontjanak hatasa a mal-
navesszolc termesere. Acta Agronomica 37(3-4): 108-112.
KOLLANYI L. 1990. Ontozes. 146. p. In: Kollanyi L. (szerk.), Malna. Mezogaz­
dasagi Kiado, Budapest
KOLLANYI L. 1990. A gepi betakaritas hazai tapasztalatai. p. 197. In: Kollanyi
L. (szerk.), Malna. Mezogazdasagi Kiado, Budapest.
KOLLANYI L., 1998. Malna, szeder, szedermalna. p. 371-384. In: Soltesz M.(szerk.),
Gyiimolcsfajta ismeret es hasznalat. Mezogazda Kiado Kft., Budapest.
KOLLANYI G., KLEIZER P., 2012. Use of some rubus species in raspberry
breeding. Hungarian Agricultural Research. 21(3): 4-9.
160 12. Szakirodalom

KOLLANYI G., KOLLANYI L., HAJDU B. 2004. A malnavesszok melynyugal-

mi allapota es hidegigenye. A Fertodi Gyiimolcstermesztesi Kutato- Fejleszto
Intezet Kht. Kozlemenyei. 3 (1): 31-39.
KOLLAR G., 1974. A malnatermesztes technologiaja es gazdasagossaga. Egyetemi
Doktori Ertekezes. Kerteszeti Egyetem, Budapest.
KOWALENKO, C. G., 1981. Response of Raspberry to Soil Nitrogen and Boron
Applications. Comm. Soil. Sci. and Plant Analysis. 1151-1162. p.
KSH, 2012. Adatkozles, 7250-3959/2011 [2012. 02. 08.]
LASZLO I., 1973. Bogyosgyumolcsii kulturak gyomnovenyzete es vegyszeres
gyomirtasuk. Novenyvedelem. 9(3): 127-129.
LIN D ER , C., A LLEN, ]., BARO FFIO , C., BR O N IA REK -N IEM IEC, A.,
BRO O KES, V., CRO SS, J., ECKERT, C., FABY, R., GOBIN, B., GRASSI,
A., HARRIS, A., LABANOW SKA, B., LASCAUX, E„ MALAVOLTA, C.,
M ICHEL, V., M ILENKOVIC, S„ N ILSSO N , T., PARIKKA, P., PAASKE,
K., POMMIER, J., PRODORUTTI, D., SIGSGAARD, L„ STENSVAND, A.,
TORN EUS, C., TRANDEM , N., TUOVINEN, T., VETEK, G., 2010. Softpest:
a website on the usage of pesticides & biocontrol agents in soft fruits. IOBC/
wprs Bulletin, 54: 489-491.
L1PPAY J., 1667. Posoni Kert. Harmadik konyv, Gyiimolczos kert. 302. p. Fakszi-
mile, 1966. Akademiai Kiado, Budapest.
LIU M., LI X. Q., WEBER C., LEE C. Y., BROWN J., LIU R. H., 2002. Antioxidant
and antiproliferative activities of raspberries. Journal of Agricultural and Food
Chemistry, 50 (10): 2926-2930.
MASON, D. T., TOPHAM, P. B., 1981. Measurement and Evaluation of the Crop
Components of a Raspberry Harvest Model. Hort. Res. 21:19-28.
M CGREGOR, S.E. 1976. Insect pollination of cultivated crop plants. USDA,
Tucson, Arizona.
M ORRIS, J. R. 1999. Developing Mechanized Systems for Producing, Harvesting,
and Handling Brambles, Strawberries, and Grapes. HortTechnology, January-
March 9(1): 22-31.
MOSONYI I., 1973. A malnatermesztes korszerii agrotechnikai modszerenek
vizsgalata. Egyetemi Doktori Ertekezes. Kerteszeti Egyetem, Budapest.
NORTON, R. A., 1980. Red Raspberry Primocane Control, Research and Practice
in the Pacific Northwest. Acta Horticulturae, 112:191-193.
PAPP J., 1970. A malna es ribiszke metszese. Kerteszet es Szoleszet 19 (4): 106-107.
PAPP J., 1972. A malna tapanyagigenyenek vizsgalata. Kandidatusi ertekezes,
MTA, Budapest.
PAPP J., 1972. A malna tapanyag igenyenek vizsgalata. I. A tragyazas hatasa a
malna termeshozamara es a gyiimolcs minosegere. Kerteszeti Egyetem Koz­
lemenyei. Vol: XXXV. (2): 177-187.
12. Szakirodalom 161

PAPPJ., 1973. A trâgyâzâs hatasa a vesszôfoltosodâsra és a gyôkérzet mélységi el-

helyezkedéséreamâlnânal. Kertészeti Egyetem Kôzleményei. 35 (5): 153—158.
PAPP J., 1974. Malna. p. 553-582. In: Gyurô F (szerk.), A gyümôlcstermesztés
technolôgiâja. Mezôgazdasàgi Kiadô, Budapest.
PAPP J., 1975. NPK Status in Raspberry, KCl and K2S04 Comparative Fertilization
Test in Sand Culture. Le contrôle de l’alimentation des plantes cultivées II.
Akadémiai Kiadô, Budapest. 957-963.
PAPP J., 1980. A malna tâpanyagellâtâsa. Ûjabb kutatâsi eredményeka gyümôlcs-
termesztésben. GYÜDIKI Tudomânyos Kiadvânya. Vol. IX: 17-23.
PAPP J., 1989. A gyümôlcstermesztés tâpanyaggazdâlkodâsânak fejlesztése. Dok-
tori értekezés, MTA, Budapest.
PAPP ]., 1990. Mâlnatermesztés. 479-497.p. In: Gyurô F. (szerlc.), Gyümôlcster­
mesztés. Mezôgazdasagi Kiadô, Budapest.
PAPP J., 1997. Malna. 683-702. p. In: Soltész M. (szerk.), Intégrait gyümôlcster­
mesztés. Mezôgazda Kiadô Kft., Budapest.
PAPP J., HÄMORITNÉ SZÖKE M., 1976. Am âlnalevelektâpanyagtartalmânakés
tâpanyagarânyânak vàltozâsa mütrâgyâzâsi kisérletben. Gyümôlcstermesztés.
Vol. III. 59-69.
PAPP J., PORPÂCZY A., 1999. Szamôca, malna, Bogyösgyümölcsüek I., Mezô­
gazda Kiadô, Budapest.
PERKINS-VEAZIE, R, NONNECKE, G. R., 1992. Physiological Changes During
Ripening of Raspberry Fruit. HortScience. 27:331-333.
PETRÂNYI I., 1997. A malna gyomnôvényei és gyomirtâsa. 586-588. p. In: Glits
M. et al., Nôvényvédelem. Mezôgazda Kiadô, Budapest.
PÉNZES B., 1997. A malna kartevôi. 583-586. p. In: Glits M. étal., Nôvényvédelem.
Mezôgazda Kiadô, Budapest.
PRITTS M. P., LANGH ANS R. W., W HITLOW T. H., KELLY M. J., ROBERTS
A., 1999. Winter Raspberry Production in Greenhouses. HortTechnology. 9
(1): 13-15.
RABCEWICZ J., DANEK J., 2010. Evaluation of mechanical harvest quality of
primocane raspberries. Journal of Fruit and Ornamental Plant Research. Vol.
18 (2): 239-248.
RYALL, A. L. PENTZER, W. T , 1974. Handling, Transportation and Storage of
Fruits and Vegetables. AVI, Westport, Conn.
SASS P., 1994, Postharvest Treatment of Horticultural Crops. No. 368. Volume
1-2. Kecskemét
SCHW ARZE, C. D., MYHRE, A.S., 1952. Some experiments and observation
on mechanical harvesting of red raspberries. Proc. West Wash. Hortic. Assoc.
42: 21-24.
162 12. Szakirodalom

SEERAM N. P., 2 0 08. Berry fruits: com positional elements, biochemical

activities, and the impact of their intake on human health, performance, and
disease. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 56 (3): 627-629.
SIMON I., KOLLANYI L., BENEDEK L., 1986. A viragriigyek kialakulasa kiilon-
bozo koru malnaiiltetvenyekben. Kertgazdasag. 18 (3): 79-83.
SIPO S, K. 2009. A malnavesszo-szunyog (Resseliella theobaldi Barnes) rajzasdi-
namikaja es napi aktivitasa. XXIX. Orszagos Tudomanyos Diakkori Konferencia
Agrartudomanyi Szekcio, 2009. aprilis 6-8., Godollo. Eloadasolc osszefoglaloi,
pp. 258.
SJULIN, T., ROBBINS, J. A., 1987. Effects of Maturity, Harvest Date and Storage
Time on Postharvest Quality of Red Raspberry Fruit. J . Amer. Soc. Hort. Sci.
122: 481-487.
SPALHOLZ H., KELLY M. J., PRITTS M., 2006. Using high tunnel to extend
the raspberry season into late fall. HortScience 40 (3): 493.
SZABO Y., HALTRICH A., VETEK G., 2008. Malna- es szederiiltetvenyekben
karosito leveltetufajolc. 54. Novenyvedelmi Tudomanyos Napok, 2008. februar
27-28., Budapest. Eloadasolc osszefoglaloi, p. 5.
SZU CS E., 1990. Tragyazas, 173-185. p. In: Kollanyi L. Malna. Mezogazdasagi
Kiado, Budapest.
TAN ASKO VIC, S. AND M ILEN KO VIC, S., 2010. M onitoring of flight
phenology of raspberry cane midge Resseliella theobaldi Barnes (Diptera:
Cecidomyiidae) by pheromone traps in Western Serbia. Acta entomologica
Serbica, 15 (1): 81-90.
TARjAN R., LIN DN ER K., 1981. Tapanyagtablazatok. Medicina Konyvlciado,
Budapest.
TOPHAM, P. B., MASSON, D. T., 1981. Modelling a Raspberry Harvest. Effects
of Changing the Starting Date and the Interval between Machine Harverts.
Hort. Res. 21: 29-39.
TURNER, D. H., 1977. Raspberry production. The East of Scotland College of
Agriculture. Bulletin N°19.
VETEK, G., PENZES, B., 2005. The effect of different growing methods on the
incidence of cane pests in Hungarian raspberry plantations. 6th International
Conference on Integrated Fruit Production, 26-30. September, 2004, Baselga
di Pine, Trentino, Italy. In: J. Cross, C. Ioratti (ed.) Integrated fruit protection
in fruit crops - use of pheromones and other semiochemicals in integrated
control. IOBC/WPRS Bulletin 28 (7) 229-232.
VETEK G., 2007. Nemzetkozi konferencia a bogyosgyiimolcsuek integralt ve-
delmerol East Mallingban. Novenyvedelem, 43 (12): 607-612.
VETEK G., 2 0 0 8 . Sziikseges-e vedekezni a m alnavesszo-szunyog ellen?
Agroforum, Extra 24. (2008. marcius): 32-33.
12. Szakirodalom 163

VETEK G., 2010. Nemzetközi konferencia Budapesten a bogyösgyümölcsüek

integralt vedelmeröl. Növenyvedelem, 46 (10): 475-477.
VORONCSINA, Z. N., 1967. Kornevaja sistema malini. DokladiiTCXA, 132: 55-59.
WAISTER, R, CORMACK, N. R„ SHEETS, W. A., 1977. Competition between Fruit
and Vegetative Phases in Red Raspberry. J. Hort. Sei. 52: 75-85.
WAISTER, P, LAWSON, H., CORMACK, M., 1984. Balancing Fruiting and
Vegetative Growth in Raspberries. Fruit Weg. Science. 2: 8-10.
Whitney G. G. 1982. The productivity and carbohydrate economy of a developing
stand of Rubus idaeus. Can. J. Bot. 60: 2697-2703.
WILLIAMS, I. H., 1959a. Effects of Environment on Rubus idaeus L. III. Growth
and Dormancy of Young Shoots. ]. Hort. Sei. 34: 210-218.
WILLIAMS, I. H., 1959b. Effects of Environment on Rubus idaeus L. IV. Flower
Initiation and Development of the Inflorescence. J. Hort. Sei. 34: 219-228.
WILLIAMS, I. H., 1960. Effects of Environment on Rubus idaeus L. V. Dormancy
and Flowering of the Mature Shoot. ]. Hort. Sei. 35: 214—220.
WOOD, C. A., ANDERSON, M. M., SMITH, A. M., 1962. Q uantities and
Composition o f Crop Materials Removed from an Established Raspberry
Plantation. Horticult. Res. 2: 85-94.