Az oldalon cookie-kat használunk a jobb felhasználói élmény biztosítása miatt, engedélyezéséhez kattintson az "Elfogadom" gombra.

Fás szárúak árnyékos kertben

Sok Kertbarát küzd a kertjének árnyékos részinek növényekkel való beültetésével. Az igaz, hogy fénykedvelő növény lényegesen több van, és talán ismertebbek is, de számos félárnyékos-árnyékos kertrészre ültethető fajról is tudunk. Ismerjük meg őket is!

1. A pipavirágú farkasalma – (Aristolochia macrophylla) egy igen nagytermetű, kapaszkodva kúszó hajtásokkal rendelkező cserje. Bár virágai igazán különleges alakúak, apró méretük és nyílási időpontjuk miatt (VI-VII) kevésbé látványosak. Ennek a növénynek a fő dekorációs értékét talán a nagy, szíves-kerekded alakú levelei adják. Napon kimondottan vízigényes faj, de félárnyékos helyen kevesebb öntözéssel is beéri.

Ebben a videóban bemutatom az Aristolochia duriort:

2. A japán babérsom – (Aucuba japonica) alapfaja talán kevésbé népszerű, ugyanis mindenki a tarkalevelű (’Variegata’, ’Picturata’) fajtákat ismeri, melyek levelei sárga mintázatúak. Ez a lomblevelű örökzöld cserje kétlaki, virágai április-májusban nyílnak. A nagyobb fagyokra érzékeny, így ebben az esetben az árnyékba (épület fala mellé, vagy fa alá) történő telepítés adott esetben a növény károsodását is megelőzheti.

Aucuba japonica 'Variegata'

3. Bár a borbolyák alapvetően kifejezetten fénykedvelő nemzetség a Berberis ’Klugowski’ fajta mégis használható sötétebb területek növényesítésére is. Ez a közepes termetű (1,5-2 m), örökzöld bokor ugyanúgy szúr, mint a többi rokona, egyrészt levéltöviseivel, másrészt szúrósan fűrészes levélszélével. Viszont a szárazságra érzékenyebb, mint a Júlia borbolya, így kifejezetten ajánlott a légköri aszállyal sújtott területeken a félárnyékos, párásabb környezetbe ültetni.

Ebben a cikkemben a tiszafáról olvashat többet! Kattintson ide!

4. A madárbirsek kiváló talajtakarók. Egy jólismert fajtájuk a fűzlevelű madárbirs (Cotoneaster salicifolius ’Herbstfeuer’). Ez az örökzöld, elterülő hajtásokat fejlesztő növény igen gyors növekedésű és árnyékosabb területen alkalmazva a gyomlálásra akkor sem lesz gondja, amíg nem takarja teljes mértékben a talajt. Fajtanevének megfelelően fő díszítő értékét az ősszel érő piros terméseinek köszönheti.

Cotoneaster horizontalis

5. Hazánkban őshonos erdei törpecserje a farkasboroszlán (Daphne mezereum). Ez az alacsony termetű (50-100 cm magas) lombhullató faj kora tavasszal nyíló, illatos rózsaszínű virágaival örvendezteti meg a kiskert tulajdonosokat. Kifejezetten párás, félárnyékos klímát igényel. Természetes állományai (hazai középhegységekben, Dunántúlon) védettek! Metszeni egyáltalán nem szükséges.

A farkasboroszlán lombfakadás előtt virágzik

6. Kiváló választás lehet a repkénykecskerágó (Euonymus fortunei) bármely fajtája, én most a sárga levélszegéllyel rendelkező ’Emerald’n Gold’ fajtát mutatom be. Apró, örökzöld levelei mellett növekedése is érdekes: borostyánhoz hasonló kapaszkodó léggyökereivel képes akár 1-2 m magasságba is felkapaszkodni, de ha erre nincs lehetősége, akkor a talajt hálózza be hajtásaival. Szárazság érzékenysége miatt célszerű félárnyékba ültetni, öntözés mellett megállja a helyét a napos területeken, sziklakertben, edényben is.

Az árnyékkedvelő fás szárúak alá válassza a tarackoló kékgyökeret! Olvasson róla bővebben ebben a cikkemben!

Euonymus fortunei 'Sunspot'

7. A kert kevésbé látványos részeire ajánlható a kutyabenge (Frangula alnus). Ez a nagytermetű lombhullató bokor a boroszlánhoz hasonlóan szintén megtalálható középhegységeinkben, de csak a közepes vízellátottságú, alacsony kémhatású talajokon. Levelei kerekdedek, virága pedig zöldesfehér, így különösebb látványértékkel nem bír. Jelentősége viszont árnyéktűrése mellett az, hogy a tartósan nyírkos, időszakosan vízállásos területeken is jól érzi magát, így a tájfásításban nagy szerepe lehet, de akár egy kiskertben is felhasználható, ahol hasonló problémával találkozunk.

8. A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) igazán jó választás lehet a keleti hangulatú kertekbe. Ez a közepes termetű cserje nyáron (július-augusztusban) nyitja látványos virágzatait, melyek meddő virágai nyújtják a növény igazi díszértékét, ahogy fehérből rózsaszínbe váltanak. Ha mészmentes párás, szélvédett (árnyékos) helyet talál neki, akkor biztosan nem fog benne csalódni. Télállósága kitűnő több fajtáját is megtalálja a kertészetek polcain.

A bugás hortenzia 'Fraise Melba' fajtája

9. Egy újabb lomblevelű örökzöld cserje a magyal (Ilex aquifolium). A szélvédelem és a párás levegő mellett ennek a növénynek fontos az is, hogy a téli időszakban talaja kevésbé fagyjon át, így a nedvességet ilyenkor is fel tudja venni. Ezeket az igényeket pedig az árnyékos élőhellyel lehet legkönnyebben biztosítani. Itt szépen kirajzolódik fehér levélszegélye, bár túl közelről nem érdemes csodálni, ugyanis leveléből tüskeszerű kinövések fejlődnek, emellett levélszélén is szúrós fogak figyelhetők meg.

Ha árnyékos az utcafrontja, akkor bátran válasszon ezekből a fajokból. A cikkemben mutatok pár tippet az utcafronti ültetéshez!

Csak nézni szabad: a magyal szúrós levelei

10. A tarka levelű fajták általában fényigényesek, hogy jellegzetes levélszínük igazán látványos lehessen. Egy kivétel ezalól a tarkalevelű boglárcserje (Kerria japonica ’Picta’), mely – bár fehér levélszegélyű – de érzékenysége, gyenge növekedése és minimális virágzása miatt kifejezetten a félárnyékos kertrészeket preferálja. Itt a nagyobb hidegekkel szemben is könnyebben védhető.

11. Egy újabb őshonos faj a listában a közönséges fagyal (Ligustrum vulgare). Ez az igazi jolly joker sövénycserje, a Kelet-ázsiai széleslevelű fagyal lombhullató rokona, mely hasonlóan jól alkalmazható szinte megkötés nélkül bármilyen feltételek mellett. Fehér, illatos bugavirágzatait június-júliusban bontja. Többféle méretű, alakú és levélszínű fajtája is forgalomban van.

A japán fagyal is közkedvelt a hazai kertekben

12. Az igénytelenségben felveszi a versenyt az előző fajjal a mahónia (Mahonia aquifolium). Ez a lomblevelű örökzöld cserje páratlanul szárnyalt, szálkás fogú levelekkel védekezik a legelésző állatok ellen, és illatos sárga fürtjeivel csalogatja a beporzókat áprilisban. Félárnyékos telepítése itt is a téli lombvédelem miatt javasolt, mert száraz napos helyen áttelelő levelei akár le is fagyhatnak a hideg évszakban. Előszeretettel alkalmazzák közterületen és házikertekben egyaránt, főleg fajtáit, melyek sokszor az 1 m-es magasságot sem érik el.

Több juharféle is kedveli is kedveli a párásabb környezetet. Ismerje meg a juharokat bővebben ebben a cikkemben!

Mahónia virágzat

13. A japánszentfa (Nandina domestica) egy erősen fagyérzékeny félig-meddig szabadföldi (gyakran inkább dézsás) cserje. Ha kiültetve próbáljuk nevelni, akkor alapvető feltétel a félárnyékos telepítés, mert a téli napsütésben örökzöld lombozata könnyen károsodik. Ez a keleti származású különlegesség ezért megérdemli a téli védelmet: a helyes terület megválasztása mellett a 10-20 cm vastagságú takarást is. Cserébe nyáron fehér virágaival egész ősszel pedig tűzpiros terméseivel örvendezteti meg a kiskert tulajdonosokat.

Nandina domestica 'Blush Punk'

14. A fehér levélszegélyű babérhanga (Pieris japonica ’White Rim’ vagy ’Variegata’) az előzőhöz hasonló japán különlegesség. Az örökzöld lombozat, az erdei élőhely, és az ebből következő magas páraigény és szélérzékenység teszi alkalmassá az árnyékba való telepítésre. Levele aszimmetrikus, virágai fehérek, lecsüngő bugákban nyílnak március-április hónapban. Fontos kiemelni, hogy – mint az erikafélék többsége – a talaj magas mésztartalmára ez a fajta is érzékeny.

15. A felsorolásban egy kakukktojás a télizöld tölgy (Quercus × turneri ’Pseudoturneri’), hiszen ez egy nagytermetű fa (8-15 m). Bár kiskertekben nehezen fér el, de különlegessége miatt is megérdemli a figyelmünket: levelei ugyanis zölden áttelelők. Ezt a tulajdonságát egyik szülőjének, a magyaltölgynek (Q. ilex) köszönheti. Fiatal korában a téli napsütésre, a komoly fagyokra és a szélre is fokozottan érzékeny, emiatt is célszerű árnyékba telepíteni. Makkot ritkán fejleszt.

16. A havasi ribiszke (Ribes alpinum) egy közepes méretű, apró levelű cserje. Lombtalan állapotban is látványos foszló kérgű, sárgás vesszőivel, de fő jelentősége a korai kihajtása. Virágzata kevésbé látványos, de jó talajtakarása és kiváló árnyéktűrése miatt mégis megérdemli a figyelmet. Az alapfaj védett, de több fajtája is megvásárolható, például a hazai nemesítésű, kiváló szárazságtűrésű ’Soroksár’.

Egy példa az erdei árnyéktűrő cserjék közül: a havasi ribiszke

17. Egy újabb őshonos faj a hazai erdők cserjeszintéből a mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata). Ez a nagyméretű (2-5 m), lombhullató faj páratlanul szárnyalt levelekkel rendelkezik. Illatos, bókoló fürtben megjelenő virágai májusban nyílnak, fehér szirmúak. Gömbölyded, felfújt termése tartós díszt ad ennek a fajnak. Kiváló árnyéktűrő.

A kertészetemben kapható árnyéki évelőket itt nézheti meg!

Staphylea pinnata

18. A közterületekről jól ismert a nyugati hóbogyó (Symphoricapros albus var. laevigatus). Ez az Észak-amerikai származású, terjedő tövű cserje foszló kérge mellett mélyen karéjozott leveleivel hívja fel magára a figyelmet. Apró virágait nehéz észrevenni, de fehér lecsüngő termései igazán látványosak, főleg lombhullás után. Nagyon igénytelen, így többek között a mélyárnyékba, akár nagyobb; erős gyökérzetű fák alá is bátran ültethető.

Tekintse meg a kertészetem árnyéki fás szárú kínálatát!

19. Hamár a felsorolásban több lomblevelű örökzöld is helyet kapott, akkor vétek lenne kihagyni a bangiták nemzetségét. A ráncoslevelű bangita és az egyik ostorménfa fajta keresztezéséből (Viburnum × rhytidophylloides ’Alleghany’) egy igen jó árnyéktűrő fajta született. Ez a nagytermetű cserje folyamatos ápolást igényel, illik évente metszőollót ragadni és virágzás után elvégezni a szükséges fenntartó metszést. Virágai és termése hasonlít az szülőkére. Páraigényes.

Olvasson bővebben is az árnyéki dísznövényekről ebben a cikkemben!

A tavaszi bangita

Tekintse meg a kertészetemben kapható bangitákat!

20. Végül a nyitvatermő fásszárúak közül megemlítem a tiszafát (Taxus baccata). Ennek a kétlaki őshonos növénynek sok-sok pozitív tulajdonságából az egyik a jó árnyéktűrő képessége. És még egy (valószínűleg közismert) tény melyet nem lehet elégszer hangsúlyozni: a növény minden része (kivéve a piros magköpenyt) erősen mérgező.

A kertészetemben kapható tiszafákat ide kattintva tekintheti meg!

Összefoglalásként a témához pedig egy rövid felsorolást csatolnék: hogy miért is fontosak ezek az árnyéktűrő növények, és miért célszerű ezeket alkalmazni?

• Kevésbé gyomosodik a talaj → kevesebb munka

• Nagyobb a terület relatív páratartalma, alacsonyabb a hőmérséklet → igényesebb fajok/fajták is telepíthetők

• Több a talajnedvesség → kisebb a vízigény

• Helyes tájolással → több virág

 

Akit a téma részletesebben is érdekel, egy jó lehetőség Larry Hodgson könyve.

Ahogy látja, számos árnyékos körülményeket kedvelő faj és fajta van a fás szárú dísznövények között is. Neveljen belőlük párat Ön is a kertjében!

Tekintse meg a kertészetemben kapható árnyéki fás szárúakat!

Ha érdeklik más kertészeti témák, további bejegyzéseimet itt találja!

Amennyiben Önt is meggyőzték a fent felsorolt tények, kérem, nyomjon egy Tetszik-et és ossza meg ismerőseivel, barátaival!

Fotók forrása: 3. kép, 10. képkönyvborító,